Blue Monday: a szomorúság hivatalos ünnepe

2020. január 20. |

Bár a régi sláger szerint a vasárnap a szomorú, mégsem a hét utolsó napját, hanem az elsőt nevezték ki a szomorúság nemzetközi napjának. Nem is akármelyiket: január harmadik hétfőjét. Nem véletlenül, hiszen ez az év egyik legszürkébb, leghidegebb napja.

A vadabbnál vadabb világnapok tengerében, ahol létezik a Pirítós Nemzetközi Napja (február 23.) és Nyissunk Ki Odabent Egy Esernyőt Nap (március 13.), a Blue Monday-nek (Szomorú Hétfő) ezek mindegyikénél nagyobb létjogosultsága van.


Január harmadik hétfője az év leglehangolóbb napja. Bár valójában ez egy mesterségesen kreált világnap, a Sky Travel nevű utazási iroda találta ki 2005-ben, hogy ezzel reklámozza magát az azóta bezárt cég, találtak mellé egy hihető kutatást, melyet a Cardiffi Egyetemen végzett Dr. Cliff Arnall. (A tudós nemrég úgy nyilatkozott, sosem állt szándékában, hogy a nap negatív gondolatokat ébresszen bárkiben.)

Ne rejtsük el
Akarta vagy sem, a Blue Monday mára megragadt a köztudatban. És miért ne ragadt volna. Ha létezik Valentin-nap, hogy a szeretetet, karácsony, hogy a családi összetartozást és Halloween, hogy a félelmet ünnepeljük, miért ne lehetne egy nap, hogy elismerjük a kollektív szomorúságot és szembenézzünk a dolgokkal, melyek bánatossá tesznek minket? Könnyű megvetni a Blue Monday eredetét, ám lehetséges, hogy január harmadik hétfője – azaz idén január 20. – még jót is tehet nekünk.
Sally Baker pszichoterapeuta is hasonlóan véli. “Az emberek rengeteg energiát fektetnek abba, hogy nagyon elfoglaltak és aktívak legyenek, így elkerülhetik a szomorúságot. Pedig a lelki egészségünknek jobb lenne, ha szünetet tartanánk, amikor felfedezhetjük, mik azok a dolgok az életünkben, amiket meglátnánk, ha nem lennénk olyan őrült hajszában. Ez rémisztő lehet a legtöbb embernek, ezért is kerülik el inkább” – magyarázta Baker.

A párkapcsolat és a munka okozza a legtöbb bánatot
Baker arról is beszélt, hogy a leggyakoribb problémák, melyekkel munkája során találkozik, párkapcsolati és munkahelyi jellegűek. A legtöbben, akik a pszichológushoz fordulnak, hónapokat vagy éveket töltenek azzal, hogy a szomorúságukkal harcolnak, és elég egy apró incidens – egy nagyobb fékezés a dugóban vagy egy epés megjegyzés az egyik kollégától -, és máris egy olyan helyre kerülnek, ahol úgy érzik, többé nem tudnak megbirkózni a világgal. De miért harcolunk folyamatosan a hibáinkkal, vagy rejtőzünk el a hétköznapok unalmas pillanatai elől? Sokat tanulhatnánk magunkról ezekben a helyzetekben, ha élnénk a lehetőséggel.



Egy 2015-ös nagysikerű gyermekrajzfilm, az Agymanók is felfedezte a kérdést. A főszereplő örömteli emlékeit megmérgezi a szomorúság, miután arra kényszerül, hogy szüleivel egy új városba költözzön, távol barátaitól és kedvenc elfoglaltságaitól. A film tanulsága pedig az, hogy engedjük meg magunknak, hogy megéljük a szomorúságot, és forduljunk támogatásért a hozzánk közel állókhoz, ha szükségünk van rá. Ha egy Oscar-díjas gyerekmese belátja ennek fontosságát, ideje, hogy a felnőtteknek is elmagyarázza valaki, miért lenne erre szükségük.


Nem elég panaszkodni
“Ha megengedjük magunknak, hogy feldolgozzuk az érzéseket és kifejezzük őket, nem csak a jót, hanem a szomorúságot vagy fájdalmat is, az egy egészséges út a negatív érzésekkel való megküzdésre” – magyarázta Dr. Luke James klinikai pszichológus. “Annak azonosítása, hogy a boldogtalanságérzet egy külső ok következménye vagy egy sokkal komolyabb mentális állapot, például a depresszió jele, nagyon fontos a testi-lelki egészségünk szempontjából” – tette hozzá Dr. James.

Ha a Blue Monday annak a napjává válik, amikor bevalljuk, hogy mindenkinek lehetnek rossz pillanatai, miért állnánk meg itt? Szimplán panaszkodni azért, mert szomorúak vagyunk sajnos nem elég ahhoz, hogy közelebb jussunk a saját érzelmeink megértéséhez és feldolgozásához. Mit tehetünk tehát, ha rosszul érezzük magunkat a bőrünkben? A pszichológus szerint a kis változtatások is hatalmas különbséget eredményezhetnek. “Állítsunk magunk elé elérhető célokat, mint például azt, hogy csinosan felöltözünk minden nap vagy főzünk magunknak. Ezek elérése segít, hogy jól érezzük magunkat, erősíti az önbizalmunkat és nagyobb célok felé mozdít” – mondta Sally Baker, aki szerint a testmozgás és a meditáció is segíthet a hangulatingadozások leküzdésében, ahogy az is nagyon fontos, hogy segítséget kérjünk és szakemberhez forduljunk, ha a depresszió gyanúja merül fel.

Szomorúság, a szupererő
Ahogy a fájdalom és a félelem is lehet szupererő, mely megvéd a veszélytől, a szomorúság is segíthet, hogy olyan változásokat indítsunk be az életünkben, amik örömmel töltenek el minket. Így annak ellenére, hogy a Blue Monday tényleg csupán egy a sok mondvacsinált világnap közül, felhasználhatjuk arra, hogy szembenézünk a saját szomorúságainkkal, és nyugodtak lehetünk afelől, hogy nem vagyunk velük egyedül.


Forrás: The Telegraph
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Lélek

„Ha a problémákat kezelik, utána jön a baba. De nem jött” babavárás

„Ha a problémákat kezelik, utána jön a baba. De nem jött”