Soha ennyien nem kerestek a pánikrohamra az interneten

A JAMA Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent friss tanulmány szerint rekordmennyiségű keresés történt a Google-ben az elmúlt hónapokban a pánikroham szóra. A kutatók a pánikroham és a szorongásos roham kulcsszavak keresési trendjeit vizsgálta az Amerikai Egyesült Államokban 2004 januárja és 2020 májusa között. Különösen akkor tapasztaltak ugrásszerű növekedést a „pánikrohamom van?”, „pánikroham tünetei”, „pánikroham jelei” kifejezésekre, amikor az ország vezetése bejelentette a veszélyhelyzetet.

„Az elmúlt tizenhat évben nem kerestek összesen ennyien a szorongásos és pánikroham kifejezésekre” -–mondta Benjamin Althouse, az ország járványügyi központjának vezető kutatója. Nemcsak Amerikában nőtt meg a pánikrohamra való internetes keresések száma, hanem világszinten megfigyelhető a jelenség.

Ami a tudósokat is meglepte, hogy a pánikrohamra való keresések száma nemhogy csökkent volna azután egy-egy országban, hogy feloldották a kijárási korlátozásokat, inkább nőtt. Ennek a kutatók szerint az lehet a magyarázata, hogy a karantén alatt az életünk alapvetően egyszerű volt, a számos kényelmetlenség ellenére, amit a korlátozások okoztak, ám a szabályok lazulásával hatalmas bizonytalanság keletkezett, amely összezavarta az embereket. „Szorongást ébresztett az emberekben a konkrét és jól értelmezhető, szigorú szabályok hiánya” – mutatott rá Althouse.

Olvastad már?

Olvass tovább

A fülmag a legújabb és legstílusosabb módszer a stressz enyhítésére

Nincs olyan kezelés, ami mindenki számára biztos megoldás, ám sokan fordulnak az akupunktúrához. Ennek a tradicionális módszernek hódít most új és stílusos formája: a fülmag.

A kutató a stresszgyűjtő üveg metaforáját használta: „Minden alkalommal, amikor stresszhelyzetbe kerülünk, legyen az oka a pénz, határidők, párkapcsolati problémák, múltbeli tapasztalatok, gyász, hitel, alváshiány, nem megfelelő táplálkozás, az bekerül az üvegbe. Az emberek akkor élnek át pánikrohamot, ha az üveg túlcsordul – magyarázta Althouse. – Az agy félreérti a rengeteg feszültség kulminálódását, és megkongatja a vészharangot, mintha veszélyben lennénk. A test »harcolj vagy menekülj« állapotba kerül, az adrenalinszint felszökik. A vírussal és a korlátozásokkal rengeteg embernél lett tele az a bizonyos üveg.”

Honnan tudhatjuk, hogy pánikrohamunk van?

Számos fizikai és mentális tünete van a pánikrohamnak. A szakember szerint azonban három kulcsfontosságú részt kell elkülönítenünk.

A semmiből jövő fenyegetés érzése. Hirtelen, mintha a semmiből törne ránk, ok nélkül ijedtséget érzünk, és eláraszt minket az az érzés, hogy valami nagyon rossz történik velünk nemsokára.
Fizikai tünetek. A pánikroham testi érzetei nagyon hasonlítanak a szívroham közismert tüneteihez. Légszomj, mellkasi fájdalom, látászavar, heves verítékezés jelentkezhet. Ami megkülönbözteti a szívrohamtól, a pánikroham alatt erős késztetést érezhetünk arra, hogy elrohanjunk.
Mi lesz, ha? A pánikroham alatt elboríthatnak az olyan kérdések, hogy „mi lesz, ha meghalok?”, „mi lesz, ha elájulok?” és gyakori, hogy az jut az ember eszébe, „mi van, ha szívrohamom van?”

Mit tehetünk, ha pánikrohamunk van?

A pánikroham a testünk túlzott reakciója. Az agyunk harcolj vagy menekülj üzemmódba kapcsol. Aki pánikrohamot él át, légszomjat érez, a légzése felgyorsul, ahogy próbál több oxigénhez jutni a szervezete, a teste pedig olyan stresszhormonokat termel, mint például az adrenalin. Ezek szapora szívverést és az izmok megfeszülését okozzák.

A pánikroham legtöbbször 5-20 percig tart, ám nem ritka az ennél hosszabb roham sem. Segíthet, ha azonosítani tudjuk, mi volt az a stresszforrás, ami az utolsó cseppet jelentette a pohárban. Ha ismétlődő pánikrohammal küzdünk, akkor viszont mindenképp célszerű szakemberhez fordulnunk, hiszen az életminőségünket jelentősen rontják ezek a váratlanul ránk törő rohamok.
Gyakran javasolják a légzőgyakorlatokat a pánikrohamok jelentkezésekor, ám Althouse, aki maga is megtapasztalta már a pánikrohamokat, sohasem használta ezeket a technikákat, mivel „amikor valamilyen módszert alkalmazunk, azt mondjuk a szorongó agyunknak, hogy nincs rendben a szorongás – mondta. Szerinte az a legfontosabb, hogy emlékeztessük magunkat, ez az érzés mindig elmúlik. – Szisztematikusan emlékeztessük magunkat arra, hogy bizonyos helyzetekben teljesen természetes és elfogadható érzés a szorongás.”