Nem nehéz elképzelni, hogy a lélegeztetőgépen töltött napok, hetek, amelyet mesterséges altatásban tölt a beteg, mennyire legyengít fizikailag és mentálisan. Egy 2011-es kisebb tanulmány szerint még öt évvel a kórház elhagyása után sem számíthatnak a páciensek a tüdőt ért ilyen súlyos trauma után arra, hogy visszanyerik a betegség előtti testi állapotukat. Voltak, akiknek évekbe telt, hogy visszatérhessenek a munkába. A súlyos tüdőgyulladással kórházba kerülő koronavírusos betegekre is hasonló sors vár. Ám nem csak azok számára lehet hosszú az út a viszonylagos felépüléshez, akik a legrosszabb állapotba kerültek a fertőzés miatt.
Az amerikai hatóság júliusi beszámolója szerint a kórházba nem kerülő, ám tüneteket produkáló Covid-19 betegek 35 százaléka szenvedett még egy hónappal a diagnózis után is a köhögéstől, légszomjtól és általános gyengeségtől. (Összehasonlításképpen, a kórházba nem kerülő influenzás betegek több mint 90 százaléka legfeljebb két hét alatt teljesen felépül.) A koronavírus-fertőzésből való felépülés hosszú folyamat lehet bármelyik életkorba, nembe és egészségi állapotba tartozó betegnek, „ami alatt korlátozottan tud csak dolgozni, tanulni vagy korábbi szabadidős tevékenységeit végezni”, áll a beszámolóban.
Dr. Michael Peluso a Covid-19 hosszú távú hatásait tanulmányozza a San Franciscó-i Kalifornia Egyetemen. A professzor szerint a betegek 20 százaléka, azaz ötöde tapasztal még mindig tüneteket a diagnózis után egy-négy hónappal is. Ez azt jelenti, hogy rengeteg ember lehet krónikus beteg a közeljövőben.
Senki sem tudja, miért tart eddig
Az amerikai Mount Sinai Kórház már májusban megnyitotta az utókezelő központját koronavírus-fertőzésen átesettek számára a 9/11-es terrortámadás túlélőinek nyitott rehabilitációs központ mintájára. „Nagyon hasonló az elv. Egy új csoport, akiknek különleges kezelésre van szüksége – mondta dr. Zijian Chen, a központ orvos-igazgatója. – A legnagyobb különbség a csoport nagysága. Sokkal több ember élte túl a koronavírus-fertőzést, mint amennyit a 2001 szeptemberi terrortámadások érintettek. Eddig körülbelül 300 embert kezeltünk, a várólista már októberig nyúlik.”
Az orvosok számára a legnagyobb kihívás, hogy senki sem tudja igazán, hogy miért húzódik el ennyi ideig a Covid-19. Arról nem is beszélve, hogyan lehetne kezelni. Más vírusos fertőzések, amelyek hosszú ideig tartó tünetekkel járnak, mint amilyen például a HIV/AIDS, szolgálhatnak támpontul, ám a betegség lefolyása és a klinikai tapasztalat teljesen más a koronavírus esetében, új az orvosok számára is.
Olvastad már?
Az egyik elmélet szerint a vírus a testben marad valamilyen formában, folyamatos problémákat okozva. Van, aki azt mondja, hogy a koronavírus miatt túlműködik az immunrendszer, és az akut veszély elmúltával is a túlpörgetett állapotban marad. „Ám jelenleg nem világos, hogy melyik elmélet helyes, lehet, hogy mindkettő, vagy éppen egyik sem. Miért épül fel valaki napok alatt, más miért szenved hónapokig?” – elmélkedett dr. Peluso.
Az orvosok dolgát nem könnyíti meg az sem, hogy a Covid-19 rengeteg különböző tünettel jár, amelyek nem mind hosszú távúak. Az Indiana Egyetem Orvosi Kara kérdezett meg 1500 olyan koronavírus-fertőzésen átesett beteget, akiknél hosszú ideje fennálltak a tünetek, hogy mely szimptómákat tapasztalják. Közel százféle tünetről számoltak be a szorongástól és a fáradtságtól az izomgörcsön át a légzési problémákig. A leggyakoribb krónikussá váló panasz azonban a szívprobléma és a gyulladás volt.
Amikor egyszerűen nincs oka a panasznak
Sok betegnél kimutatható valamelyik szerv károsodása, elétérés a laboreredményekben, amely indokolja a tüneteket, és amit kezelni kell. Ám sokaknál nincs egyértelmű oka annak, hogy még hónapokkal a betegség kezdete után is tünetektől szenvednek. „Nem tudjuk, miért vannak tüneteik. Azt sem tudjuk, a módszereink működnek-e. Nem tudjuk, valaha visszanyerik-e 100, 90 vagy 80 százalékosan a korábbi állapotukat” – mondta a rehabilitációs központ igazgatója.
Sok orvos azonban nem veszi komolyan a koronavírus elhúzódó tüneteit. Egy 28 éves férfi már két hónapja szenved a bénító fáradtságtól, hát- és mellkasfájdalomtól, hányingertől és szorongástól, minden kimutatható szervi ok nélkül a megfertőződése óta. Az orvosai és a barátai sem veszik komolyan már panaszait, arról próbálják meggyőzni, hogy pszichoszomatikusak a tüneteket. „Többször előfordult már, hogy sírtam az orvosaim előtt, és annyit mondtak, hogy meg kell birkóznom ezzel, fiatal vagyok.”
Mit lehet tenni?
Mivel világos válaszai egyelőre az orvosoknak és kutatóknak sincsenek az elhúzódó tünetek problémájára, a szakemberek szerint elsősorban az lenne a megoldás, ha minden korosztály komolyan venné a koronavírust. Lehet, hogy nem kerül kórházba valaki, ám a 20 százalék elég nagy arány ahhoz, hogy ne akarjuk elkapni és a hosszú távú tünetektől szenvedni.
Nagyon sokan vannak már azonban, akiknek késő, ezért a pszichológusok szerint nagyon fontos, hogy ne csak a fizikai, de a lelki oldalával is foglalkozzanak, hiszen az elhúzódó tünetek hatalmas pszichés stresszt okoznak. Sok koronavírus-fertőzésen átesett beteg nyilatkozott úgy, hogy megtanultak megengedőbbek lenni magukkal, és mivel nincsenek válaszok arra a kérdésre, meddig kell a panaszokkal élniük és mi lesz a gyógymód, ezzel kell együtt élniük a munkában és a magánéletben. „Most három napja jól vagyok, ám nem merem ezt megosztani senkivel – mondta a fiatal férfi. – Lehet, hogy holnap már megint nem leszek, és megbánom, hogy kimondtam olyat, hogy jól vagyok. Előfordult már párszor az elmúlt két hónapban.”
Olvass tovább!
Forrás: Time, The New York Times
Fotó: Unsplash
