Az utcai zaklatás bűncselekmény, és túl gyakori a nők életében: ezt tehetjük, ha velünk is megtörténik

2021. július 27. |

Szeméremsértés bűncselekménye miatt 2020-ban mindössze 102 jogerős ítélet született Budapesten, országos szinten pedig 411, miközben ez a szám nyilvánvalóan alacsony a valódi adatokhoz képest. Nehéz pontos adatokat mondani, mert sok ügy nem kerül feljelentésre, vagy bár a szándék megvolt, végül a rendőrség viselkedése miatt úszott el az eset. Sajnos az utcai zaklatás egyáltalán nem ritka, és gyakran az áldozatok sincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket. Debreczy Esztert, a Patent Egyesület munkatársát kértem arra, hogy segítsen nekünk eligazodni: mit tehetünk, ha mi is ilyen bűncselekmény áldozatai vagyunk.

“Tizennégy-tizenöt éves lehettem, amikor egy barátnőmmel való találkozás után, délután 4-5 óra körül átsétáltam Tatabánya központi, két városrészt összekötő hídján. A híd végéről, szemből közeledett felém egy dülöngélő, húsz év körüli fiatal férfi, láthatóan spicces állapotban. Ahogy mellém lépett, megfogta a nemi szervemet. Először lefagytam, majd éreztem, hogy elpirulok, elönt a szégyen. Gyorsan körbenéztem, hogy vajon van-e valaki a környéken, aki láthatta. Akkoriban nem tudtam, hogy ez egy bűncselekmény, amit be tudok jelenteni.”

“Amikor az egyetem kezdetén a fővárosba költöztem, egy férfi a HÉV-en fotózni kezdett engem.”

“A szórakozóhelyeken hétköznapi dolognak számít az, hogy megfogják a fenekem – nem én vagyok az egyedüli érintett. Arra is volt már példa, hogy békésen és boldogan táncoltam a barátnőmmel egy buliban, egy férfi pedig mögém állt, magához szorított és hozzám simult.”

Ezek olyan történetek, amelyekkel kapcsolatban minden nőnek megvan a saját tapasztalata, ugyanis a hasonló esetek mindennaposnak számítanak az életünkben.

Az Európai Unió vonatkozó irányelve szerint a szexuális zaklatás a nemi alapú diszkrimináció egyik fajtája, egyes országokban már szankcionálták is. Míg itthon sokunkat az is meglepett, hogy egy fenékre csapásért büntetést kaphat az elkövető, addig Franciaországban köztudottan 750 euróra is megbírságolhatják azt, aki az utcán szexista módon kiabál vagy füttyög valaki után.

Mi számít bűncselekménynek?

„Az utcai zaklatás a szeméremsértés bűncselekményének minősül – mondja Debreczy Eszter, a Patent Egyesület jogi munkatársa. – Maga a Büntető Törvénykönyv nem mondja meg konkrétan, hogy pontosan mely cselekmények tartoznak ebbe a kategóriába: minden olyan szeméremsértő magatartás megvalósíthatja, amely az áldozat emberi méltóságát sérti. A fenékre csapás, a fenék megfogása vagy az intim területekhez nyúlás abszolút minősíthető ilyen bűncselekménynek, de az is idetartozik, amikor valaki saját magát szeméremsértő módon mutogatja, például nyilvánosan maszturbál.” 

A szexuális zaklatást elszenvedők gyakran magukat hibáztatják a történtekért, amelyek után előfordulhat, hogy a sértettek félnek kimenni az utcára, félnek rövidebb, többet mutató ruhadarabokat felvenni, bizonyos helyekre elmenni. Az eset akár olyan traumákat, maradandó pszichés és fizikai tüneteket okozhat, mint a szorongás, az önértékelés csökkenése, a depresszió vagy a pánikroham.

„Ha úgy érezzük, hogy valaki követ minket, az még nem bűncselekmény, de szólhatunk a rendőröknek, hogy fenyegetve érezzük magunkat. Általánosságban elmondható, hogy a nők elleni erőszak elkövetőit leginkább a hatékony és határozott hatósági fellépés, jelenlét riasztja el” – mondja a Patent szakértője.

Ne féljünk, feljelentést tenni!

„Utcai zaklatás esetén jó, ha ki tudunk állni magunkért, de érdemes azt is mérlegelnünk, hogy mennyire van lehetőségünk ezt biztonságosan megtenni az adott helyzetben. Ha nem teszünk azonnal feljelentést, akkor a hatóságoktól is kérhetünk információt, amiknek kötelessége tájékoztatni a sértettet a lehetőségeiről. A Patentnek is van jogsegélyszolgálata, ahová lehet fordulni, ha valaki bizonytalan abban, hogy milyen lehetőségei vannak”  teszi hozzá.

Ha esetleg az tart minket vissza a feljelentéstől, hogy félünk a tettes további cselekedeteitől, vagy az elkövető befolyásolni próbálja a tanúvallomást, akkor kérvényezhetjük a személyes adataink zárt kezelését. Az eljárás elindulása után a tettesnek joga van ahhoz, hogy az ügy iratait megtekintse, a személyes adatok zártan kezelésének így része, hogy ezekből az érintett ne legyen felismerhető. Bár a különleges bánásmód a törvény szerint mindenképpen jár a szeméremsértés áldozatainak, a gyakorlatban javasolt javasolt indítványozni is, mert az a tapasztalat, hogy ritkán alkalmazzák automatikusan. Pedig az áldozatok szempontjából sokat jelent, hiszen lehetőséget ad például arra, hogy ne találkozzon szükségtelenül a sértett az elkövetővel. Így befolyásolás és megfélemlítés nélkül gyakorolhatja a jogait az eljárás során, de elképzelhető, hogy úgy értékelik a hatóságok a bizonyítékokat, hogy a szembesítést mégis szükségesnek tartják.

„Ha attól tartunk, hogy megfenyeget minket az elkövető, vagy erőszakos lesz velünk szemben, ez adott esetben további bűncselekményt is vonhat maga után, és élhetünk feljelentéssel. A büntetőeljárás során a bíróság indítványra távoltartást is elrendelhet, de ennek betartását a hatóságok nem minden esetben biztosítják megfelelően” – mondja Eszter.

Önvédelem?

Előfordulhat, hogy másodpercek alatt kell döntenünk. Főszabály szerint a testi épséget, egészséget veszélyeztető közvetlen támadásoknál jogunkban áll megvédenünk önmagunkat, például rákiabálhatunk felháborodottan a támadóra, ha ezt biztonságosnak érezzük. Az önvédelem viszont csak a támadás pillanatában megengedett, ha ezen túlterjeszkedünk, minket is felelősségre vonhatnak.

„Sajnos esetleges, hogy elrettenti-e az elkövetőt, ha rákiabálunk, hogy hagyja abba, amit csinál, és az is érthető, ha valakinek nehézséget okoz határozottan fellépni egy ilyen helyzetben. A női szocializáció nem éppen a határozottságról, a hangunk felemeléséről és az önvédelem elsajátításáról szól. Az viszont nagy segítség lehet, ha nyitott szemmel járunk, és amikor látunk egy ilyen esetet, akkor oda megyünk az érintetthez, és elkezdünk vele beszélgetni, vagy kérdőre vonjuk az elkövetőt”mondja Eszter.

Szerencsére Magyarországon nem tiltott az önvédelmi eszközök használata sem, mert hasznosnak bizonyulhatnak, ha valaki nagyon agresszíven fogdos minket, és nem tudjuk, mikor lesz vége. A paprikaspray például praktikus eszköz, hiszen kicsi és könnyen bevethető, de szigorúan meg van határozva, hogy a palack nem lehet nagyobb tömegű 20 grammnál. Azonban, ha előkerül, akkor biztosan számíthatunk olyan kérdésekre, hogy mit csináltunk előtte.

Feljelentést nemcsak a rendőrségen, hanem az interneten keresztül, illetve szóban és írásban is lehet tenni, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor a Patent Egyesület egyik kapcsolódó honlapján, az aldozatokjogai.hu-n minden lehetőséget megtalálunk részletesen leírva. A rendőröknek intézkedési kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor bűncselekmény történt. Szerencsés, ha meg is tudjuk nevezni, hogy véleményünk szerint milyen bűncselekményt követtek el ellenünk, és tudunk személyleírást adni az elkövetőről. A sértettet tanúként hallgatják meg, a feljelentésről pedig jegyzőkönyv készül, amit érdemes azonnal elolvasni, hogy ki lehessen javítani a pontatlanságokat. Bár ez írásban történik, lehet róla igazolást kérni – egyszeri esetben a rendőrség kiadja illetékmentesen is a jegyzőkönyv másolatát.

Az utcai zaklatás körébe eső cselekmények magánindítványra büntetendőek, vagyis a sértettnek a feljelentés megtételekor kifejezetten ki kell jelentenie, hogy az elkövető felelősségre vonását kéri, továbbá feljelentés csak az esettől számított 30 napon belül tehető – így ha úgy ítéljük meg, hogy a sokkoló eset után képtelenek vagyunk azonnal értesíteni a rendőrséget, akár pár nappal később is megtehetjük. Arra azonban érdemes felkészülni, hogy a feljelentésnek nem biztos, hogy lesz következménye, főleg, ha ismeretlen tettes ellen indul eljárás és nincs személyleírás, illetve, ha nem teszünk azonnal feljelentést, akkor bizonyítékokat is nehezebb lesz találni.

Mi történik a feljelentés után?

„Nem könnyű konkrét példákat mondani arra, hogy hogyan lehet bizonyítani a szeméremsértést. Az eljárás során mindig mérlegelik az eset összes körülményét, így az pozitív, ha vannak az érintetten kívül tanúk vagy más bizonyítékok, például kamerafelvétel, beismerő vallomás a tettestől, vagy önellentmondó nyilatkozatok a részéről. Néha az is előfordul, hogy a gyanúsított bevallja a tettét, mert annyira feljogosítva érzi magát arra, amit tett, hogy ő kéri ki magának” – mondja Eszter.

Bizonyítékkal akár mi magunk is szolgálhatunk: bár a másik beleegyezése nélkül készített felvételek személyiségi jogsértésnek minősülnek, bűncselekmény esetén az igazság kiderítése nyomósabb érdek, ezért a másik tudomása nélkül rögzített anyag felhasználható a büntetőeljárás során. Ezeket a képeket, videókat és hangfelvételeket viszont nem tehetjük közzé az interneten kitakarás nélkül, mert annak jogi következményei lehetnek, például adott esetben akár rágalmazásnak is minősülhetnek.

„Csak akkor lehet valakit bűncselekmény miatt elítélni, ha kétséget kizáróan bizonyítható, hogy ő az elkövető. Ezért sincs annyira a köztudatban az utcai zaklatás mint olyan bűncselekmény, amivel kapcsolatban feljelentést lehet tenni. Elsőre úgy tűnik, nehéz a bizonyítása, és a női lét hétköznapi velejárójaként tekintenek erre, holott ez nem igaz” – mondja a Patent Egyesület munkatársa.

A rendőrség nem bagatellizálhatja el a dolgokat: tudomásul kell vennie, hogy ez bűncselekmény, így a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően kell intézkednie. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem volt megfelelő a rendőr fellépése az eljárás során, akkor lehetőségünk van panaszt tenni, aminek határideje az intézkedéstől számított harminc nap. Sajnos a Patent Egyesület segélyvonalán is sok visszajelzés érkezik hasonló okokból kifolyólag. A sértettnek ebben az esetben két választása van. Az egyik az, hogy panaszt tehet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél, amelyhez érdemes tájékozódni arról, hogy ki volt az eljáró rendőr, akinek valamilyen módon igazolnia kell magát: elkérhetjük a nevét vagy az azonosító számát, ő pedig köteles nekünk megmondani azt. A másik opció az, hogy az ombudsmanhoz fordulunk egy éven belül.

Beszéljünk róla!

Nemrég napvilágra került egy eset, amiben egy fiatal nő az egyik közösségimédia-oldalán mesélte el egy videóban, hogy a nyílt utcán, fényes nappal csaptak a fenekére, ő pedig feljelentést tett. Az internetet is bejáró eset sok nőnek és fiatal lánynak adott erőt az utcai zaklatásokkal szemben, de az ügy rávilágított arra is, hogy nem csupán az áldozat lélekjelenléte fontos, hanem az is, hogy a rendőrség is tudja, mit kell tennie. „Addig, amíg elsétálunk egy ilyen eset mellett mi, nők, és nem tesszük meg a feljelentést, és nem üljük végig azt az egy órát, amíg felveszik a jegyzőkönyvet, és nem mondjuk azt, hogy igen, ott leszek a szembesítésen, és nem félek, addig fognak ilyen férfiak sétálni az utcán, és addig fogják azt érezni, hogy igen, ők a seggünkre csaphatnak” – mondta a nő a felvételen.

„Az utcai zaklatásnak hívott eseteknél nagyon fontos, hogy a hatóságok is tudják, hogyan kell eljárni, mivel sajnos gyakori példa, hogy az eljáró rendőr nincsen tisztában azzal, hogy ez bűncselekménynek minősül, vagy ha tudja is, a sértettet nem tájékoztatja a lehetőségeiről, esetleg megpróbálja lebeszélni a feljelentésről – mondja szakértőnk. – Olyan is megtörtént már, hogy személyes véleménynyilvánítások hangzottak el rendőrök részéről, például az áldozat ruhájára vonatkozóan. Ennek nem szabadna megtörténnie, mert semmilyen öltözék nem jogosít fel senkit arra, hogy bűncselekményt kövessen el. Nagyon problémásnak tartom, ha abból indulunk ki, hogy nők csak úgy bűncselekménnyel vádolnak férfiakat anélkül, hogy bármi indokuk lenne rá. Életszerűtlen egy hosszadalmas, idő- és energiaigényes büntetőeljárást indítani egy számukra teljesen ismeretlen férfival szemben, akit előtte soha nem láttunk.”

Nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek már egészen fiatalon tudományos tényeken és ismereteken alapuló, a hivatalos tantervbe illeszkedő szexuális nevelést kapjanak az egyenlő párkapcsolatokról, a nemi egyenlőségről és szerepekről, a kölcsönös tiszteletről, illetve a konfliktuskezelésről. 

„A fiatal fiúkban körülbelül 12 éves korig rögzülnek azok a negatív társadalmi minták és tapasztalatok, amelyek megalapozhatják annak lehetőségét annak, hogy valakiből erőszaktevő lesz. Az oktatás a lányok számára is fontos: beszélni kell a határaikról, a jogaikról, arról, hogy mi számít bűncselekménynek, zaklatásnak. Fontos, hogy lehessen erről beszélni, hogy információval rendelkezzünk ezekről a dolgokról” – mondja Eszter.

Az új generációk oktatásával sok bűncselekmény, köztük a szeméremsértés is megelőzhető lenne, de legalábbis kevesebbszer történne meg. Ha pedig a lányok tisztában vannak a jogaikkal, bátrabban mernek kiállni az őket érő jogsértésekkel szemben.

Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

A családon belüli erőszak nem a pofonnál kezdődik…

A családon belüli erőszak nem a pofonnál kezdődik…

Az Alexandra Kiadó a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, illetve a Patent Egyesület segítségével tette a Mert kihozod belőlem az állatot című könyvet a magyar olvasók számára is hitelessé és aktuálissá.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter