„A gyerekkori szorongás még ma is tabu, a családban nehéz felfedezni a valódi problémát és okokat a tünetek mögött” – magyarázza Schell Gergely szakpszichológus. – A szorongással élő, attól szenvedő gyerekek gyakran a gyerekorvostól kerülnek a pszichológushoz, esetleg a pedagógus küldi őket tovább a nevelési tanácsadó vagy az iskolapszichológus felé. A tünetek változatosak lehetnek, és a gyerekek még nem tudják felismerni, megnevezni, csillapítani a szorongást, ami egyébként sok felnőttnek is nehézséget jelent, ezért leginkább testi, figyelmi vagy viselkedésbeli szinten mutatkozik meg a probléma” – mondja a szakember, és hozzáteszi, hogy a gyerekek a különböző életkorban különböző dolgok miatt szoronghatnak, az természetes dolog, és bizonyos életszakaszokhoz, fejlődési lépésekhez hozzá is tartozik. Egészen kicsi korban nagyon sok kisgyerek él át szeparációs szorongást, mintegy ragacsként tapad a szüleire, és sír, ha a szülő csak a szomszéd szobába megy át; az óvodás gyerekek gyakran szoronganak a sötétben, félnek a víztől, a magasságtól, a viharoktól, az állatoktól, míg későbbi életkorban az iskola, a dolgozatírás, az új szociális élethelyzetek váltanak ki szorongást.
Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta munkája során a tudományos, kutatásokkal igazolt hatékonyságú pszichológiai tanácsadás módszerét alkalmazza. Személyközpontú és coaching szemléletben dolgozik, a konzultáció során a kliens és a megoldás állnak fókuszban. A szakember írásaival számtalan szaklapban, magazinban és a Facebookon is találkozhatunk.
„Biztosan sokan emlékeznek arra is, hogy milyen volt, amikor először jutott eszükbe, hogy a szüleik halandók – folytatja a pszichológus. -–Az érzelmileg nem biztonságos családi légkör, a túlzó elvárások, a fantázia képei, egy rokon halála mind okozhat tüneteket. Egyszer találkoztam egy szorongó kisfiúval, aki legózás közben elmesélte, hogy látott egy dokumentumfilmet, amiben a magas házakat veszélyes helynek mutatták be, ők pedig épp akkor készültek panelházba költözni. Nagyon kíváncsi volt rá, hogyan épül egy magas ház, és miután erről beszélgettünk, teljesen megnyugodott.”
Ideális esetben a szorongások zöme idővel kikopik a gyermek életéből, ám ha az mindennapi akadállyá növi ki magát, a gyermek segítségre szorul. – „A »rossz gyerekek« bélyege mögött gyakran az otthoni élet stressze a ludas – folytatja a szakember. – Ez nem azt jelenti, hogy család valamit »elront«, de a magas elvárások, például, hogy kitűnő bizonyítványt kell produkálni, vagy egy, a gyermek számára jelentősebb életesemény is szorongást okozhat. A szülők általában úgy érzik, jót akarnak a gyermeküknek, és csak nehezen tudják elképzeni, hogy szenvedést okozhatnak neki. A tünetek közül gyakori a bepisiliés, a fájdalmak, például a fejfájás, a körömrágás, a száj vagy nyelv rágása, az alvási problémák, a gyakori betegeskedés, a szédülés. Ilyen esetekben érdemes felkeresni az orvos mellett egy pszichológust is, hogy minden fontos vizsgálatot el tudjanak végezni. A praxisomban gyakran találkozom azzal, hogy a szülők olyan alternatív megoldásokhoz fordulnak, mint például az étrendkiegészítők, a nem orvos által felírt gyógyszerek vagy nem professzionális segítők, amivel csak elodázzák a probléma megoldását.”
A szakember hangsúlyozza, fontos, hogy a szorongás tüneteit ne vegyük félvállról, sőt a feloldás folyamataiba vonjuk be a kicsit is. „Gyerekek esetében rendkívül fontos, hogy megtanítsuk őket felismerni a testi érzeteket és az érzelmeket. Erre már az óvodában gondolni kell. Az iskolai testnevelés része lehet a relaxációba, meditációba való bevezetés, ahol a diákok megtanulják felismerni és befolyásolni az állapotaikat. Ha azt vesszük észre, hogy a gyermekünk a szorongás tüneteit mutatja, a leghasznosabb beszélgetni vele arról, mi okozza neki a »fejfájást«, de a pszichológus is nagy segítség lehet ilyenkor, hiszen ő kívülről, a családdal mégis szövetségben állva látja a problémát. Neki ki lehet mondani azt is, ami a családban kritikának számítana – magyarázza Schell Gergely, és arra is figyelmeztet, hogy a szorongás nem mindig érdemli ki a negatív előjelet. – A pszichológia hagyományosan negatív jelenségként beszél a szorongásról, pedig csak a túl erős, úgynevezett debilizáló szorongás és a valóban egészségkárosító tartós szorongás veszélyes. A randi előtt átélt szorongást megélhetjük izgalomként: ez egy tanulható képesség, hasznosabb reakciót adni a nehéz helyzetekre, érzetekre. A relaxáció, meditáció segíthet abban, hogy ne tegyen több érzelmi energiát abba, amibe nem érdemes. Ehhez persze hozzá kell tennem, hogy bizonyos traumák kapcsán nehéz kontrollálni az érzelmeinket. Ma a traumaterápiák virágkorát éljük, az EMDR például valóban nagyszerű módszer, amit gyakran ajánlok a traumák miatt szorongó klienseimnek.” Az EMDR, vagyis az Eye Movement Desensitization and Reprocessing (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás technikája) olyan megrázó események feldolgozását célzó újszerű technika, mint a baleset, az iskolai bulliing, a gyerekkori szexuális zaklatás, a veszteségek, a kiközösítés, a csúfolódás, a lelki bántalmazás.
A szorongás azonban nem mindig kívülről érkezik, az okokat gyakran otthon kell kereni. „A gyerekek érzelmi biztonságérzete nagyban függ attól, a szülei hogy vannak, és hogyan vannak jelen a világban – hagsúlyozza a szakember. – Emiatt a család tagjainak sokszor hasonló a szorongásszintje. Egy képzett szakemberek által segített csoportos pszichodráma folyamatban rendkívül közel kerülhetünk a felmenőink lelki életéhez, és magunkhoz ölelhetjük a fájdalmukat, életkeresztjüket. A transzgenerációs jelenségekben nem a tüneteket vagy a konkrét problémát örökítjük tovább, hanem azt, ahogy reagálunk a minket érő hatásokra. Ezen az olyan tudományosan igazolt módszerek, mint a pszichoterápiák, így a csoportos pszichodráma segítségével tudunk hatékonyan változtatni. Ha meglépjük, azzal a teljes családfánkat gyógyítjuk múltban, jelenben, jövőben. Szeretettel ajánlom mindenkinek.”
Hasznos tippek a szorongás csillapítására
- Tanítsuk meg a gyerekünknek, hogyan ismerje fel a szorongás tüneteit, és ha ez sikerül, biztassuk, azonnal jelezze, hogy segíthessünk.
- A gyerekek számára szinte valamennyi életkorban megnyugtató az állandóság, a hétköznapok rendszeressége. Törekedjünk a kiszámítható heti menetrendre.
- Amennyiben gyermekünk szorongásos tüneteket él át, tudjunk meg minél többet a jelenségről, hogy pontosan megérthessük és átérezhessük, min megy keresztül.
- Ha tudjuk, hogy változás áll be a család életében, előre készítsük fel a gyermekünket a hogyanra és a miértre!
- Amennyiben mi magunk küzdünk szorongással, netán túlságosan aggódók, védelmezők vagyunk, igyekezzünk dolgozni ezen.
- Egészen kicsi kortól kezdjünk el egyszerű lazító, meditációs gyakorlatokat megtanítani a gyereknek. Például a háromütemű légzés nagy segítség lehet a mindennapokban: miközben háromig számolunk, vegyünk egy mély lélegzetet, tartsuk bent a levegőt három számolásig, majd fújjuk ki az összeset miközben megint csak háromig számolunk. Ezt ismételgessük.
- Az elterelés technikája szorongás esetén is működik: például úton a doktornénihez, számoljuk meg, hány piros autót látunk az úton. (A tippek forrása: nsh)
Olvasd el ezt is!
Fotó: Getty Images
