Hogyan jut el a te elhajított műanyag palackod az óceánokba?

2020. július 16. |

Adatok szerint minden egyes évben több mint 8 millió tonna műanyagszemét árasztja el az óceánokat – és nagyon valószínű, hogy ebben az elképesztő mennyiségben benne van az a PET-palack is, amit te, több ezer kilométerre a tengerparttól, óvatlanul kidobtál egy kommunális kukába.

Fulladozunk a műanyagban

Évente több mint 300 millió tonna műanyagot gyártunk, amelynek 50 százaléka egyszer használatos. Ezeknek az egyszer használatos műanyagoknak az emberek csak rövid ideig veszik a hasznukat, a Földet viszont több száz évig is szennyezni tudják.

maanyag-ocean-muanyagszennyezes

Bali egyik tengerpartja

Fontos tudni, hogy egyáltalán nem csak a tengerparton nyaralók tehetnek a vizek szennyezéséről. Ha eldobsz az utcán egy műanyag palackot vagy nejlonzacskót, bizony nagy az esély rá, hogy az előbb-utóbb valamelyik tengerben kössön ki – még akkor is, ha Magyarországnak még tengerpartja sincs. Az utcáról ugyanis – esőzések idején – a lefolyókon keresztül először a kommunális csatornarendszerbe jut a műanyag, onnan a folyókba, a folyókból pedig a tengerekbe. Végül a különféle áramlások révén a tengeri műanyag szemét akár a Csendes-óceán kellős közepére is elsodródhat.

A WWF szerint egyébként összesen négy módja van annak, ahogy a műanyag szemét a tengerekbe kerülhet.

nagy-ambrascet-muanyag

Egy nagy ámbráscet műanyag zacskót húz maga után az Atlanti-óceánban

Amikor a műanyagot a sima szemetesbe dobod

A kukába dobott műanyag a hulladéklerakókba kerül, a hulladéktárolókból azonban a szél, az eső elhordhatja a túlságosan is könnyű műanyagszemet, ami aztán a csatornákban, folyókban landol, ahonnan egyenes út visz a tengerekbe.

Amikor szemetelsz

Az utcán eldobott műanyaggal is ugyanez a helyzet. Könnyű súlya miatt gyorsan felkapja a szél és a víz, és rövid időn belül egy csatornában, folyóban fog kikötni.

Olvastad már?

Amikor a lefolyóba kerülnek

Sok olyan műanyagot is tartalmazó terméket használhatsz te is nap mint nap, amiket aztán egyszerűen lehúzol például a vécén, és így a lefolyókon át ismét csak a folyókba kerülhetnek. Ilyenek például a nedves törlőkendők, a fültisztító pálcikák és a különféle női egészségügyi termékek. Sőt, még mosás közben, a ruhákból kiszakadó szintetikus szálak, az úgynevezett mikroszálak is a lefolyókban végzik, és mivel túl aprók ahhoz, hogy a szennyvíztisztító üzemek ki tudják szűrni, végül ismét csak eljuthatnak a folyókba, majd tengerekbe. A nyílt vízbe jutva aztán a vízi állatok akarva vagy akaratlanul elfogyasztják ezeket a mikroszálakat, és így végül bekerülhetnek az emberi élelmiszerláncba is.

oroszlanfoka-muanyag

Egy galapagoszi oroszlánfóka műanyag zacskóval a szájában

Amikor a tengerparti országok nem tudnak mit kezdeni a szeméttel

A WWF tavalyi jelentése szerint átlagosan 33 800 műanyag palack kerül például a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában. A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják, vagy egyszerűen csak eldobják.

Öt olyan ország van, amely több műanyag hulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Ezek az országok mind Ázsiában találhatók, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak. Indonéziában például a műanyag szemét 90 százalékát a tengerbe szórják.
heringsiraly-muanyag

Egy heringsirály műanyagszeméttel a csőrében Nagy-Britannia partjainál

A műanyagszennyezés mérhetetlen pusztítása

  • Jelenleg körülbelül 150 millió tonna műanyag hulladék úszik az óceánjainkban, ez a mennyiség pedig évente mintegy 8 millió tonnával növekszik.
  • A tengeri szennyeződések 70 százaléka nem lebomló műanyag.
  • Az óceánok felszínén hömpölygő plasztikhulladék a világszerte tengerekbe jutó műanyag-mennyiségnek mindössze 5 százalékát teszi ki. A maradék 95 százalék a tengerek mélyén lapul.
  • Évente több mint 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri állat hal meg a műanyagszennyezés miatt.
  • A Csendes-óceán közepén lebeg egy 1,6 millió négyzetkilométer nagyságúra becsült szemétsziget. Adatok szerint a „sziget” minden egyes négyzetkilométerére 10 kilogramm szemét jut.
  • 3-ból 1 emberi fogyasztásra szánt hal tartalmaz műanyagot.
  • Ha a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
tropusi-delfin-muanyag

Egy trópusi delfin műanyagzacskót húz maga után a Vörös-tengerben

Mit tehetsz te a műanyagszennyezés égető problémája ellen?

Az Ocean Clean Up Project szakértői szerint a nagy csendes-óceáni szemétsziget felét öt éven belül el lehetne távolítani lebegő sziták segítségével, ám ehhez óriási összefogásra lenne szükség. Fontos lenne, hogy mi, hétköznapi emberek igenis tudatosabban éljünk: csökkenteni kellene a műanyag felhasználásunkat, és le kellene szoktatnunk magunkat az egyszer használatos tárgyakról. Ha egy műanyagot nem tudsz közvetlenül újrahasznosítani, mindenképpen a szelektív hulladéktárolókba dobd, hogy feldolgozva, más úton hasznosíthassák újra.

Olvass tovább!

Forrás: earthday.org, wwf.org.uk, plasticoceans.org

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter