A járvány hozta ezt is: tisztább levegő, kevesebb halál a légszennyezés miatt

2020. május 10.
A koronavírus talán egyetlen jó hozadéka, hogy láthatóan és drasztikusan csökkent a légszennyezés a világ szinte minden pontján a forgalom és a gyárak leállása miatt. Ennek közvetlenül az emberekre gyakorolt hatása is van: tizenegyezerrel kevesebben haltak meg a légszennyezéssel összefüggő okok miatt az elmúlt egy hónapban.

Egy egész Európára kiterjedő, átfogó kutatás eredményeiből kirajzolódik, hogy az elmúlt hónapban a koronavírus-járvány miatti lezárások a levegő minőségét jelentősen javították, így mintegy tizenegyezerrel kevesebben haltak meg a légszennyezéssel összefüggő okok miatt. Emellett kimutathatóan alacsonyabb volt az asztmás panaszok és a koraszülések száma is.


Jelentősen visszaesett a közúti forgalom és a gyárak termelése, ez azt eredményezte, hogy hatezerrel kevesebb gyermeknél fejlődött ki asztma és 600 ezerrel kevesebb volt Európában a koraszülések száma.

Kirajzolódott a klímaválság oka

A világjárvány rengeteg ember haláláért felelős világszerte, ám a gazdaság leállása tisztább, egészségesebb környezetet eredményezett rövid idő leforgása alatt. A szakemberek ezért igyekeznek felhívni arra a figyelmet, hogy ebből is remekül kirajzolódik, a klímaválság legfőbb okozója a szennyező fosszilis energiahordozókra épülő ipar és közlekedés.

Olvastad már?

A tavalyi év hasonló időszakához képest a nitrogén-dioxid szintje negyven százalékkal csökkent, míg a szálló por mennyisége tíz százalékkal, ami azt jelenti, hogy az emberek könnyebben lélegezhetnek. Ez a két szennyező anyag, amely a szívet és a légzőrendszert károsítja, együtt körülbelül 470 ezer ember haláláért felelős csak Európában minden évben.

Kevesebb infarktus és tüdőprobléma

A legnagyobb mértékben Németországban csökkent a légszennyezés miatti halálozások száma (2083-mal kevesebben haltak meg), ezt követi az Egyesült Királyság (1752), Olaszország (1230) és Spanyolország (1083). Ha a konkrét betegségeket nézzük, a halálozások csökkenésének közel negyven százaléka szívinfarktussal és szívritmuszavarral kapcsolatos, 17 százalék a tüdőproblémákkal és 13 százalék stroke-kal és rákkal. A maradékot más fertőzések és diabétesz tette ki.

„Reméljük az emberek tanulnak a járványból, és rádöbbennek, a levegő minőségének javulása nem azért következett be, mert otthon maradtak, hanem azért, mert tiszta közlekedési módokat választottak.”

Az egész világot tekintve még magasabb az a szám, amennyivel kevesebben hunytak el a koronavírus-járvány kirobbanása óta a légszennyezéssel összefüggő okokból, hiszen ez a kutatás csupán Európát, és csupán az elmúlt egy hónapot vizsgálta, Vuhanban pedig már hat hónapja tört ki a Covid-19-járvány, és a világ két legszennyezettebb országában, Indiában és Kínában tapasztalták a legerősebben a levegő minőségének javulását (gondoljunk csak arra, hogy Indiából ismét látszanak a Himalája csúcsai, amelyre a második világháború óta nem volt példa). 

Tanuljunk a járványból

A tanulmány vezető szerzője, Lauri Myllyvirta szerint azért is nagyon fontos, hogy csökkent a légszennyezéssel összefüggő betegségek száma az utóbbi időszakban, mert ez jelentősen csökkentette a nyomást a járvány miatt hatalmas terhet viselő egészségügyi rendszereken. „Rendkívül ellentmondásos érzések dúlnak bennem. Emberek halnak meg. Ugyanakkor ez egy példa nélküli kísérlet arra, hogy mivel jár, ha csökkentjük a fosszilis energiahordozók használatát, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus-járvány ezen vetületét sem” – mondta a kutató.

Olvass tovább!

„Rengeteg világméretű krízissel nézünk szembe. Csak remélni tudom, hogy az emberek elgondolkoznak: mi van, ha a levegő minőségének ilyen szintű javulása nem azért következett be, mert otthon kellett maradnunk, hanem azért, mert a tiszta energiaforrásokat és tiszta közlekedési módokat részesítettük előnyben? Reméljük, hogy ez a vírus előre mozdítja a klímaváltozás elleni harcot és más, még nagyobb kihívásokat ahelyett, hogy visszavetné őket.”

Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash