Védettségi igazolvány és vakcinaútlevél – mikor melyikre lesz szükséged?

2021. május 08. |

Lassan az idei nyár is beköszönt, kinyitottak a teraszok, sőt az országhatárok is. Mindenki menne már, szabadulna a hónapok óta tartó szobafogságból. De mire lesz vajon szükségünk, ha nyaralni szeretnénk? Leugorhatunk az Adriára a védettségi igazolványunkkal? Kiknek lesz szüksége vakcinaútlevélre? És egyáltalán: mi van azzal a még mindig több millió magyarral, akit be sem oltottak?

Ebben a pillanatban már 4 millió felett jár azoknak a magyaroknak a száma, akik legalább az első koronavírus elleni vakcinájukat megkapták. Persze egy oltás koránt sem biztosít teljes védettséget a fertőzés ellen (főleg nem a vakcina utáni első hétben), mégis, a kormány döntése szerint már egy vakcina elegendő ahhoz, hogy az érintettek megkaphassák a védettségi igazolványukat. (És ugyanígy azoknak is jár a védettséget szimbolizáló plasztikkártya, akik korábban igazoltan átestek a víruson.)

A kártyákat igénylés nélkül postázzák ki mindenkinek, ha pedig kézhez kaptuk, akkor gyakorlatilag indulhatunk is, végre újra nyakunkba vehetjük az egész világot – vagy legalábbis Magyarországot. A kártyánkkal ugyanis az ország határain túl jelenleg még nem sokra megyünk. De akkor mégis mire használhatjuk? És mikor lesz szükségünk vakcinaútlevélre? A következőkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.

covid-vakcina-utlevel

Mire jogosít fel a védettségi igazolvány?

Bár továbbra is fennmaradt jó néhány korlátozás (a szájmaszkot például oltással sem lehet elhagyni sem az utcán, sem beltérben), de a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt belföldön valóban megnyíltak a lehetőségek. Amennyiben be lettünk oltva, és erről kártyánk is van, akkor végre szabadon mehetünk színházba, moziba, edzőterembe, uszodába, fürdőbe, állatkertbe, vadasparkba, vidámparkba, könyvtárba, hazai szállodába és az éttermek belső helyiségeibe is.

Ha pedig ez nem lenne elég, néhány nappal ezelőtt a miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy ha éppen úgy tartja kedvük, a beoltottak mostantól akár utazgathatnak is. A kijelentését hallva valószínűleg tömegek szeme csillant fel, miközben már kattintottak is az Utazómajom legutóbbi szuper ajánlataira… Ám mielőtt még bárki elverné a félhavi fizetését, az utazási helyzettel kapcsolatban érdemes néhány dolgot rendbe tenni. Való igaz, hogy a védettségi igazolvánnyal mostantól szabadon, karantén nélkül haza lehet jönni külföldről, viszont kiutazás tekintetében jelenleg még kicsit korlátozottak a lehetőségeink. A kormány az elmúlt hetekben több állammal is tárgyalt az igazolvány elfogadásáról, de egyelőre mindössze 5 országgal, Szerbiával, Montenegróval, Szlovéniával, Bahreinnel, és legújabban Horvátországgal tudtak megállapodni. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar védettségi kártyával valójában csak ezekbe az országokba szabad az átjárás. (Mellettük egyébként tárgyalások folynak még Izraellel és Görögországgal is.)

Természetesen már ez is több a semminél, de azoknak a magyaroknak, akik nem Horvátországba vagy esetleg Bahreinbe tervezik a nyaralást, egy picit még várniuk kell.

Hamarosan jön az EU-s vakcinaútlevél – de kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik orosz vagy kínai oltást kaptak

De remélhetőleg már nem sokáig. Az Európai Unió ugyanis múlt héten végre elfogadta az európai vakcinaútlevélről szóló jogszabálytervezetet, ha tehát minden jól megy, idén nyáron már valóban megnyílhatnak az országok határai a nyaralni vágyók előtt. Az EU-s vakcinaútlevél azoknak fog járni,  akik megkapták a koronavírus elleni védőoltást, akik negatív PCR- vagy antigéntesztet tudnak felmutatni, valamint, akik bizonyítani tudják, hogy már átestek a fertőzésen. Mindez elsőre nagyon is jól hangzik, egy aprócska probléma azonban még a vakcinaútlevéllel kapcsolatban is van: az Európai Parlament döntése szerint csak azoknak fogják kiállítani az útlevelet, akik az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal vannak beoltva. Az Európai Gyógyszerügynökség pedig egyelőre négyféle oltást engedélyezett: a Pfizer-BioNTech (Comirnaty), a Moderna, az AstraZeneca (Vaxzevria) és a Johnson & Johnson (Janssen) vakcináját. A kínait és az oroszt, azaz a Sinopharm és Szputnyik V vakcinákat viszont nem, tehát az azokkal oltottaknak nem fog automatikusan járni az útlevél. (A döntés egyébként nem a semmiből jött, már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy utazás esetén az orosz és a kínai vakcinákkal problémák lehetnek, sok magyar éppen ezért nem akarta elfogadni ezeket.)

Az Európai Bizottság előterjesztése szerint az igazolványt az orosz és a kínai vakcinával oltottak is kérvényezhetik, de esetükben minden tagállam maga dönti majd el, hogy elfogadják azt, vagy sem. Ha nem fogadják el, akkor az országok ugyanúgy negatív teszthez vagy karanténhoz köthetik a beutazást.

És mi lesz azokkal, akik nem oltatják be magukat?

Miután a kormány bejelentette az oltáshoz kötött lazításokat, sokan zúgolódni kezdett, mondván, hogy a szabályozás diszkriminatív, és sérti azoknak az állampolgároknak a jogait, akik nem kérték a vakcinát. Több hónapnyi bezártság után az emberek felháborodását teljes mértékben meg lehet érteni, jogsértésről viszont a TASZ szerint nem feltétlenül lehet beszélni.

Ahogy az állásfoglalásukban is fogalmaztak: „Az önmagában nem jogsértő, hogy akik saját elhatározásukból nem oltatják be magukat, nem vehetik igénybe az újranyitó szolgáltatásokat. (…) Az állam ösztönözheti az embereket a védőoltás felvételére, ennek legalapvetőbb eszköze lenne a megfelelő tájékoztatás, de társulhatnak hozzá olyan eszközök is, mint bizonyos előnyök kapcsolása az oltás felvételéhez. A megvalósult szabályozás épp erről szól. Az állampolgárok döntési szabadságát nem vonta el az állam, de annak, aki nem szeretné beoltatni magát, nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy mennyire tart az egészségügyi kockázatoktól, de azt is, hogyan érinti, ha az újranyitó szolgáltatások nem lesznek számára elérhetők.”

Az oltáshoz kötött lazítás egyébként nem magyar találmány, ugyanúgy például Németországban is mentesülni fognak a kijárási tilalom alól az oltottak, Izraelben pedig már eddig is csak ők járhattak moziba, színházba vagy éppen uszodába.

Viszont azt is fontos látni, hogy nagyon sokan nem önszántukból nem oltatták be magukat. Vannak, akik egyszerűen még mindig nem kerültek sorra, míg mások az egészségügyi állapotuk miatt egyáltalán nem kaphatják meg meg az oltást. A TASZ az állásfoglalásában rájuk is kitért, és azt hangsúlyozta, hogy ezeknek az embereknek a problémájára minél előbb megoldást kellene találni.

„A rendelet nem foglalkozik azokkal, akik egészségi állapotuk miatt átmenetileg vagy tartósan nem olthatók: ilyenek például várandós nők a terhesség bizonyos szakaszaiban, egyes krónikus betegségekkel élők, vagy az oltóanyag egyes komponenseire allergiás személyek. Ők nem tudnak a vakcina felvételével védettséget szerezni, így nem szabadulhatnak fel a korlátozó intézkedések alól sem. Abból kiindulva, hogy a korlátozó intézkedések feloldása azok esetén indokolt, akik védetté váltak a vírussal szemben, megalapozható, hogy a nem oltható személyek ne részesüljenek ebben a kedvezményben. Az alapvető szolgáltatások számukra is hozzáférhetők maradnak. Hosszabb távon azonban olyan igényeikre is tekintettel kell lenni, mint a kultúrához, kikapcsolódáshoz való hozzáférés, ezeket a lehetőségeket nem lehet aránytalanul hosszú ideig korlátozni az oltást felvenni nem tudók számára.”

A TASZ azt is hozzátette, hogy bár nem diszkriminatív a lazítás, de a társadalom felosztása védett és nem védett emberekre csak átmenetileg, meghatározott ideig elfogadható. Arra kellene tehát minél előbb megoldást találni, hogy miként térhetne vissza minden állampolgár – az oltott és a nem oltott is – a szigorításoktól mentes, mindennapi élethez.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter