Az erdő évezredek óta a mítoszok, a legendák, a népmesék fontos helyszíne, varázslatos lények otthona. Ha eltekintünk a rengeteget járó egyszarvúk és a lombok közt megbújó tündérek lehetőségétől, és a természetre összpontosítva lépünk be a fák természetes csarnokába, előbb vagy utóbb rájövünk, hogy az erdei élővilág tagjainak az együttműködése – a legapróbb gombáktól a hatalmas szarvasokig – valódi csoda. Mi csak egyszerű látogatók vagyunk, és ha nyomot hagyunk magunk után, akkor ebbe a rendkívüli rendbe rondítunk bele. Magyarország területének ötödét borítják – többnyire tölgyesekből, bükkösökből álló – erdők. Létüket és élőviláguk gazdagságát nap mint nap veszélyezteti a klímaváltozás, a túlzott fakitermelés, a folyamatosan terjeszkedő ember. De még nem késő megismernünk az erdeinket, és ha tudunk, tenni értük valamit.
Bükkóriások között
A Bükk-vidék délnyugati részén, az Istállós-kő és a Tar-kő csúcsai között állnak a famatuzsálemek. A fokozottan védett rezervátumban már a 19. század eleje óta nincs erdőgazdálkodás, a természet az úr. A Virágos-sár-hegy hátát borító rengeteg legöregebb bükkjei akár az ötvenméteres magasságot is elérik, majd amikor természetes módon elpusztulnak, az avarba dőlnek, és belőlük táplálkozó rovaroknak, gombáknak, a fényért versengő utódaiknak adnak lehetőséget az életre.
⁎ Az őserdő csak engedéllyel vagy szervezett túra keretében látogatható, de az Országos Kéktúra útvonalát követve, a Kis-Virágos-hegyen áthaladó turistaösvényről is beleshetünk a kerítéssel körülzárt erdőrezervátumba.
Háborítatlan béke
A lármás Budapesttől mindössze másfél órányi autóútra, a Börzsöny északi részén húzódik Magyarország legnagyobb háborítatlan erdősége. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található, fokozottan védett völgyet a Csarna-patak vájta a tölgyesekkel borított, napsütötte domboldalak és bükkös lankák közé. A fák rejteke, a csobogó csermely és a sziklás part többek között olyan ritka állatfajoknak nyújt otthont, mint a foltos szalamandra, a hiúz vagy a parlagi sas. A bükkfák elhagyatott vasúti pályát is rejtenek. Az 1913-ban épült, majdnem tíz kilométeres pályát bejáró erdészeti kisvasút a század közepéig működött, azóta a nyomvonalán gyalog haladó kirándulókat vezeti át a völgyön.
⁎ A Csarna-völgyet a kemencei Feketevölgy Panziótól indulva barangolhatjuk be: sétálhatunk oda-vissza az árnyas hegyoldalak között, felmászhatunk Magosfára, vagy ha a Börzsöny legmagasabb pontjáról tekintenénk szét a tájon, célba vehetjük a közel ezerméteres Csóványost.
Szöveg: Fejes Réka Fotó: Getty Images
A cikk folytatását keresd a friss Marie Claire-ben!
