Az oltás nagyon fontos, de még mindig nem szabad lazítanunk
A szakértők nem győzték hangsúlyozni, hogy ugyan a vakcinának nagyon fontos szerepe van a védekezésben, mellette ugyanolyan fontos, hogy fennmaradjanak a korlátozások is. Ahogy Balkányi László mondta, az oltás önmagában nem fog kivinni minket a bajból, hiszen időbe telik, amíg a vakcinából felépül a védettségünk, és addig a járvány ugyanúgy tud terjedni tovább. „A Covid–19 esetében a generációs idő körülbelül egy hét, ami azt jelenti, hogy ha ma valamilyen csoda folytán mindenkit beoltanánk itthon Magyarországon, a járvány még akkor is terjedni tudna. Hiszen 4-5 hét kell ahhoz, hogy a védettség felépüljön, különösen a kétkomponensű oltásoknál. Ez azt jelenti, hogy az alatt a járvány terjedni tud, és szedi az áldozatait.” Éppen ezért a járványügyi szakértő szerint addig nem szabadna változtatni a viselkedésünkön és lazítani a korlátozásokon, amíg a fertőzöttek száma a mostani töredékére nem esik vissza.
„Talán ma volt végre ezer alatt a lélegeztettek száma, viszont azt továbbra sem tudjuk, hogy mennyien vannak intenzíven, mert ezt nem közli a hivatalos adatforrás. A töredék alatt pedig azt értem, hogy az kellene, hogy az esetek számát százban lehessen mérni. A probléma az, hogy a valós számot még mindig nem látjuk, az esetek nagy részéről nem tudunk, mert még mindig nagyon keveset tesztelnek. Majdnem, hogy vakon repülünk a kevés tesztelés miatt, ami már több mint egy éve tart.”
A harmadik hullámmal kapcsolatban Balkányi László azt mondta, hogy véleménye szerint, ha hamarabb jöttek volna a lezárások, ha a lezárások erőteljesebbek lettek volna, és ha az emberek fegyelmezettebben viselkednek, akkor nem biztos, hogy ennyi embernek meg kellett volna halni.
Nem sokat tudunk a mutánsokról
Kemenesi Gábor virológus és csapata is a Covid-mutánsokat vizsgálta korábban, mígnem a kormány hatóságilag úgy nem döntött, hogy ezt a feladatot elveszik tőlük. A döntés értelmében a vírussal kapcsolatos hazai adatok egy ideje már automatikusan a Nemzeti Népegészségügyi Központba érkeznek, és azokhoz Kemenesiék nem kaptak hozzáférést.
„A mutációkat folyamatosan vizsgálni, monitorozni kellene genomszekvenálással. Vizsgálni kellene, hogy milyenek, milyen mennyiségben hol terjedtek el, és az eredmények alapján kellene specifikusan intézkedéseket hozni. Ahhoz, hogy tudjunk beszélni egy variánsról, követni kellene ezeket. Erre nyugaton már komplett monitorozó rendszerek épültek ki.”
Itthon viszont, mivel az adatokat nem kezelik transzparensen, a kutatóknak nem sok esélyük van hasonló monitorozásra. Éppen ezért nem tud választ adni Kemenesi se az olyan kérdésekre, hogy vajon Magyarországon melyik variáns az ország milyen részein, mennyire van elterjedve.
Helyben nem tudjuk legyőzni
„Amíg a világban terjed a vírus, addig lesznek újabb és újabb variánsok. Ha legyőzzük a határokon belül, akkor jön az a játék, hogy meg kell próbálnunk arra figyelni, hogy ne hozzák be a határainkon kívülről” – magyarázta a virológus, amihez kapcsolódva Balkányi László elmondta, hogy véleménye szerint illúzió azt gondolni, hogy a járványt egy ország le tudja győzni. Mint mondta, csakis teljes összefogással, transzparenciával és a globális intézkedésekkel lehet rá reményünk.
„Nekem az az álmom, hogy egyszer majd eljön az a variáns, ami ugyan sokkal jobban fog terjedni, de sokkal enyhébb betegséget is okoz” – ahogy a járványügyi szakértő magyarázta, ez a megszelídülés egy ismert folyamat a vírusok világában, és a tudomány mai állpontja szerint annak idején a spanyol nátha is így érhetett véget. Bár egy ilyen megszelídült Covid–19 is továbbra is tudna fertőzni, de a betegség olyanná válna, mint egy egy egyszerű nátha.
Meddig maradjunk óvatosak?
A kérdésre a szakértők nem tudtak választ adni, hiszen mint mondták, ahhoz, hogy bármit is jósolni tudjanak, látniuk kellene az adatokat. Ám azokhoz, mint korábban is említették, nincs hozzáférésük.
„Minél több adatot látunk, minél részletesebben, hogy az országon belül milyen a megoszlás, hogy a súlyosságokon beül milyen a megoszlás, mi, szakemberek annál jobban tudnánk jósolni. De ehhez transzparencia kell, nyilvános adatkezelés kell, és átláthatóság. Amíg nincs szekvenálás, vagy legalábbis nem nyilvános, amíg nincsenek részletes epidemiológiai adatok, addig semmit nem tudunk mondani” – mondta Balkányi László.
