1. Fordítsuk le a döntést. Alakítsuk át a dilemmát eldöntendő kérdéssé. Például elfogadjam a biztosítós munkát? Elköltözzek Bécsbe? Szakítsam meg a kapcsolatot ezzel a barátommal?
2. Pro és kontra. Ez a döntéshozás klasszikus része. Készítsünk két oszlopot egy papíron. Az egyikbe írjuk fel azokat az előnyöket, melyek azzal járnának, ha igennel válaszolnánk az első pontban megfogalmazott kérdésre. A másik oszlopba értelemszerűen az igen válasz negatív hozadékait jegyezzük fel. Minden szempontot vegyünk figyelembe, és minél több érvet sorakoztassunk fel mindkét oszlopba. Legalább egy tucat dolgot írjunk, és egészen addig soroljuk a pro és kontra érveket, míg teljesen ki nem fulladnak a gondolataink.
Mivel a döntéshozatalban az eszünknek és a szívünknek egyaránt részt kell vennie, a következő pontok arról szólnak, hogyan hangoljuk össze az érzéseinket és a tudatunkat a helyes döntés meghozatalához.
3. Ellenőrizzük a pulzusunkat. Most, hogy feljegyeztük a döntéstünk mellett és ellen szóló érveket, nézzük külön mindkét oszlopot. Hogy érezzük magunkat, ha ki kellene húznunk valamelyiket? Jegyezzük meg, mit éreztünk, az egyik és a másik esetben (Ne aggódjunk, még nem hoztuk meg a döntést. Csupán megfigyeltük a reakcióinkat.)
4. Igaz-hamis. Húzzunk ki minden olyan elemet a listákról, melyek nem feltétlenül igazak. Például az olyan szubjektív megjegyzéseket, minthogy túl öreg vagyok, hogy visszaüljek az iskolapadba, vagy hogy más emberek nem értenék meg, stb. Minden olyan érvet töröljünk, amik feltételezések csupán, lehet, hogy megtörténnek, de közel sem biztosan. Csupán a tények maradjanak mindkét oldalon.
Mielőtt a következő pontra ugranánk, gondoljuk végig, melyek azok az értékek, melyek fontosak számunkra az életben. Család, egészség, őszinteség, tisztelet, személyes előmenetel. Bár hasonlóak vagyunk, nem feltétlenül rangsoroljuk ugyanúgy az élet különböző területeit. Mi van nálunk az első öt helyen? Írjuk fel egy harmadik oszlopba!
5. Összhangban önmagunkkal. Karikázzunk be minden olyan elemet, ami összhangban van a számunkra legfontosabb értékekkel. Ha mi a rugalmasságot és szabadságot becsüljük nagyra, vagy a rendszert és rutint, ezek megmutatják, mi segít hozzá a céljaink eléréséhez. Például karikázzuk be azt a döntésünk mellett szóló érvet ilyen esetben, mint például hozzásegít, hogy saját lakásom legyen.
6. Veszteségek. Húzzuk alá azokat az elemeket, melyek a veszteségekre fókuszálnak. Például valószínűleg nem működik, túl drága. Ha mindig azt nézzük, mit veszíthetünk egy-egy döntéssel, ahelyett, hogy az esetleges előnyökre koncentrálnánk, a saját fejlődésünket kockáztatjuk.
7. Számoljunk el magunkkal. Számoljuk össze az összes olyan érvet, amit nem húztunk ki és nem húztunk alá, majd írjuk fel az oszlopok aljára.
Adjunk hozzá egy pontot ahhoz az oszlophoz, melynél a legnyugodtabb volt a hármas pontban mért pulzusunk, és adjunk hozzá még egyet ahhoz, amelyik oszlop a legtöbb bekarikázott elemet tartalmazza. Ha ezeket mind összeadjuk, meg is van a végeredmény.
Ha még ezek után is úgy érezzük, hogy nem teljesen világos, mit is szeretnénk tenni, hogyan döntsünk, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy valóban nem tisztult ki, hogyan is kell döntenünk, vagy csupán nehéz és rögös az út, amit követnünk kell? Vagy esetleg félünk, hogy a döntésünkkel megbántunk valakit?
Forrás: Psychology Today
Fotó: Unsplash
