„A férfiak többsége vizuális beállítottságú, a nők pedig auditorosak” – kezdi Rozs Erika szexuálpszichológiai szakpszichológus. Ez azt jelenti, hogy a férfi vágyát a látvány ébreszti fel, a nőknél viszont kifejezetten fontos, hogy szép szavakat, bókokat, kedveskedést halljanak a ráhangolódás szakaszában is. „A legtöbb férfi erre jól ráérez; sokan mesélnek arról, hogy már délután tudják, hogy a férjük este szeretne valamit, mert teljesen más hangszínen beszél hozzájuk olyankor. De vágykeltő lehet egy film- vagy egy olvasmányélmény is.” A már idézett romantikus komédiában a nő direkt hozta kellemetlen helyzetbe a férfit, azonban sajnos előfordul az életben is, hogy olyat mondunk, amit jobb lett volna magunkban tartani. Az urológusként dolgozó Ádám például időnként a betegei diagnózisát kezdi el ecsetelni, miközben a felesége már közeledne hozzá. Érdemes tehát tisztázni, hogy hol siklik félre a kommunikáció.
„Három dologra kell figyelnünk, hogy meg tudjuk állapítani, a párunk nyitott-e a közeledésünkre. Az első a fizikai távolság vagy annak a hiánya. Amikor elmegy mellettünk, és finoman megérint, megsimogat, esetleg megölel, az biztató jel. A második a szemkontaktus. Egy átlagos pillantás beszélgetés közben három másodpercig tart. Ha valaki ennél több ideig tartja a szemkontaktust, az vagy befolyásolni szeretne, vagy a mélyebb érdeklődését fejezi ki. A harmadik pedig – és ezzel el is érkeztünk Ádámhoz –, az egyértelmű kommunikáció. Ha a párunk még láthatóan benne van a hétköznapok mókuskerekében, nem sikerült még ventilálnia az élményeit, akkor biztosan nincs ráhangolódva a szeretkezésre. De az is előfordulhat, hogy ez egy tudat alatti működés: nem szeretné nyíltan visszautasítani a feleségét, inkább felhoz egy olyan témát, amelytől a nőnek elmegy a kedve a szextől.”
A szakember szerint az együttlétről való kommunikációt megkönnyítheti, ha elnevezzük az intim részünket. „Természetesen nem Szófia hercegnő lesz a jó választás, inkább egy olyan név legyen, amellyel tudunk azonosulni, nem lealacsonyító és nem szégyenteljes. Lehet emberi név vagy bármilyen, metaforikus jelentéssel bíró elnevezés. Ádám is mondhatná: szívesen lennék veled, de Béla most fáradt, nem tud koncentrálni” – javasolja a szexuálpszichológus.
A szavak ereje
„Általában elmondható, hogy akkor tudunk maximálisan bevonódni a szexuális élménybe, ha valamilyen módon mind az öt érzékszervünk stimulálva van” – folytatja a szexuálpszichológus. Habitustól és szexuális típustól is függ, hogy ki melyik érzékszervi ingert tudja a leghatékonyabban befogadni: van, akinek elsősorban az illatok, másnak inkább a látvány jelenti az erősebb erotikus impulzust. A hallást illetően nemcsak a beszéd az, ami megjelenik az intim együttlétek során, hanem már az apró sóhajok, nyögések, mordulások is az izgalom jelei. „A szexuális viselkedés az egyik legelemibb, legősibb viselkedésforma az egész élővilágban, amikor a vegetatív idegrendszer veszi át az irányítást a testünk fölött, így teljesen természetes, hogy időnként kissé artikulálatlan, állatias hangok jönnek ki a torkunkon. Mivel az ember rendkívül játékos – és ez nagyon jól kifejezhető a szexualitáson keresztül –, így feltámadhat az igény a párokban, hogy az auditív stimulálás az együttlét folyamán ne feltétlenül csak az ösztönös hangokra korlátozódjon: bevonhatnak olyan szóbeli kifejezéseket, amelyektől könnyebben kialakul az erotikus feszültség közöttük.”
Ezeknek a kifejezéseknek három csoportja van. Amikor a pár tagjai kedves szavakat suttognak egymás fülébe („Annyira gyönyörű vagy!” vagy „Szeretlek!”) ezek elsősorban az intimitás kialakítását, a kölcsönös vonzódás kifejezését, ezen keresztül az együttléthez szükséges bizalmi légkör kialakítását segítik. „Ezek a kifejezések javarészt mindenkiben kellemes érzéseket ébresztenek, hangozzanak el a ráhangolódás vagy már az együttlét folyamán. Véleményem szerint a barokk körmondatokkal („Most egy kicsit lassabban, menj lejjebb a kezeddel, ott már gyengédebben, csúsztasd magad kicsit balra…”) jó, ha elővigyázatosan bánunk, mert ezek könnyen átcsaphatnak egy túlrészletezett utasításlistába, amely amellett, hogy a pár másik tagjának izgalmi szintjét negatívan befolyásolhatja, kialakíthat benne egyfajta bizonytalanságot is, hogy elég jó-e a párjának az, amit ő az ágyban csinál. Ezekre az esetekre azt javaslom, hogy szorítkozzunk az egyszerű, egyszavas közlésekre a cselekvést vagy az intenzitást illetően, a testünkön való helymeghatározást pedig inkább mutassuk, vezessük a partnerünk kezét oda, ahol jó volna érezni az érintését. Ezek a rövid közlések mozdulattal, érintéssel összekötve nem ölik meg a vágyat a másikban, és közben segítenek érvényre juttatni a kívánságainkat.”
Szerző: Zeke Lilla, Fotó: Getty Images