A szerelem nem fog magától megtörténni velünk, és a tökéletes partner sem fog besétálni az ajtónkon, ha nem fektetünk energiát a társkeresésbe – állítja Logan Ury viselkedéskutató és párkapcsolati coach a magyarul is megjelent Útmutató, hogy ne egyedül halj meg című könyvében. Hogy a folyamat mennyire lesz sikeres, nagyban múlik azon, hogy előzetesen mennyi energiát fektetünk saját magunk, értékpreferenciáink megismerésébe, mennyire hisszük el magunkról, hogy egyedülálló anyaként nekünk is lehet olyan társunk, amilyet megérdemlünk. Mert mindenki megérdemli, hogy olyan környezetben éljen és olyan társra leljen, aki nem a túlélő üzemmódot, hanem az érzelmi biztonságot hozza ki belőle, akivel bizalmas, szeretetteljes, kölcsönös gondoskodáson alapuló kapcsolatot építhet.
Hidd el, hogy megérdemled
A válás, egy hosszú kapcsolat vége mindenkit más-más mélységben érint. Vannak kifejezetten csúnya válások, ahol nem csak a szakítás módja megrázó, de a kapcsolat jó ideje vagy akár a kezdetektől az egyik fél személyiségének az aláásásán alapul. A kontroll megszerzésére irányuló hatalmi harcokba süllyedt felek között a bizalmi viszony szóba sem jöhet. Ha ilyenből érkezünk, akkor könnyen gondolhatjuk azt, hogy úgysem kellünk senkinek… Itt legelső lépésként fel kell emelnünk saját magunkat annyira, hogy elhiggyük: nagyon is megérdemeljük, hogy megbecsüljenek, szeressenek és értékeljenek minket. Az első lépés lehet a rokoni, baráti kapcsolataink, és az otthoni dinamikák helyreállítása, lehet új életmód kialakítása, új hobbi, minden, ami rávezethet, hogyan, milyen emberekkel és időtöltés közben érezzük magunkat elemünkben, mi az, ami feltölt. Ha elmarad a személyiségünk felépítése és megerősítése, akkor eleve azzal a motivációval vágunk bele egyedülálló anyaként a társkeresésbe, hogy mi elsősorban egy korábbi kapcsolat áldozatai vagyunk, akik megmentőre várnak.
Hallgass a megérzéseidre
Mielőtt regisztrálunk egy online társkeresőre, fontos, hogy tisztában legyünk annak az árnyoldalaival és buktatóival. Ezek a felületek pontos tükrei a társadalmunknak: a normális és értékes emberek mellett rengeteg a csaló, az ingyen szexet vagy a házasság mellett szeretőt kereső ember, de vannak hamis profillal, régi fotókkal operáló, magukról sokkal szebb képet festő, mentálisan és/vagy anyagilag nem stabil érdeklődők, vagy egyszerűen csak összetört szívű, sérült tagok. Ezért egészséges önbizalom és józan ítélőképesség nélkül rengeteg veszélyt rejthetnek az egyedülálló anyák számára ezek a felületek. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját értékeinkkel, ne hagyjuk magunkat rábeszélni kényelmetlen vagy tőlünk idegen helyzetekre. Hallgassunk a megérzéseinkre, állítsunk fel világos határokat és vigyázzunk a személyes biztonságunkra. Az első találkozás mindig nyilvános helyen történjen, és jó, ha tájékoztatjuk egy barátunkat arról, hogy kivel és hol találkozunk. Ha valami nem stimmel, ne habozzunk kilépni a helyzetből.
Elvárások kontra romantika
A társkeresésnél – hacsak nincs olyan szerencsénk, hogy elsőre besétál az életünkbe az igazi –, valószínűleg hosszabb távú folyamatra kell berendezkednünk. Az online profilok igyekeznek idealizált képet mutatni, ezért nem várhatjuk, hogy mindjárt egy tökéletes partnerrel fogunk találkozni. Arra érdemes figyelni, hogy jól érezzük-e magunkat az illető társaságában, és esélyt adni annak, hogy a kapcsolat fokozatosan alakuljon ki. Az első „szikra” hiánya nem jelenti azt, hogy a kapcsolat ne lehetne értékes. Megtörténhet, hogy néhány ponton nem passzolnak a felek, de ha az alapok rendben vannak, és folyamatosan tud épülni és fejlődni a kapcsolat, tehát kiderül, hogy az illető készen áll és alkalmas hosszú távú elköteleződésre (aminek az első jelei, hogy válaszol az üzeneteinkre, nem akaszkodik ránk, de elérhető, időben és mindig megjelenik a megbeszélt találkozókon és persze jól érezzük magunkat a társaságában)
Nem érdemes kidobni az egészet az ablakon csak azért, mert valamiben nem egyeznek.
Kapcsolatok tartópillérei
Logan Ury a már említett könyvében sorra veszi, hogy mik a valóban fontos szempontok, amelyek számítanak egy hosszú távú kapcsolatban, és mik azok, amelyeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, pedig valójában nem azok tartják meg viharos időkben a párost. Azt állítja, hogy egy sor nem is annyira fontos tényezőt túl szoktunk értékelni: a pénzt, a külső adottságokat, azt, hogy a partnerünk személyisége (és még a hobbija is) hasonló legyen a miénkhez. Habár az anyagi jólét valóban számít egy házasság kiegyensúlyozottságát illetően, a hétköznapok rutinjában megélt közösség és közös minőségi idő – akár az együtt főzés vagy takarítás – lesz az, ami valódi összetartó erővel bír egy kapcsolatban. Tehát nem a leggazdagabb macsót érdemes keresnünk, hanem azt, akivel ilyen életközösséget tudunk megélni. A szerző szerint továbbá nem az a lényeg, hogy a partnerünk hasonló legyen hozzánk, hanem az, hogy kiegészítsen bennünket.
Ury – más kutatókra is hivatkozva – azt állítja, hogy két igazán fontos tartópillére van egy kapcsolatnak: az érzelmi stabilitás és a kedvesség, mégis ezek a leginkább alulértékelt tényezők a párkeresésben. Ezeket követi a hűség, vagyis a lojalitás, amely nem csupán szexuális értelemben nyom sokat a latban, hanem azt jelenti, hogy olyan emberrel építünk kapcsolatot, aki jóban és rosszban is mellettünk áll majd. Aki mellett nem kell állandóan tökéletesnek lennünk, hanem egyedülálló anyaként lehetnek rossz napjaink is, és aki a súrlódások ellenére minden helyzetben – rossz napokon, családi viták során – minket választ. Aki törődik velünk.
Szöveg: Laborczi Dóra Fotó: Getty Images, Unsplash
