Radikálisan megváltoztatja a klumpák alapanyagát a Crocs: 2022-től bio összetevőkre térnek át, ezzel is segítve annak a célnak az elérését, hogy 2030-ra teljesen karbonsemlegessé váljon a márka.
Nagy utat tett meg indulása óta a Crocs. 2010-ben még a legrosszabb találmánynak választotta a Time magazin a gumiklumpát, tíz évvel később, a koronavírus-járvány miatti lezárásoknak köszönhetően, divattörténeti sikersztorit írt. 2022-től pedig újabb fejezet kezdődik a márka történetében: természetes alapanyagokra térnek át. Ezt az új anyagot Ecolibriumnak nevezték el. Szénhidrogénekből épül fel, melyet megújuló energiaforrásokból és szemétből, például elhasználódott pálmaolajból és papírpépből nyernek. A Crocs az új terméket egyenesen karbonnegatívnak nevezi.
Karbonsemlegesség Crocs módra
„A teljes karbonsemlegesség az egész ökológiai lábnyomunkat érinti, nem csak azt, ahogy a cég működik, a termékeinket is” – mondta Andrew Rees, a márka executive igazgatója, aki ezzel más, konkurens vállalatok álkörnyezetvédő magatartására is utalt, mellyel valójában nem tesznek aktív lépéseket a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, és abban merül ki a karbonsemlegességük, hogy újrahasznosítják a régi darabokat.
A márka átlátható is az ökológiai lábnyomát illetően: egy pár Crocs klumpa nagyjából 3,94 kg szén-dioxidot juttat a légkörbe – ami meglehetősen alacsonynak számít a divatipar más termékeihez képest –, és nem csak csökkenteni akarják még tovább ezt a mennyiséget, egyenesen le akarják nullázni 2030-ra.
Tényleg környezetbarát?
A Greenpeace brit szervezete azonban máris kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Crocs új alapanyagához pálmaolajat használnak. „Nem oldja meg a Crocs klímaváltozással kapcsolatos törekvéseit a pálmaolaj használata – mondta Anna Jones, szervezet vezetője. – Figyelmen kívül hagyja azt a terjeszkedést, amit a pálmaolaj ültetvények folytatnak az erdők rovására, ami az erdőirtás legnagyobb hajtóereje, és egyenes következményei vannak a klímaváltozásra.”
Jones azt is hozzátette, hogy a pálmaolajipar egyáltalán nem átlátható és roppant bonyolult. Az ellátóláncot alig ellenőrzik, a szabályozást, melynek eredeti célja a még megmaradt erdők védelme, rosszul alkalmazzák és rengeteg kiskaput tartalmaz, ami lehetővé teszi a cégeknek, hogy nagyrészt figyelmen kívül hagyják ezeket. „Kijelenthetjük, hogy alapvetően nem létezik fenntartható pálmaolaj-termelés jelenleg, ez egészen addig így is marad, amíg nem szabályozzák és ellenőrzik megfelelően a piacot és az iparágat. Ez nagyban függ a pálmaolaj használatának csökkentésétől, minél kevesebben használják, annál kisebb a kereslet rá, annál kisebb az erdőirtás is.”
Azt nem árulták el egyelőre, mennyibe kerül majd az új Crocs, ám ha abból indulunk ki, hogy más márkák – például a Nike vagy a Converse – környezetbarát darabjai többe kerülnek, mint a nem megújuló alapanyagból készülő cipők, sejthető, hogy hová pozicionálják a klumpákért elkért összeget, hiszen a környezetbarát alapanyagok általában drágábbak.
Kerti papucsból high fashion
Miután évekig cikizték a Crocs klumpáit, popkulturális ikonná vált azt követően, hogy olyan hírességek húzták a lábukra, mint Justin Bieber vagy Nicki Minaj. Sokat köszönhet azonban annak is, hogy a lezárások alatt a kényelmes öltözködés vált az általánossá. Azóta a márka egész sor high fashion divatcéggel alkotott közösen, egészen bizarr lábbeliket létrehozva.
A pálmaolaj használatának kritikájára a Crocs azt válaszolta, hogy egy olyan céggel dolgoznak együtt, a Dow-val, mely egy globális kutatóvállalat, velük együttműködve alkották meg az új technológiával készülő Ecolibriumot, ami a fenntartható forrásból származó szemetet és mellékterméket alakítja cipőkké. A cég szóvivője szerint a megszokott Crocs kényelmet kapják majd a klumpák rajongói, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellett. Azt is kiemelték, hogy csupán melléktermékeket használnak, nem szállnak be az élelmiszerláncok mellé a pálmaolaj-háborúba, csupán olyan anyagokat dolgoznak fel, mely egyébként szemétbe kerülne, így ezek az ökológiai körforgás részeivé válnak ahelyett, hogy szennyeznék a környezetet.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
