Charlotte és Emily Brontë 178 évvel ezelőtt egy ideig Brüsszelben éltek, hogy francia nyelvtudásukat tökéletesítsék. Ezért döntött úgy a belga főváros vezetése, hogy a Rue des Braves végén található tér a nővérek nevét viseli majd. Ez a döntés azért is jelképes, mert a három nővér (Anne, a harmadik testvér ugyan nem járt Brüsszelben sosem, de őt sem hagyták ki) az emancipáció példaképe, és a névadás csupán egy hosszú folyamat kezdete, amelynek végére a város elöljáróinak szándéka szerint sokkal nagyobb számban lesznek nőkről elnevezett utcák és terek Brüsszelben.
Eddig csupán egy 1979-ben állított apró emléktábla őrizte annak emlékét, hogy Charlotte és Emily Brontë a városban élt és tanult egy ideig. „Azért különösen szép döntés az, hogy most egy teret neveztek el az írónőkről, mert ez a hely ráadásul Brüsszel kulturális központjában található. A Brontë-nővérek pedig Brüsszel legfontosabb irodalmi alakjai között vannak” – mondta Helen MacEwan, a Brüsszeli Brontë Csoport alapítója, a Brontës in Brussels című könyv szerzője.
„A nővérek 25 évesek voltak, amikor Brüsszelbe érkeztek 1842 februárjában, miután megtették a 650 kilométeres utat szülőfalujukból, a Yorkshire-ben található Haworth-ből. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a Brontë-nővérek külföldre utaztak. A német és francia nyelvtudásukat akarták csiszolni, öt évvel azelőtt, hogy ismert és elismert írókká avanzsáltak volna. Charlotte, a Jane Eyre szerzője két évig maradt a városban, míg Emily, akinek a legismertebb regénye az Üvöltő szelek, csupán egy évet töltött itt, mert erős honvágy gyötörte” – mesélte el MacEwan a Brontë-nővérek Brüsszeli tartózkodásának rövid történetét.
Olvastad már?
Brüsszel városvezetése azután döntött úgy, hogy át kell gondolniuk az utcák és terek elnevezését, miután felmérve a neveket, világossá vált, hogy a közterületek felét férfiakról nevezték el (politikusokról, művészekről és hadvezérekről, nemzeti hősökről), a fennmaradó utcanevek pedig az ország függetlenségével és a második világháború végével kapcsolatosak. „Meg akarjuk tisztelni azokat a nőket, akiknek része volt a város történelmében, láthatóbbá akarjuk tenni őket” – mondta Ans Persoons, a várostervezésért felelős képviselő a kezdeményezés elindításakor.
Magyarországon sem jobb a helyzet az utcaneveket illetően. A közterületek alig tizedét nevezték el nőkről, ráadásul ezek fele sem élő személy volt, hanem keresztnév vagy irodalmi alak.
Olvass tovább!
Forrás: Time
Fotó: Getty Images
