Az, hogy a szülő hogyan képes kezelni a saját érzelmeit, meghatározza az egész család érzelmi állapotát és motivációját. “Az érzelmek szabályozása az érzelmi intelligencia legfelsőbb foka” – mondta Marc Brackett, a Yale Egyetem Érzelmi Intelligencia Központjának igazgatója, aki kutatásai során úgy találta, hogy az emberek kétféle módon szabályozzák általában a rájuk törő heves érzelmeket: elfojtják vagy újraértékelik.
A legtöbben elfojtják
A legtöbb felnőtt elfojtja a kellemetlen érzéseket. Elrejtik azokat, elnyomják és úgy tesznek, mintha nem zavarná őket. Bár ez a leggyakoribb stratégia, valójában rengeteg negatív következménnyel jár. Ha egy anya elfojtja a haragját például, a gyermekei vérnyomása megemelkedik. Nem tudják ugyan kifejezetten, hogy az anyjuk mérges, ám fiziológiailag érzékelik, és a bizonytalanság miatt készültségi állapotba kerülnek, ami növeli testük stresszreakcióját.
Az elfojtás ráadásul a magas vérnyomás mellett kevésbé meghitt kapcsolatot, több negatív érzelmet, kevesebb támogatást és rosszabb emlékezetet okoz. Természetesen az érzelmek teljes szabadjára engedése sem jó stratégia. Gondoljunk csak azokra a szülőkre, akik szabadon engedik gyermekük iránt érzett haragjukat, traumatikus emlékeket okozva nekik. Az ilyen tapasztalatok jelentősen rombolhatják a gyermekek önbizalmát. Ahelyett, hogy motiválná őket, csupán visszautasítottságot és félelmet éreznek.
Helyezzük tágabb perspektívába a dolgokat
Az érzelmek újraértelmezése vagy tágabb perspektívába helyezése sokkal hatékonyabb módszer. Például egy anya emlékeztetheti magát arra, hogy “a gyermekem fáradt, nem akarta bántani a testvérét”. Ennek eredményeként a szülő képes lesz lehiggadni, és ez gyermeke számára is megkönnyebbülést hozhat.
Egyik lehetséges előnye a nyomasztó érzelmek újraértelmezésének, hogy azok a szülők, akik az elfojtás helyett átértelmezték az érzelmeket, mikor egy rossz hírt közöltek, megtiltottak valamit például gyermeküknek, képesek voltak hatékonyabban enyhíteni a kicsik haragját és csalódottságát.
Eddzük az újraértelmező izmokat
Egyszerűbb mondani, mint végrehajtani az újraértelmezést egy-egy nehéz időszakban. De a kutatások alapján kidolgoztak egy olyan technikát, amivel gyakorolhatjuk a módszert. A szakemberek azt javasolják, hogy gondoljunk a problémára kihívásként fenyegetés helyett. Ez segít az embernek, hogy azokra a képességeire összpontosítson, melyekkel a sikeres megoldáshoz rendelkezik. A kihívások ugyanis a stressz helyett a rugalmasságot és alkalmazkodóképességet erősítik az emberben.
A másik hatékony módszer a mély légzés. Számos kutatás igazolta, hogy a légzés segítségével gyorsan és hatékonyan nyugtathatjuk meg magunkat. Bármikor végezhetünk egy egyszerű gyakorlatot erre: készer olyan hosszan tartson egy kilégzés, mint a belégzés. Ha minden nap gyakoroljuk ezeket, rövid időn belül látni és érezni fogjuk az eredményt.
Végezetül arra is emlékeztessük magunkat minden nap, hogy a gyermekeink agya még koránt sincs kész, egészen 25 éves korukig! Ezért az érzelmek szabályozására is csak rendkívül korlátozott eszköztárral rendelkeznek, így forduljunk empátiával feléjük. Minél inkább képesek vagyunk példát mutatni és tanítani őket az egészséges megküzdésre, annál jobban tudják majd hasznosítani ők is ezeket a kor előrehaladtával.
Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash
