Politikai könyvajánló: ezeket olvassuk, ha jobban szeretnénk érteni a világot

2021. július 03.
A politika életünk minden pillanatát körbelengi, felelős állampolgárként pedig fontos feladatunk, hogy mi is kivegyük belőle a részünket, amennyire tőlünk telik. Ezek a könyvek segítenek nekünk eligazodni a világban zajló történések között, és akkor is élvezhetjük őket, ha nem rendelkezünk mély szakértelemmel.

Tim Marshall: A földrajz fogságában – Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

Tim Marshall, a BBC és a Sky News újságírója segít eligazodni a geopolitika útvesztőjében. A könyvet elolvasva azok is megérthetik, hogy miért és hogyan befolyásolták egy ország történelmét annak földrajzi adottságai és elhelyezkedése, akik csak pislognak a politikai történésekről szóló hírek hallatán. A brit újságíró és tudósító alapos részletességgel magyarázza el számunkra, hogy miért is ment neki Putyin a Krímnek még ekkora politikai ellenszélben is, és azt is, hogy az európai nagyhatalmak miként járultak hozzá a történelem során ahhoz, hogy még napjainkban is konfliktusok dúlnak a Közép-Kelen.

Jessikka Aro: Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából

A finn oknyomozó újságíró 2014 óta kutatja az orosz (dez)információs hadviselést: utánajárt annak, hogyan dolgoznak azok a fiatalok, akiket azért fizetnek, hogy Putyin propagandáját terjesszék az interneten. Az orosz titkosszolgálatnak több se kellett: Aro három évvel később, 2017-ben elhagyni kényszerült hazáját az ellene indított brutális, pszichológiai lejárató kampány miatt. Az újságíró könyvében nemcsak a saját, hanem nyolc másik, a Kreml propagandagépezete által céltáblának használt személy történetét is megírja – van köztük magyar vonatkozás is.

Byung-Chul Han: Pszichopolitika – A neoliberalizmus és az új hatalomtechnikák

A berlini filozófus egy egészen rövid kötetben, tömören és közérthetően foglalta össze gondolatait arról, hogy szerinte hogyan zsákmányolja ki a neoliberális hatalom az emberek lelkét, miközben a rendszer működésével kapcsolatos megfigyeléseit is feltárja olvasói előtt. A könyvet olvasva mi is megfogalmazhatjuk és felülvizsgálhatjuk saját értelmezésünket és gondolatainkat arról, hogy vajon a hatalmak által kommunikált szabadság tényleg az-e, aminek mondják.

Johan Huizinga: Hogyan határozza meg a történelem a jelent?

A zsidó származású egyetemi professzorok eltávolítása miatt tiltakozó holland kultúrtörténészt később a nácik fogolytáborba is elhurcolták. Ennek híre olyan hangos nemzetközi tiltakozást váltott ki, hogy jobb körülmények között tartották, majd elengedték azzal a feltétellel, hogy többé nem mehet vissza Leidenbe. A mű címe így még szimbolikusabbá válik, és bár Huizinga jelen kötetbe került legutolsó írása 1943-ból származik, még ma is van mit tanulnunk belőle, hiszen ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre több a mesélni- és a feldolgoznivalónk. A történész már nem élhette meg a felszabadulást, de talán mi még felismerhetjük az emberi történelem örökölt mintáit.

Rutger Bergman: Utópia realistáknak

Könnyen gondolhatjuk, hogy az emberiség már jó ideje a saját (és minden más élőlény) sírját ássa, de valójában még nem késő felismerni, hogyan tudunk változtatni. A holland történész munkája könnyen tűnhet optimista elképzelések egy kötetben történő összefűzésének, de nem tudhatjuk, hogy mi működik és mi nem, amíg ki nem próbáljuk az akár kicsit is reményt keltő ötletet – márpedig ez a könyv ilyeneket tartalmaz, ráadásul alapos érvekkel alátámasztva.

Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra

Talán még senki sem próbálta úgy elmagyarázni a világ működését egyetlen kötetben, mint az izraeli történész. Bölcs gondolatain nekünk érdemes eltöprengenünk, filozofálnunk, majd érdemes megalkotni a saját magunk értelmezéseit. Harari legutóbbi művében többek között Isten létezéséről, Trump öt évvel ezelőtti győzelméről, a bevándorlásról és a nacionalizmusról is mesél nekünk.

Timothy Snyder: A zsarnokságról – Húsz lecke a huszadik századból

Ha emberként az a feladatunk, hogy fejlődjünk, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tanuljunk a történelem legsötétebb időszakaiból – mégis újra és újra beleesünk a már korábban elkövetett hibáinkba. A Yale történészprofesszora elemzi Putyin (dez)információs hadviselését és hatalomra kerülését, és azt is, hogy milyen módszerekkel igyekszik hatni a látszólag sziklaszilárd nyugati demokráciákra az ember, aki öt évvel ezelőtt a háttérből segítette Donald Trump sikeres kampányát.

Fotó: Unsplash

Olvass tovább!