Jane Austen (1775–1817)
„Az az ember, legyen az úr vagy hölgy, akinek nem tetszik egy jó regény, az tűrhetetlenül ostoba.”
View this post on Instagram
A vintage romantikus komédiák királynője, Jane Austen egy egész irodalmi műfajt határozott meg társadalmi megfigyeléseivel és szellemességével. Nyolcgyermekes családban született Angliában, majd tizenéves korában kezdte el írni az olyan ma már klasszikusnak számító regényeit, mint a Büszkeség és balítélet és az Értelem és érzelem.
Regényei viccesek, szeretnivalók, és megkérdőjelezik a nők társadalmi szerepét. Austennek titokban kellett tartania, hogy ő korának legnépszerűbb regényírója, és csak halálakor fedte fel testvére, Henry a nyilvánosság előtt, hogy ki a művek igazi szerzője. Irodalmi hatása továbbra is számottevő, a regények témáival és tanulságaival együtt.
Anne Frank (1929–1945)
„Milyen csodálatos, hogy senkinek sem kell várnia egyetlen pillanatot sem, mielőtt elkezdené jobbá tenni a világot.”
View this post on Instagram
Az Anne Frank naplója az egyik legőszintébb, legerősebb és legmeghatóbb beszámoló a második világháború idejéből. Zsidó származású német családja Németországból Hollandiába menekült Hitler hatalomra kerülése után. A család a háború alatt négy másik emberrel egy titkos melléképületben rejtőzött, de a rendőrség 1944-ben egy névtelen feljelentés alapján felkutatta, majd koncentrációs táborba küldte őket. A Frank családból csak Anne apja maradt életben, ő döntött a napló nyilvánosságra hozataláról is.
Az Anne Frank naplóját közel 70 nyelvre fordították le. Az írás lenyomata a történelem egyik legembertelenebb pillanatának, valamint a szenvedély, a szeretet, a remény, a vágy, a félelem és az egyetemes emberi tulajdonságok tanúságtétele.
Maya Angelou (1928–2014)
„Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondtál és amit tettél, de soha nem fogják elfelejteni, hogy mit éreztettél velük.”
View this post on Instagram
Maya Angelou az egyik legbefolyásosabb nő az amerikai történelemben: költő, énekes, memoáríró és polgárjogi aktivista, akinek díjnyertes emlékirata, az I Know Why the Caged Bird Sings (Tudom, miért énekel a ketrecben tartott madár) lett az első szépirodalmi bestseller, amit egy afroamerikai nő írt.
Angelou-nak nehéz gyermekkora volt. Fekete nőként Arkansasban, Stampsben nő fel, és egész életében rasszizmussal és megkülönböztetéssel nézett szembe. Hétévesen bántalmazta őt édesanyjának barátja, akit aztán nagybátyjai bosszúból megöltek. Az eset évekre traumatizálta Angelou-t.
Művei a polgárjogi mozgalom szimbólumai, és olyan témákat tárnak fel, mint az identitás, a nemi erőszak, a rasszizmus és a műveltség. Angelou a példa arra, hogy egy erős jellem és az irodalom szeretete segíthet leküzdeni a rasszizmust és a traumákat.
I. Erzsébet királynő (1533–1603)
„Bár a nem, amelyhez tartozom, gyengének tekinthető, ennek ellenére én egy szikla vagyok, ami nem hajlik meg a szélben.”
View this post on Instagram
Édesanyja Boleyn Anna volt, akit VIII. Henrik kivégeztetett, amiért nem szült neki fiúgyermeket. Gyakran „Szűz Királynőnek” nevezik, mert egy férfi helyett az országával lépett frigyre. I. Erzsébet királynő a brit történelem egyik legsikeresebb uralkodója, akinek uralkodása alatt Anglia a politika, a kereskedelem és a művészetek egyik legnagyobb európai hatalmává vált, pedig rögös út vezetett számára a trón felé. I. Erzsébet bebizonyította, hogy minden kritikusa téved, és az egyik leghatalmasabb női vezetővé vált. Az intelligenciájáról is ismert „Szűz Királynő” a történelem egyik legmeghatározóbb alakjává vált.
Nagy Katalin (1729–1796)
„A hatalom egy nemzet bizalma nélkül semmit nem ér.”
View this post on Instagram
A porosz Nagy Katalin a világ egyik legjelentősebb történelmi személyisége, és az egyik legkegyetlenebb nő, aki felkerült erre a listára. Katalin szerelem nélküli házasságban élt az orosz cárral, III. Péterrel. Megdöntötte népszerűtlen férjének uralkodását, majd 1762-ben az Orosz Birodalom császárnőjének kiáltotta ki magát, ridegen bánt fiával és kiiktatta a lehetséges trónkövetelőket. Katalin nevéhez fűződik Oroszország modernizálása és első államilag finanszírozott lányiskola megalapítása. Visszavette az egyház hatalmát az államon belül, és ösztönözte a gazdaság, a kereskedelem és a művészetek fejlődését.
Ezt olvastad már?
A cárnő szexuális étvágyáról is ismert: egészen haláláig számos szeretőt fogyasztott el, akiket gyakran rengeteg ékszerrel és címmel ajándékozott meg. Az éppen aktuális kiváltságos a palotában élhetett, majd a szerelmi viszony végeztével hatalmas birtokokkal és jobbágyokkal hálálta meg Katalin a közös emlékeket. A cárnő nemcsak férfiakkal, hanem legkedvesebb barátnőjével és udvarhölgyével, Jekatyerina Daskovával is intim viszonyba keveredett, akit a Császári Akadémia igazgatójává léptetett elő.
Sojourner Truth (1797–1883)
„Az igazság hatalmas és érvényesülni fog.”
View this post on Instagram
A Sojourner Truth az Egyesült Államok történelmének egyik leginspirálóbb nője. Az afroamerikai abolicionista és nőjogi aktivista az 1851-es Ohioi Női Jogi Gyűlésen mondta el azóta is világhírű beszédét, ami Ain’t I a Woman? (Hát én nem vagyok nő?) néven vált ismertté.
Truth New York államban nőtt fel. Kilencéves korában elválasztották a családjától, majd rabszolgaként árulták egy árverésen egy juhnyájjal együtt 100 dollárért. 1829-ben Truth kislányával, Sophiaval menekült a szabadságba, többi gyermekét viszont hátra kellett hagynia. Az 1840-es évek végétől híres szónok lett, aki a nők és feketék jogaiért harcolt, küzdött a szavazati jogért és a halálbüntetés ellen. A polgárháború alatt segített fekete katonákat toborozni az uniós hadseregbe, és azért munkálkodott, hogy javítani tudjon a feketék életkörülményein. Truth 1883-ban halt meg Michiganben, a rabszolgaság eltörlésére hivatott mozgalom egyik vezetőjeként és a nők jogainak egyik legelső szószólójaként
Rosa Parks (1913–2005)
„Szeretném, ha olyan emberként emlékeznének rám, aki szabad akart lenni… Így mások is szabadok lehetnek.”
View this post on Instagram
Az 1913-ban született Parks 11 éves korában költözött Alabamába, és egy kísérleti középiskolába járt egészen addig, amíg 11. osztályosként abba kellett hagynia tanulmányait, hogy ápolhassa beteg nagymamáját. 1943-ban csatlakozott a NAACP-hez (National Association for the Advancement of Colored People – Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért) és a szervezett titkáraként kezdett dolgozni.
1955-ben Alabamában még mindig éltek a szegregációs törvények, és a helyi buszokon csak a fehér állampolgárok ülhettek elöl, a fekete férfiaknak és nőknek hátul kellett helyet foglalniuk. Egyszer, amikor ő is az egyik járművön utazott, nem maradt több ülőhely a fehér szekcióban, ezért a buszvezető arra utasított négy fekete utast, köztük Parksot is, hogy álljanak fel, és adják át a helyüket a fehéreknek. Hárman engedelmeskedtek, de Parks nem. Ő elutasította, letartóztatták és ezzel a polgárjogi mozgalom szimbólumává vált. Tettei tüntetési hullámot váltottak ki Amerikában. Amikor 2005. október 24-én, 92 éves korában elhunyt, ő lett az USA történelmében az első nő, akit az Egyesült Államok Kapitóliumában ravataloztak fel.
Malála Júszafzai (1997–napjainkig)
„Nem azért mondom el a történetemet, mert egyedi, hanem azért, mert sok más lánynak is ez a története.”
View this post on Instagram
Malála Júszafzai 1997. július 12-én született Pakisztánban. Édesapja tanár volt, aki egy lányiskolát vezetett a falujában, de amikor a tálibok betiltották a lányok oktatását, amikor átvették az uralmat. 2012-ben, 15 éves korában Malála nyilvánosan felszólalt a nők oktatáshoz való jogaiért, majd ezt követően egy fegyveres felszállt az iskolabuszra, és fejbe lőtte a fiatal aktivistát.
A merénylet után Malála az Egyesült Királyságba költözött családjával, ahol létrehozott egy alapot, amellyel a lányok és gyermekek oktatását segíti. 2014-ben, 17 éves korában az első pakisztáni és egyben világ legfiatalabb Nobel-békedíjasa lett. Malala 2020-ban filozófiából, politikából és közgazdaságtanból szerzett diplomát Oxfordi Egyetemen.
Marie Curie (1867–1934)
„Az életben nincs olyan, amitől félni kéne, csak amit meg kell érteni. Itt az ideje, hogy többet értsünk és talán kevesebbet fogunk félni.”
View this post on Instagram
A lengyel születésű Marie Curie fizikus és tudós volt, valamint az első nő, aki doktori címet szerzett Franciaországban. A radioaktivitás úttörő kutatójaként felfedezett két új kémiai elemet, a rádiumot és a polóniumot, és kifejlesztett egy hordozható röntgenkészüléket. Curie volt az első olyan személy ember, aki két különböző Nobel-díjat nyert, egyet fizikából, egyet pedig kémiából.
Currie szinte állandó nehézségekkel és diszkriminációval szembesült pályafutása során, mivel a tudomány a férfiak által uralt terület volt. Több lengyel egyetemtől is tiszteletbeli doktorátust kapott, és kitüntették a francia Becsületrenddel.
Ada Lovelace (1815–1852)
„Az agyam több, mint puszta halandó, ahogy majd az idő is megmutatja.”
View this post on Instagram
Ada Lovelace angol matematikus és a világ első számítógépes programozója volt, ugyanis a történészek szerint leírást készített az első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. Lovelace kiváltságos családba született született egy híresen instabil romantikus költő, Lord Byron és Annabella Milbanke lányaként.
Adát elbűvölő asszonyként ismerték, aki olyan emberekkel barátkozott, mint Charles Dickens. Zsenialitása évekkel megelőzte korát. 36 éves korában rákban halt meg, és halála után közel egy évszázadba telt, mire az emberek értékelni kezdték Babbage analitikai gépéről készített jegyzeteit, ami a világ első számítógépes programjaként vált ismerté.
Edith Cowan (1861–1932)
„A nők nagyon vágynak arra, hogy a férfiakkal teljesen egyenlő feltételeket kapjanak. Ennél sem többet, sem kevesebbet nem kérünk.”
View this post on Instagram
Arca szerepel az ausztrál 50 dolláros dolláros bankjegyen, és egyetemet is neveztek el róla Nyugat-Ausztráliában. Edith Cowan Ausztrália első női képviselője és nőjogi aktivista volt. Edith édesanyja szülés közben halt meg, amikor Cowan mindössze hétéves volt, apját pedig elítélték és kivégezték azért, mert megölte második, 15 éves feleségét.
Edith fiatal korától kezdve a nők jogainak úttörője volt. 1921-ben, 59 évesen beválasztották a parlamentbe, amit sok ellentmondást szült a képviselők között. A parlamentben töltött ideje alatt Cowan olyan jogszabályokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették a nők számára az ügyvédi hivatást, előmozdította a bevándorlók jólétét és a szexuális nevelést az iskolákban. Tett arról is, hogy az anyákat egyenlően kezeljék az apákkal abban az esetben, ha gyermekük végrendelet nélkül halt meg.
Amelia Earhart (1897–1939)
„A nőknek meg kell próbálniuk úgy végezni a dolgukat, ahogy a férfiak teszik. Ha kudarcot vallanak, kudarcuk kihívást jelenthet mások számára.”
View this post on Instagram
Amelia Earhart amerikai pilóta: ő volt az első nő, aki egyedül utazott át az Atlanti-óceánon, és az első pilóta, aki egyedül repült Hawaii-ból Kaliforniába. Earhart már egészen fiatalon sem akart megfelelni a nők elé támasztott elvárásoknak. 1897-ben született Kansasban. Felnőttkorában kosárlabdázott, autójavító tanfolyamokon vett részt és egyetemre is járt. 1920-ban repült először utasként és hamar elhatározta, hogy megszerzi a pilóta engedélyt – 1921 decemberében le is tette a pilóta vizsgát.
Ő volt az első ember, aki megkerülte a Földet, de sajnos ez vezetett a halálához is. 1937 júliusában Earhart eltűnt valahol a Csendes-óceán felett, majd 1939-ben halottnak nyilvánították. Repülőgépének roncsait soha nem találták meg, és a mai napig a huszadik század egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyének számít az, hogy vajon mi történhetett vele.
Forrás: Marie Claire Australia, Fotó: Instagram
