Roberta Metsola 1979. január 18-án született a máltai San Giljanban, Roberta Tedesco Triccas néven, így épp megválasztásának napján töltötte be 43. életévét – micsoda születésnapi ajándék. Az anyanyelvén kívül angolul, finnül és olaszul is beszélő politikus a szigetországban kezdte meg tanulmányait: a Máltai Egyetemen jogtudományt tanult, majd brugge-i College of Europe-on is szerzett egy diplomát európai jogi és politikai tanulmányokból. Hazai frakciójához, a máltai Nemzeti Párthoz még diákévei alatt csatlakozott, ahogy a Néppárthoz közeli ifjúsági szervezethez, a European Democrat Studentshez is.
A politikus 1999-ben találkozott férjével, a finn Ukko Metsolával, akivel 2005 októberében kötötte össze életét – az elnök azóta négygyermekes édesanya lett. Négy évvel később rekordot is döntöttek, amikor ők lettek az első olyan házaspár, akik két különböző tagállamból mindketten indultak a 2009-es európai parlamenti választáson, bár végül egyikük sem szerzett mandátumot.
2002-ben az Európai Ifjúsági Fórum alelnökévé választották, így lehetőséget kapott a lisszaboni szerződés tárgyalásaiban és kidolgozásában való részvételre. Kampányolt Málta 2004-es európai uniós csatlakozásáért is – többször elmondta, hogy éppen ez a cél motiválta arra, hogy a jogi tanulmányai helyett inkább politikai aktivizmusra koncentráljon. 2004-től jogi attaséként dolgozott a máltai uniós képviseleti irodánál, majd 2012-ben jogi tanácsos lett. Két bukás után, 2013-ban sikerült bekerülnie az Európai Parlamentbe. Ehhez képest azonban viszonylag gyorsan, 2020-ban az EU parlamentjének egyik alelnöke lett, aki Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjaként védte az uniós menedékjogot.
Számos bizottság és küldöttség tagjaként tevékenykedett, köztük az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségben, a gyermekjogokkal foglalkozó testületben, valamint a parlament pénzmosással, adóelkerüléssel és adócsalással foglalkozó vizsgálóbizottságában, ami a Panama-akták leleplezéseit is vizsgálta. A korrupció után nyomozó máltai újságíró, Daphne Caruana Galizia 2017-es meggyilkolását követően Metsola nemcsak az Unióban, hanem hazájában is igyekezett rendet tenni: felszólította országának kormányát, hogy biztosítsák a média szabadságát és küzdjenek a korrupció ellen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A pártok közti kapocs
Metsola már megválasztása előtt kijelentette, hogy számára az Európai Unió nem egy bonyolult bürokratikus intézmény, hanem egy igazi szenvedély. Egy olyan hely, ahol ápolják az európai értékeket és a lelkesedést egy olyan projekt iránt, ami a második világháború hamvaiból emelkedett ki.
A politikus kézenfekvő választásnak tűnt a parlamenti képviselők számára, ugyanis a saját pártján kívül is nagy tiszteletnek örvend, képviselőtársai egyfajta frakciók közti hídként tekintenek rá. „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy meghallgatjuk a másik oldalt” – mondta kortesbeszédében. David Casa, Metsola párttársa és európai parlamenti képviselőtársa szerint az új elnök megválasztása és népszerűsége azt bizonyítja, hogy még mindig lehet konszenzussal politikát folytatni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az új munkakör nem lesz idegen Metsola számára, hiszen a közelmúltban azért figyelt fel rá a média, mert ő vette át elődje helyét, aki betegsége miatt több hétig volt távol az ülésteremtől. Megválasztása utáni beszédében elmondta, hogy elnökként David Sassoli örökségét szeretné továbbvinni: „Azzal tisztelgek emléke előtt, hogy elnökként mindig kiállok Európáért, a demokrácia, a méltóság, az igazság, a szolidaritás, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette közös értékeinkért.” Hangsúlyozta, hogy Európa arról szól, hogy kiálljunk egymásért és közel hozzuk egymáshoz az embereket, „hogy megvédjük az alapító apák és anyák elveit, amelyek a háború romjaiból és a holokauszttól a békéig, a reményig és a jólétig vezettek minket.”
Abortuszellenes, LMBTQ-barát
A szavazás előtt Metsola bírálóinak legfőbb ellenérve a politikus abortuszellenes álláspontja volt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a máltai politikus mindig is az Európai Parlament azon határozatai ellen szavazott, amelyek ösztönözték az abortusz legalizációját – azzal érvelt ellene, hogy ezek sértik hazájának döntéshozatali jogát.
Álláspontja nem teljesen meglepő, tekintve, hogy Metsola a katolikus Máltáról származik. A mediterrán szigetország az EU legkisebb tagországa: itt él a világ egyik legszigorúbb abortusztörvénye, és egyben ez az egyetlen ország az Európai Unió tagállamai között, ami tiltja az eljárást. Az abortusztilalmat a közvélemény is megköveteli, a szigorúan vallásos országban még a válást is csak 2011-ben legalizálták. Metsola mindezek ellenére biztosította szavazóit, hogy megválasztása esetén a személyes véleményét félretéve a parlamenti többség álláspontját fogja képviselni, beleértve a szexuális és reproduktív jogokat is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„A mi parlamentünknek olyannak kell lennie, ami erőt ad és sokszínű” – mondta az Uniós közvéleményt meghatározó kérdésekben elég ellentmondásos nézeteket valló Metsola. Az abortuszt elutasítja, mégis küzd a nők és az LMBTQ-közösség jogaiért: tavaly például a magyar és lengyel melegellenes törvényre válaszul támogatta az EU LMBTQ-barát övezetté nyilvánítását. 2014-ben diszkriminációellenes kezdeményezéseken dolgozott, három évvel később pedig elfogadták a melegházasságot. Ráadásul, mivel a Földközi-tenger partvidékéről származik, mélyen érintett a migrációs ügyben is, ami szerinte a 27 tagállam közös felelőssége.
Fotó: Getty Images
