Hogyan jut el a te elhajított műanyag palackod az óceánokba?

2020. július 16. |

Adatok szerint minden egyes évben több mint 8 millió tonna műanyagszemét árasztja el az óceánokat – és nagyon valószínű, hogy ebben az elképesztő mennyiségben benne van az a PET-palack is, amit te, több ezer kilométerre a tengerparttól, óvatlanul kidobtál egy kommunális kukába.

Fulladozunk a műanyagban

Évente több mint 300 millió tonna műanyagot gyártunk, amelynek 50 százaléka egyszer használatos. Ezeknek az egyszer használatos műanyagoknak az emberek csak rövid ideig veszik a hasznukat, a Földet viszont több száz évig is szennyezni tudják.

maanyag-ocean-muanyagszennyezes

Bali egyik tengerpartja

Fontos tudni, hogy egyáltalán nem csak a tengerparton nyaralók tehetnek a vizek szennyezéséről. Ha eldobsz az utcán egy műanyag palackot vagy nejlonzacskót, bizony nagy az esély rá, hogy az előbb-utóbb valamelyik tengerben kössön ki – még akkor is, ha Magyarországnak még tengerpartja sincs. Az utcáról ugyanis – esőzések idején – a lefolyókon keresztül először a kommunális csatornarendszerbe jut a műanyag, onnan a folyókba, a folyókból pedig a tengerekbe. Végül a különféle áramlások révén a tengeri műanyag szemét akár a Csendes-óceán kellős közepére is elsodródhat.

A WWF szerint egyébként összesen négy módja van annak, ahogy a műanyag szemét a tengerekbe kerülhet.

nagy-ambrascet-muanyag

Egy nagy ámbráscet műanyag zacskót húz maga után az Atlanti-óceánban

Amikor a műanyagot a sima szemetesbe dobod

A kukába dobott műanyag a hulladéklerakókba kerül, a hulladéktárolókból azonban a szél, az eső elhordhatja a túlságosan is könnyű műanyagszemet, ami aztán a csatornákban, folyókban landol, ahonnan egyenes út visz a tengerekbe.

Amikor szemetelsz

Az utcán eldobott műanyaggal is ugyanez a helyzet. Könnyű súlya miatt gyorsan felkapja a szél és a víz, és rövid időn belül egy csatornában, folyóban fog kikötni.

Olvastad már?

Amikor a lefolyóba kerülnek

Sok olyan műanyagot is tartalmazó terméket használhatsz te is nap mint nap, amiket aztán egyszerűen lehúzol például a vécén, és így a lefolyókon át ismét csak a folyókba kerülhetnek. Ilyenek például a nedves törlőkendők, a fültisztító pálcikák és a különféle női egészségügyi termékek. Sőt, még mosás közben, a ruhákból kiszakadó szintetikus szálak, az úgynevezett mikroszálak is a lefolyókban végzik, és mivel túl aprók ahhoz, hogy a szennyvíztisztító üzemek ki tudják szűrni, végül ismét csak eljuthatnak a folyókba, majd tengerekbe. A nyílt vízbe jutva aztán a vízi állatok akarva vagy akaratlanul elfogyasztják ezeket a mikroszálakat, és így végül bekerülhetnek az emberi élelmiszerláncba is.

oroszlanfoka-muanyag

Egy galapagoszi oroszlánfóka műanyag zacskóval a szájában

Amikor a tengerparti országok nem tudnak mit kezdeni a szeméttel

A WWF tavalyi jelentése szerint átlagosan 33 800 műanyag palack kerül például a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában. A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják, vagy egyszerűen csak eldobják.

Öt olyan ország van, amely több műanyag hulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Ezek az országok mind Ázsiában találhatók, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak. Indonéziában például a műanyag szemét 90 százalékát a tengerbe szórják.
heringsiraly-muanyag

Egy heringsirály műanyagszeméttel a csőrében Nagy-Britannia partjainál

A műanyagszennyezés mérhetetlen pusztítása

  • Jelenleg körülbelül 150 millió tonna műanyag hulladék úszik az óceánjainkban, ez a mennyiség pedig évente mintegy 8 millió tonnával növekszik.
  • A tengeri szennyeződések 70 százaléka nem lebomló műanyag.
  • Az óceánok felszínén hömpölygő plasztikhulladék a világszerte tengerekbe jutó műanyag-mennyiségnek mindössze 5 százalékát teszi ki. A maradék 95 százalék a tengerek mélyén lapul.
  • Évente több mint 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri állat hal meg a műanyagszennyezés miatt.
  • A Csendes-óceán közepén lebeg egy 1,6 millió négyzetkilométer nagyságúra becsült szemétsziget. Adatok szerint a „sziget” minden egyes négyzetkilométerére 10 kilogramm szemét jut.
  • 3-ból 1 emberi fogyasztásra szánt hal tartalmaz műanyagot.
  • Ha a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
tropusi-delfin-muanyag

Egy trópusi delfin műanyagzacskót húz maga után a Vörös-tengerben

Mit tehetsz te a műanyagszennyezés égető problémája ellen?

Az Ocean Clean Up Project szakértői szerint a nagy csendes-óceáni szemétsziget felét öt éven belül el lehetne távolítani lebegő sziták segítségével, ám ehhez óriási összefogásra lenne szükség. Fontos lenne, hogy mi, hétköznapi emberek igenis tudatosabban éljünk: csökkenteni kellene a műanyag felhasználásunkat, és le kellene szoktatnunk magunkat az egyszer használatos tárgyakról. Ha egy műanyagot nem tudsz közvetlenül újrahasznosítani, mindenképpen a szelektív hulladéktárolókba dobd, hogy feldolgozva, más úton hasznosíthassák újra.

Olvass tovább!

Forrás: earthday.org, wwf.org.uk, plasticoceans.org

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Ha kórházban hal meg egy csecsemő, mindent megtettek érte, ha otthon, megérdemelték gyász

Ha kórházban hal meg egy csecsemő, mindent megtettek érte, ha otthon, megérdemelték