Te mit gondolsz a politikáról? Foglalkozol vele? Részt szoktál venni a választákoson? El szoktál gondolkozni a rád vonatkozó következményein? És miért nem?
A 20. század elején a nők a vérüket adták azért, hogy nekünk ma szavazati jogunk lehessen, hogy tanulhassunk, hogy kikerülhessünk a négyfal fogságából, és egyáltalán, hogy kezdhessünk valamit az életünkkel a háztartás vezetése, illetve gyereknevelésen kívül. Ha ők annak idején nem emelték volna fel a hangjukat, és nem harcoltak volna a női egyenjogúságért, lehet, hogy még ma is férjeink, apáink, vagy épp fiútestvéreink tulajdonaik lennénk.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a történelem nagy részében a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok – a férfiaknak nemcsak több joguk volt, de általánosságban is felsőbbrendűnek számítottak. Nagyon hosszú és rögös út vezetett el ehhez a mai – közel sem tökéletes – állapothoz, és bár jó néhány csatát megnyertünk, egy percig sem szabadna azt gondolnunk, hogy azok a női jogok, amik már ki vannak vívva, mindig meg fognak maradni… Ebben ugyanis sosem lehetünk teljesen biztosak. A jogainkért és a szabadságunkért nap mint nap küzdenünk kell, mert mindig lesz majd valaki, aki el akarja azokat venni tőlünk.
Gumiszoba: „Egy olyan Európát akarnak, ahol gileádi módszerekkel lehet az asszonynépet szüleszteni”
Közhelyeken és teljesen abszurd ostobaságokon kívül nem is hangzott el semmi a nagy Ellesztési Csúcson. Csak a szokásos – legyinthetnénk az egészre, ha nem volna aggasztó mégis a tendencia, ami újra és újra előkerül családbarát hazánkban.Ha nőként nem foglalkozunk a politikával, akkor egészen egyszerűen kiengedjük a kezünkből a döntéseket, és teljes nyugodalommal hagyjuk, hogy a társadalom kiskorusítson bennünket. Mi nők vagyunk az ország fele, igenis fontos lenne, hogy éljünk a jogainkkal és kinyilvánítsuk a véleményünket a saját életünket és jövőnket is befolyásoló kérdésekben. De persze ugyanezt a pártoknak is ideje lenne figyelembe venniük: a választók fele nő, több mint elvárható tehát, hogy legyen számunkra mondanivalójuk és készüljenek a választásra nőjogi programmal.
A választások kapcsán mi is összedugtuk a fejünket itt a szerkesztőségben, és összeállítottuk azoknak a témáknak a listáját, amelyekkel szerintünk mindenképpen foglalkozniuk kellene a pártoknak.
Lássuk hát, mit kíván a marieclaire.hu szerkesztősége!
Több nőt a politikába
Szerkesztőnk, Bobák Szilvi szerint az egyik legfontosabb az lenne, hogy hosszú távon egyre több női politikusunk legyen. Ha ugyanis a világ kevésbé lenne férfiarcú, akkor organikusan is egyre több női szempont és téma kerülne bele a közéletbe. „Kamala Harris mondja mindig, hogy ő az első, de azt akarja, hogy ne egy elszigetelt eset legyen, és sok női politikus kövesse a jövőben, ez pedig úgy lehetséges, ha hozunk olyan intézkedéseket, amivel nem csak az extrém jó családi környezetben lévő lányoknak lesz esélyük bármi közéleti szerepvállalásra a jövőben.”
Oktatási reform
Ugyancsak Szilvi listáján szerepelt az oktatás megreformálásának ügye – a tananyag megújítása mellett, fontos lenne, hogy a szakemberek megkapják végre azt az anyagi megbecsülést, amit a munkájuk valójában érdemel, valamint ha olyan mentorrendszert, tehetséggondozási és felzárkóztatási programokat hoznának létre, amelyekkel a hátrányos helyzetű gyerekek valódi lehetőségekhez juthatnának.
Szociális és pszichológiai ellátórendszer fejlesztése
A családokon belüli gondoskodói munkák túlnyomó többsége a nőkre hárul, akik ezeket a feladatokat vagy a fizetett munkájuk mellett, második esetleg harmadik műszakban látják el, vagy csak úgy tudják elvégezni, ha a fizetett állásukat teljesen feladják. Szilvi szerint fontos lenne egy olyan mindenki számára elérhető és minőségi szociális és pszichológiai ellátórendszer kialakítása, ami levenné ezeket a láthatatlan terheket a nők válláról.
Hatékony fellépés a nők elleni erőszakkal, a családon belüli/párkapcsolati és a szexuális erőszakkal szemben
A magyar kormány tavaly tavasszal elutasította az isztambuli egyezmény ratifikációját és kötelező hatályba helyezését, ezzel a lépésével pedig nemcsak az áldozatokat hagyták magukra, de jól érthetően azt is üzenték, hogy ebben az országban büntetlenül lehet nőket bántalmazni. Magyarországon hetente legalább egy nő meghal családon belüli erőszak következtében, vezető szerkesztőnk, Tóth-Szántó Kriszti szerint tehát nagyon fontos lenne, hogy a pártok átgondolt tervet dolgozzanak ki a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére.
Nemek közti bérkülönbség megszüntetése
A munkaerőpiaci egyenlőtlenség egy igen összetett probléma, ami mögött társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális tényezők egyaránt húzódnak. Közrejátszik például, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, illetve oktatás, de természetesen az sem segíti a helyzetüket, hogy sokkal több fizetetlen munkát (gyereknevelés, házimunka, idősgondozás) végeznek, mint a férfiak, ami mellett nem marad idejük a fizetett munkára. Bár ezt a problémát nem lehet egyetlen tollvonással megoldani, de Kriszti szerint mindenképpen fontos lenne lépéseket tenni a bérkülönbség csökkentése érdekében.
A skandináv családtámogatási rendszerek átvétele
Újságírónk, Lampért Zsófi a svéd modell magyarországi meghonosítását szorgalmazná. Svédországban 1974 óta létezik gyermeknevelési szabadság az apák részére is, és a rendszer arra törekszik, hogy a gyerekekkel járó feladatokban mindkét szülő egyenlően részt vegyen. Az összesen 480 nap fizetett szülési szabadságot a gyerek születése után mindkét szülő kiveheti, ám ebből 60 nap kifejezetten a férfiaknak jár. Ha az apuka nem veszi ki a 60 napját, akkor az egyszerűen elvész, és az anya nem használhatja fel helyette. Ezen kívül a 480 napot úgy osztják be maguk között, ahogy akarják, ha tehát az apuka szeretne, akár több időt is otthon tölthet a babával. A rendszer lehetőséget ad az apáknak, hogy tevőlegesen is bekapcsolódhassanak a gyereknevelésbe és már a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot alakítsanak ki a gyerekükkel – ezzel pedig az anyukáknak is megkönnyítik a visszatérést a munkaerőpiacra.
Egyenlő, méltányos családtámogatás kialakítása
A kormány elmúlt években bevezetett hangzatos családpolitikai intézkedései a szegény családoknak nem sokat segítenek, kizárólag egy nagyon jól körül határolható, egyébként is jómódú rétegnek szólnak. Szerkesztőnk, Kránicz Dorottya szerint fontos lenne egy olyan egyenlő és méltányos családtámogatási rendszer kialakítása, ami nem diszkriminálja a leginkább rászoruló szülőket – ennek egyik legfontosabb eleme pedig véleménye szerint az évek óta változatlan összegű családi pótlék megemelése lenne.
Állami támogatott gyermekfelügyeleti intézmények létesítése
Szintén Dorottya listáján szerepel a jó színvonalú, államilag támogatott gyermekfelügyeleti intézmények számának növelése, ami nagyban segíteni tudná az édesanyákat a munkaerőpiacra való visszatérésben. Magyarországon rengeteg olyan település van, ahol amiatt nem tudnak a nők újra munkába állni, mert a gyerekük már nem fért be az adott bölcsődébe vagy óvodába, vagy éppen az nehezíti meg a munkavállalásukat, hogy másik településre kell hordani a kicsit, mert csak ott van szabad hely.
Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése
Nemcsak az óvodák alacsony száma miatt nehéz a nőknek visszatérni a munkaerőpiacra, hanem azért is, mert az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése – amik sokkal kényelmesebbek lehetnének egy kisgyereket nevelő anyának – nagyon gyerekcipőben járnak nálunk. Felmérések szerint a magyar nők mindösszesen 6,2 százalék van részmunkára bejelentve, ez pedig az EU harmadik legalacsonyabb adata. Hollandiában például ehhez képest a nők háromnegyede részmunkaidőben foglalkoztatott, és a férfiak negyede is. Szerintem mindenképpen fontos lenne ez irányba is lépéseket tenni.
Az abortuszszabályozás módosítása és a reprodukciós jogok védelme
2012-ben a kormány visszavonta a világszerte használt abortusztabletta forgalomba hozatali engedélyét, és azóta kizárólag a művi abortuszt elvégzését engedélyezik. A tabletta használata a szakértők szerint sokkal kíméletesebb, mint a műtéti abortusz – és kevésbé traumatizálja az egyébként is válsághelyzetben lévő nőket. Az én listámon tehát az abortuszszabályozás módosítása is helyet kapott.
Modern szexedukáció az iskolákban, ingyenes hozzáférés a fogamzásgátló eszközökhöz
Magyarországon 2018-ban a 15–19 éves lányok körében nőtt legdinamikusabban a teherbeesések száma – és bár a jelenség mögött többféle okok húzódhatnak, tagadhatatlan, hogy a szexuális edukáció általános hiánya is közrejátszik benne. Az EMMI által 2018-ban elfogadott új típusú szexuális felvilágosító program az önmegtartóztatást tekinti alapértéknek, és a szüzesség megőrzését propagálja – tehát ahelyett, hogy elmagyaráznák a gyerekeknek, hogy hogyan védekezzenek, és hogyan hozzanak jó döntéseket, egyszerűen csak a „ne szexelj” üzenetet sulykolják a fejükbe. A tabusítás helyett szerintem nagyon fontos lenne, hogy minden gyerek hozzáférhessen 21. századi, felvilágosult szexedukációhoz az iskolában, és hogy mellette ingyenes hozzáférést biztosítsanak a fiataloknak, fiatal lányoknak a fogamzásgátló eszközökhöz. Ezekkel a lépésekkel nemcsak a nemkívánt terhességek, de az abortuszok számát is csökkenteni lehetne.
Fotó: Getty Images
