A klímaválság állandó probléma
Az éghajlatváltozás nem a távoli jövőben fog megtörténni, hanem már része a színes bőrű emberek mindennapjainak, mert ők azok, akik leginkább ki vannak téve a súlyos aszályoknak és árvizeknek, az ő otthonaikat pusztítják el először a hurrikánok és a ciklonok. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy meggyőzzük a társadalmat arról, hogy a faji igazságosság és a klímaváltozás elválaszthatatlanok egymástól?
A csontjainkban kell éreznünk a veszélyt, és nyitottnak kell lennünk, hiszen ez a probléma rendszeresen ott virít az újságok címlapjain.
A 2019 júniusa és 2020 márciusa közötti nagy ausztrál tűzvész a világ minden táján hatalmas felháborodást keltett, mégis valószínűtlennek tűnik, hogy sokan utánanéztek volna annak, hogyan befolyásolta a katasztrófa a szigetország bennszülöttjeinek életét. A világjárvány közepén pusztító Amphan ciklon, amely Bangladesben és Indiában legalább 98 ember halálát okozta és milliók kitelepítéséhez vezetett, kevés figyelmet kapott világszerte, mert a nyugati médiában a fehérek életére fektették a hangsúlyt. Dél-Afrikát aszályok sújtják, amelyek több millió embert fenyegetnek élelmiszerhiánnyal. Louisianában rengeteg fekete ember hal meg az ipari üzemekből szabadon engedett, toxikus vegyi anyagok okozta rákban. Az Amasonas mentén kivágják a fákat, az Egyesült Államok és Kanada kormánya pedig hozzájárul ahhoz, hogy olajvezetékeket fektessenek őslakosok által lakott területekre, nem törődve az ott élő emberek szuverenitásával.
Le kell győznünk a rasszizmust ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a klímaváltozással
A koronavírus-járvány alatt az Egyesült Államokban sokkal magasabb arányban haltak meg feketék és latin-amerikaiak, mint fehérek, és ugyanez a tendencia mutatkozott meg az Egyesült Királyságban élő kisebbségek között is. Valószínűsíthető, hogy a szegényebb régiókban élő közösségek az egészségügyi helyzet, az immunrendszer általános állapota és a légszennyezés miatt jobban ki voltak téve a világjárvány okozta veszélyeknek.
A környezeti rasszizmus fogalma számunkra még új lehet, ám a világ nagy részén fontos kérdés, hiszen ez az oka annak, hogy az Egyesült Államokban háromszor nagyobb arányban halnak meg környezetszennyezés miatt a fekete, mint a fehér közösségekben. Az USA-ból, az Egyesült Királyságból és Ausztráliából származó hulladékot külföldre küldik – például Thaiföldre, Malajziába, és a Fülöp-szigetekre –, veszélyeztetve ezzel az ottélők egészségét. Ezért a Bangladesben, Indiában és Kambodzsában élő ruhaipari dolgozók nagyobb arányban vannak kitéve a vizeiket szennyező, veszélyes vegyi anyagoknak, mint bárhol máshol a világon.
A George Floyd halálát követő globális rasszizmusellenes felkelés egyben egy lázadás is az olyan rendszerek ellen, amelyek a bolygót és az emberi létezést fenyegetik. Ahhoz, hogy véget vessünk az éghajlatváltozásnak, gondoskodnunk kell arról, hogy közösségeink erősek és ellenállóak legyenek, és le kell bontanunk az elnyomó rendszereket is. A büntető igazságszolgáltatási rendszerben jelenlévő, intézményes rasszizmus – ami egyébként azt mutatja, hogy ötször annyi színes bőrű embert ítélnek el, mint fehéret – azt jelenti, hogy a fogvatartottakat nagy mértékben befolyásolja a klímaválság.
A 2005-ös Katrina hurrikán alatt a New Orleans-i börtönben fogvatartottakat a mellkasig érő vízben hagyták anélkül, hogy figyelembe vették volna az igényeiket. New Yorknak pedig a 2002-es Sandy hurrikán idején nem volt a Rikers-szigeten lévő börtönre vonatkozó evakuálási terve annak ellenére, hogy a területet ki kellett volna üríteni.
Az emberek számára nehéz lehet azt látni, hogy mennyi igazságtalanság kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz. Ez a bolygó az otthonunk – minden, ami van vagy lesz, belőle fakad. A világban jelenlévő igazságtalanság a rasszizmusból, a gyarmatosításból és abból ered, hogy jogot formálunk arra, hogy más valaki más fölött uralkodjunk.
Forrás: Nylah Burton, vogue.co.uk
Fotó: Getty Images
