1. nap: Ha az élet citrommal kínál, vegyél hozza tequilát!
Ígértem nektek egy mai élménybeszámolót. Gondolkoztam, mit írjak. A valóságot mondjam, vagy annak földi mását.
Mivel annyira jólesik, hogy ennyien biztattok és mellettem vagytok, úgy érzem, tartozom az őszinteséggel. Hát nem könnyű! Ma reggel elmentem bevásárolni Benivel, mert úgy éreztem, itt az ideje, hogy legyen biztonsági tartalékunk. Fél órával nyitás előtt már a tizedikek voltunk. Relatív nyugi volt. Én azért biztos, ami biztos, bekészítettem egy baseballütőt a maszk és a gumikesztyű mellé. Hátha. Gondoltam, ha szükséges, felpattanok a vizes polcra, és alkalmazom a Tarantino-filmekből olyan jól ismert önvédelmi módszereket. Nem kellett. A biztonsági őr egyesével engedte be a vásárlókat. A sikolymaszkot végül otthon hagytam. Azt hiszem, az már gondatlanságból elkövetett emberölés, ha miattam kapnak szívinfarktust a nyugdíjasok. Mindenki fegyelmezetten betartotta az egyméteres távolságtartást. Spontán smacit se láttam.
Szente Veres Adrienn és családja hét éve él már Szicíliában, a férjével, Gáborral mindketten a turizmusban dolgoznak, kisfiúk Benedek pedig már kint kezdte az iskolát. Az olaszországi koronavírus-járvány Adriennék életét is fenekestül felforgatta, a családnak házi karanténba kellett vonulnia, és be kell tartania a rájuk rótt szigorú szabályokat. Karanténnaplóját elsősorban saját maga szórakoztatására kezdte el Facebookon írni, pozitív hozzáállása és humoros bejegyzései azonban hamar felkeltették az emberek figyelmét.
A gyerek kedvenc mondata hangzott el: „Beni! Most annyi csokit tegyél a kocsiba, amennyit csak szeretnél!” Oké. Értem, hogy nem túl magas a tápértéke.
Háromszor szólt rám a kasszában ülő hölgy, hogy túl közel állok. Teszem hozzá, nem túl kedvesen. Nyilván kiszúrta a láthatatlan koronát a fejem körül. A hitelkártyámat frizbiként dobtam. Elkapta. Oké. Gondoltam, a nehezén túl vagyunk. Hát nem. Indulunk kifele a kosárral, csikorgó kerekekkel megáll egy rendőrautó, és azonosít két mellettem álló olaszt, akik a napokban tértek vissza, és nem vonultak önkéntesen karanténba. A srácok ellenállnak, kiabálás kezdődik, majd egy laza mozdulattal beleverik a fejüket a kocsi ablakába. Több kérdésük nem volt. Zsupsz. Autó el.
Ezt olvastad már?
Sokkolódtam. Elkezdtem a bőrömön érezni a történések súlyát. Erős nőnek tartom magam, de azt hiszem, ahhoz is erő kell, hogy beismerd, ha félsz. Féltem… Hazajöttünk. Ha stimmel a transzgenerációs elmélet, akkor én sejtszinten képes leszek mindent megoldani. Nagyanyám hazatért a Terror Házából, nagypapám Recskről, szóval mit nekem koronavírus. Ha az élet citrommal kínál, vegyél hozza tequilát! Jelentem: megtettem! Ölelés Nektek.
2. nap: Senki nem fog éhen halni!
Sziasztok! Ma csodás napsütésre és fertőtlenített kutyákra ébredtünk. Tegnap este kaptunk egy üzenetet, hogy éjszaka jön a helikopter, és mindent vigyünk be a kertből, amit lehet. Először elgondolkoztam azon, hogy beviszem a kutyákat a házba, de időközben olyan mennyiségre nőtt a befogadott kutyáim száma, hogy döntenem kellett, vagy ők alszanak a kertben, vagy mi. Szóval maradtunk.
Adrienn – még a koronavírus-járvány előtt
Sokan kérdeztétek, hogy miért nem rendelek élelmiszert online. Ez itt Szicíliában gyakorlatilag lehetetlen. Egy lakóparkban lakom, ahol a kis utcának az itt lakók kitaláltak egy random utcanevet, ami mindenféle hivatalos regisztráció nélkül egy idő után utcatábla formájában manifesztálódott. Mondtam én, hogy ez egy spirituális sziget. Kérd, és megadatik! Szóval egy hivatalosan nem létező utcában lakom. A pizzafutár természetesen idetalál. Nem hivatalos címem: „Adrianna, a bajusz nélküli”.
Itt jegyezném meg, hogy nincs egyszerű dolga a pizzafutárnak. Az egyik kutyám, Csocsó születésénél fogva szoftverhibás, ami azt jelenti, hogy örömében morog, mindehhez egy pitbull és egy vizsla keveréke, széles pofacsonttal, körülbelül medicinlabda nagyságú fejjel. Tényleg tök ártalmatlan, és engem minden nap megnevettet, amikor csóválja a farkát és elkezd morogni. Szóval a pizzafutár a kertkapu alatt szokta áttolni a pizzát. Ha nem lennének kutyák, akkor az ajtó alatt is simán át tudna tolni egy családi pizzát. A szicíliaiaknak a szigetelés valahogy nem az erősségük.
Ezt olvastad már?
Szeretnék innen is mindenkit megnyugtatni, hogy az élelmiszerboltok karantén esetén is folyamatosan nyitva tartanak. Nyilván jó, ha van tartalékotok, mert úgy kevesebbszer kell vásárolni, ezzel is lassítva a fertőzés lehetséges terjedését. De nem kell aggódni: senki nem fog éhen halni!
Gondolom, most sokan nem értik, hogy miért kell, hogy bezárjanak Magyarországon is a sulik, hisz olyan csekély a fertőzöttek száma! Gondolnunk kell az idős emberekre, akikre ez igencsak veszélyes lehet, és ha otthon maradunk, akkor hamarabb kifúj a vírus, és kevésbé gyorsan terjed a fertőzés. Legalábbis remélem.
Ami viszont hihetetlenül jólesik, hogy ennyien írtatok, próbáltok segíteni nekünk. Jelenleg is úton van felénk két téliszalámi-csomagküldemény. Nem azért, mert nincs élelmiszerünk, hanem, mert Beni annyira szereti, és szeretnétek mosolyt csalni az arcára.
Olyan emberek hívnak fel és kérdezik meg, hogy miben segítsenek, akikkel több mint 20 éve nem beszéltem. Hihetetlenül jólesik! Állítólag már tudományosan bizonyított, hogy a szeretet meg tudja változtatni az emberi DNS-t. Nektek köszönhetően az én DNS-spirálom szinte már párhuzamosan fut az univerzum végtelen rendszerén. Legyen szép napotok!
