Az elmúlt években a #MeToo-mozgalomból felélénkült szexuáliszaklatás-diskurzus a gyerekek elleni szexuális visszaélésekre is ráirányította a reflektorfényt: a kirobbanó botrányok, felkavaró vallomások, játék- és dokumentumfilmek már számukban is ijesztőek, tartalmukban pedig valami egészen félelmeteset állítanak az emberiségről. A legnagyobb port kavart alkotás talán a Michael Jacksonról szóló film volt, amiben két – ma már felnőtt – áldozat (Wade Robson és James Safechuck) meséli el egyébként hátborzongató részletegséggel a pedofiliával vádolt popsztárral kapcsolatos gyerekkori élményeit. De ott van egy másik, Magyarországon sajnos kevésbé ismert dokumentumfilm is, az At the heart of gold (Az amerikai tornászbotrány belülről), ami a Larry Nassar sportorvos körül kirobbant botrányt járja körül. Nassar éveken keresztül több száz fiatal lányt zaklatott „speciális vizsgálóeljárása” (melynek szakmailag sehogy sem védhető módon a vagina kézi vizsgálata is rendre része volt) mögé bújva, de ami talán még ennél is sokkolóbb, hogy egy egész rendszer – az Amerikai Tornászszövetségtől a University of Michiganig – falazott neki és söpörte félre a már akkor is záporozó bejelentéseket.
Készültek megrázóan pontos játékfilmek is a gyerekeket érő erőszak természetrajzáról, például Jennifer Fox (egyébként önéletrajzi ihletésű) The Tale című munkája, amiben azt nézhetjük végig, hogyan használja ki két, a felnőttek szemében kimondottan szimpatikusnak tűnő és mellesleg elég szép embernek számító lovassport oktató egy szeretetéhes 13 éves kislány testét, hogyn ajánlanak neki figyelmet a szexért cserébe és hogyan érik el, hogy aztán ez a gyerek csak hosszú évekkel később, felnőttként merjen visszanézni a mélyen elfojtott traumára.
A mintázat egyértelmű: az áldozatok többnyire figyelemre vágyó gyerekek, az elkövetők a felnőttek világában megbecsült, barátságos, sőt, sokszor kimondottan közkedvelt személyek. Gyakran olyan munkát végeznek, amiben nap mint nap gyerekekkel foglalkoznak (például edzőként vagy tanárként) és a gyerekek szeretik is őket, mert azért abban a régi mondásban van valami. És van még egy rendszeresen felbukkanó „motívum is”: a felnőttek általában a felnőttet védik, már ha a gyerekek egyáltalán képesek valahonnan összeszedni a bátorságukat, hogy beszéljenek a zaklatásról.
A hazai közélet legismertebb ügyének főszereplője Sipos Pál egykori magyartanár, aki népszerű pedagógusként gyerektáborokban zaklatta diákjait. Egykori áldozatai kívülről talán ambivalensnek tűnő, de pszichológiai szempontból egészen érthető módon a mai napig vegyes érzésekkel beszélnek a tanárról, aki egyszerre volt pótapuka, bizalmas, kreatív zseni és szexuális ragadozó. Leginkább az ő alakja juthat eszünkbe a Máté Gábor által megformált zenepedagógusról.
Nincs olyan, hogy szerelem
Az elsőfilmes Nagy Zoltán elég pontosan festi meg ezt a karaktert Szép csendben című filmjében: a közvetlen és barátságos Frici bá’ a diákok egyik kedvenc tanára, de a tanári kar is elismeri szakmai eredményeit. Persze vannak furcsa módszerei, például lazításképpen labdázik a diákokkal vagy „léghegedűvel” gyakoroltatja őket, de ezek még abszolút beleférnek a mozgásos módszerekkel dolgozó, egyébként sokat dicsért alternatív pedagógia eszköztárába. Ilyenkor hozzá is ér a gyerekekhez – kiigazítja a tartásukat, segít, hogy ellazítsák a könyöküket vagy rendesen kihúzzák magukat. Aztán jön egy új kislány, Nóri (Bognár Lulu), aki azt állítja, Frici bá’ úgy is hozzáért, olyan helyeken is, ahol egyáltalán nem volt már komfortos számára, és aminek semmilyen alternatív oktatási iskolában nem lehet köze a hangszeren való játékhoz. A film egyébként – kicsit talán furcsa és megkérdőjelezhető módon – egy „kívülállót”, a 18 éves Dávidot (Major Erik) választotta főszereplőnek, ő próbálja meg kibogozni a szálakat, miközben őrlődik szeretett mestere és a szimpatikus új lány között. Ez a nézőpontválasztás kicsit eltávolít a történettől, azt viszont egész jól megmutatja, hogyan tud reagálni egy ilyen helyzetben a környezet, illetve hogyan válik el a felnőttek és a kortársak világa. Dávid igyekszik bizonyítékokat szerezni, de ahogyan az ilyenkor általában lenni szokott, minden kétértelmű, egy hangfelvétel nem elég meggyőző, ha az áldozat nem beszél, de az áldozatok sosem akarnak beszélni – miért is tennék, ha a felnőttek csípőből hitetlenkedve, leszúrással reagálnak.
Varga Aida pszichológus, a Hintalovon Gyerekjogi Alapítvány munkatársa is megerősíti, hogy a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaéléseknek csupán 1-7 százalékát követik el pedofilok, a többi olyan, aki „ismeri és szereti” a gyereket. A szakértő azt is megjegyzi, hogy kamaszként szinte mindenki „beleszeret” kicsit egy-egy karizmatikusabb tanárfigurába, a felnőttnek azonban sosem szabad ezzel visszaélnie. „Ilyen helyzetekben nagyon sokszor eleve van egy bizalmi viszony, a gyerekek úgy érzik, bátran fordulhatnak a tanárokhoz, mentorokhoz problémáikkal, a felnőttek azonban visszaélnek ezzel. Mindig a felnőtt felelőssége, hogy mit kezd azzal, ha egy gyerek érzelmeket táplál iránta.”
Ennyit tehát a Lolitákról. Pedig valószínűleg jobban esne az igazságos világba vetett hitünknek, ha itt is a 13 éves Nórit vádolnánk, amiért láthatóan elhanyagolt, piszkálódás céltáblájává váló diákként egy ölelésre vágyott a tanárától. Varga Aida azonban hangsúlyozza, bár egy gyereknek (érthető módon) lehet szüksége egy ölelésre, a felnőtt már nem ölelhet azért, mert számára jólesik magához szorítani a gyereket. „Semmi nem oké, ami annak a gyereknek kényelmetlen, ez lehet akár a könyök megérintése is. Egyébként rengeteg kutatás kimutatta, hogy a verbális abúzus, a szóban eljátszott zaklatás is képes ugyanolyan testi reakciókat, lelki sérüléseket okozni a gyerekeknek, mintha ez fizikailag is megtörtént volna velük. Nagyon fontos kérdés továbbá, hogy mi a felnőtt motivációja: ha a saját vágyai kielégítésére, magának való örömszerzésre használja, az súlyos probléma.”
Péterfy-Novák Éva egy interjúban azt mondta, Apád előtt ne vetkőzz című regényének zaklató nagypapa karakterét részben arra az élményre építette, mikor egy házibuliban egy friss apuka részegen elmagyarázta neki, hogy pelenkázás közben merevedése lesz a kislánya iránt érzett szeretettől. A Máté Gábor alakította Frici bá’ is szerelmes, legalábbis annak gondolja magát. Csakhogy egy 60 éves férfi és egy 13 éves kislány között nincsen olyan, hogy szerelem, csak hatalommal való visszaélés és trauma van, még akkor is, ha szeretjük azt gondolni, hogy pedofil bűncselekményt csak nagyon beteg szexuális ragadozók követhetnek el. A zaklatás pedig lehet egy ölelés is, vagy egy olyan bizalmas mondat a felnőttől, amit az a gyerek még nem tud feldolgozni. Az életkor igenis van annyira erős, határokat kijelölő korlát, hogy még az is zavarbaejtő és helytelen, mikor a 18 éves Dávid megcsókolja (az egyébként sorozatosan viktimizálódó) Nórit.
A szőnyeg alá
A Szép csendben megmutat egy sok szempontból meglehetősen problémás, Varga Aida szerint azonban bevettnek számító eljárást is, melyben egy szakértő édesanyja (Szamosi Zsófia) társaságában vonja kérdőre Nórit a zaklatással kapcsolatban. A pszichológus hozzáteszi, ők úgy gondolják, ilyen helyzetekben meg kell várni a gyerek segítségkérését, ahelyett, hogy újra mi gyakorolnánk kontrollt a személye felett egy nyers szembesítéssel. „Fontos, hogy alapvetően is partnerként kezeljük a gyerekünket, hogy úgy érezzék, bátran feltehetik nekünk a kérdéseiket és megoszthatják az érzelmeiket, akkor nagyobb valószínűséggel beszélnek az ilyen esetekről is. De ha odafigyelünk, észre lehet venni a változást a gyerekek viselkedésén is, lehetséges például, hogy valaki hirtelen befelé fordulóvá, titkolózóvá válik, megváltoztatja a külsejét.” Persze ezek tényleg csak akkor tűnnek fel, ha figyelnek arra a gyerekre, és Nóriról ez nem mondható el. Így marad neki az (ön)vádló szembesítés, a „de hát miért nem mondtad el?” és a szuggesztív „ugye oda nem nyúlt?”. És a papíron a gyerekek védelmére felesküdött felnőtt társadalom összetartása segít, hogy az ügyet úgy intézzék, ahogy a film címe is leírja, hogy ne kelljen szembenéznünk még egy „kínos esettel”, amikor csalódnunk kellett egy szimpatikus, elismert mentorban.
