A klímaválság egyik szimbólumává váltak a jegesmedvék. Most először a tudósok annak dátumát is meghatározták, mikorra tűnhetnek el teljesen bolygónkról a csodálatos teremtmények, ha nem változtat a világ az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségén.
A Torontói Egyetem tudósai megvizsgálták, mennyi ideig élhetnek túl a jegesmedvék az Északi-sark vidékén, ha eltűnik a jég. Ez azért fontos, mert a jegesmedvék ezután nem találnak élelmet, nem tudnak vadászni. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik, néhány jegesmedvén kívül nem marad több az Északi-sark vidékén 2100-ra. A klímaváltozás hatására gyors ütemben csökken a táplálékuk, az Északi-sark jégpáncélja pedig negyven százalékkal csökkent az elmúlt 25 évben.
2040-re szaporodási problémák lépnek majd fel a jegesmedvéknél, amely lokális kihalást eredményez majd.
„Először a bocsok lesznek képtelenek túlélni. Megszületnek ugyan, ám a nőstényeknek nem lesz elég zsírtartalékuk, hogy anyatejet képezzenek, és táplálni tudják őket a jégmentes évszakokban – magyarázta dr. Steven Amstrup, a kutatás vezetője. – Ahogy a jég elolvad, a jegesmedvéknek egyre többet kell majd vándorolnia a táplálékért a parton, ahol nem találnak élelmet maguknak és a bocsoknak. Mindannyian tudjuk, hogy élelem nélkül nem sokáig marad életben egyetlen élőlény sem. Ez a biológiai valóság minden faj számára.”
A tudósok szerint, ha a világ országai összefognak és gyorsan csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, még mindig van egy nagyon kis idő arra, hogy megmeneküljön ez a fantasztikus ragadozó, az Északi-sarkkal egyetemben. Ám ehhez most kell cselekedni.
Olvastad már?
Pozitív a környezetvédelem szempontjából a koronavírus?
Egy világjárványról nem tudunk túl sok pozitív hírt mondani, azonban egyet (na jó, egy felet) mégis találhatunk: ugyanis mérhetően kisebb a légszennyezés, amióta felütötte a fejét a vírus. De vajon a koronavírus tényleg egy ökotudatosabb jövő reményét is hordozza magában?Forrás: Marie Claire.com
Fotó: Unsplash
