Mit bánunk meg leggyakrabban az életben?

2020. február 19.
Évente átlagosan száztíz órát töltünk azzal, hogy azon gondolkodunk, mi lett volna, ha… Ha igent mondunk egy randevúra vagy nemet, ha az állásinterjún mást mondtunk volna, mint amit. Ám van kiút a megbánás spiráljából, így sokkal hasznosabb dolgokkal is tölthetjük ezt a száztíz órát, mint a múlton való lamentáláson.

Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint átlagosan száztíz órát pazarolunk évente arra, hogy megbánt döntéseinken gondolkodunk. Tízből nyolc ember úgy véli, az életük sokkal jobban alakult volna, ha több kockázatot vállalnak, míg a megkérdezettek negyede a párkapcsolataiban döntött volna másképp. De miket bánunk meg leggyakrabban életünk során?


Nem spóroltunk eleget
“Az emberi agy vissza- és előre is tekint, nem csak a jelent érzékeli. Ez az egyik dolog, ami megkülönböztet minket más fajoktól. Sok embert csapdába ejt ez a képesség, míg mások bölcsebbé válnak általa” – mondta Linda Blair pszichológus arról, miért lehet az, hogy megbánjuk bizonyos döntéseinket. Szerinte a pénzügyi döntéseink tipikusan azok, melyeknek tanulságait a jelenben kamatoztathatnánk. “Nem mehetünk vissza a múltba, ám itt és most is elkezdhetünk spórolni” – mondta. Szükségünk lehet egy jó pénzügyi tanácsadóra, ám az anyagiakkal kapcsolatos megbánás tipikusan az, melyet könnyű jó leckeként felfogni, és a panaszkodás helyett cselekedni.

Megszakadt baráti kapcsolatok
Mindenkinek vannak olyan régi barátai, akikkel azért szakadt meg a kapcsolat, mert sosem volt idejük keresni egymást. “Ahogy a pénzügyeknél, ebben az esetben is használjuk a megbánást arra, hogy tettekre sarkalljon minket. Tudatosítsuk magunkban, hogy a régi barátok fontosabbak, mint mondjuk egy meccs a tévében. Miért is ne hívnánk fel őket akár már ma? Ne halasszuk holnapra” – javasolta a pszichológus. A szakember szerint nyugodtan kezdjük azzal a vallomással, hogy rájöttünk, milyen régóta nem beszéltünk, és hiányoznak a régi találkozók. Vagy egyszerűen mondjunk annyit: beszélhetünk?

Nem ugrottunk fejest egy románcba
“Nem tudjuk jól megítélni, hogy éreztünk a múltban, vagy hogyan érzünk majd a jövőben. Az egyetlen módja annak, hogy boldogok legyünk, ha azzal foglalkozunk, hogyan érzünk most, a jelenben” – figyelmeztetett Linda Blair. Ne hagyjuk, hogy a múltunk irányítsa a jelenünket. Csatlakozhatunk egy randioldalhoz, ám előtte beszéljünk olyan barátainkkal, akik ily módon leltek sikeresen párra, és kérdezzük meg tőlük, ők hogy csinálták.

Nem utaztunk, amikor lehetett
“Azt sem feltétlenül tudjuk helyesen megítélni a jelenünk alapján, hogy a múltra visszaemlékezve mennyi utazásra volt lehetőségünk, és mennyit hagytunk ki. A megbánás a pontatlan információkon alapszik, és gyakran használjuk kifogásként arra, hogy ne éljünk egy lehetőséggel” – figyelmeztetett a pszichológus. Osszuk fel a dolgokat végrehajtható részekre. Lehet, hogy több felelősségünk és tennivalónk van, mint régen, ám két kérdést érdemes feltenni magunknak: hogyan utazhatok úgy, hogy közben a kötelességeim sem szenvednek csorbát? Melyik feladataim azok, amelyek tényleg fontosak, és melyek szükségtelenek?

Nem foglalkoztunk a karrierünkkel
A munkahelyi kérdésekkel kapcsolatban is az a fontos, hogy előre tekintsünk. A bánkódás helyett inkább tényszerűen nézzük meg, melyek azok a lépések, melyeket nem tettünk meg eddig, és nézzük meg, melyek azok, amiket még nem késő megtenni. Mindig lesz, amit bánunk, ám a döntés miénk: tanulunk belőle, vagy hagyjuk, hogy magával rántson az érzés. “Emlékeztessük magunkat, hogy minden nap a lehetőségek újabb ajtaja nyílik meg előttünk, és minden nappal bölcsebbek vagyunk annál, mint amilyenek tegnap voltunk, ha tanulunk a hibáinkból és rossz döntéseinkből.”

Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash