Angela Merkel: a megosztó vezető, aki egy egész korszakot hagy a háta mögött

2021. október 26. |

Angela Merkel Németországa és egész Európa sokkok sorozatán ment keresztül az elmúlt 16 évben: a 2008-as globális pénzügyi válság az egész világot megrázta, az Ukrajna és Oroszország közti konfliktus pattanásig feszült, a menekültválság pedig több mint egymillió, többnyire közel-keleti menekült Németországba tartó útjához vezetett. A közös ezekben az, hogy Angela Merkel mindegyik helyzetben a fél világot befolyásoló döntéseket hozott. A leköszönő német kancellárt lehet szeretni és lehet utálni, egy biztos: kitűnik a világ vezető közül.

A plébániától a kancellári székig

Merkel apja, Horst Kasner 1957-ben Kelet-Németországban kapott munkát evangélikus lelkészként, így elhagyták a nyugat-németországi Hamburgot, ahol három évvel korábban Angela megszületett. A keleti plébánia a másként gondolkodók menedékévé vált, ez viszont azt jelentette, hogy a rendszer alapos vizsgálat alatt tartotta családot és azokat is, akik szoros kapcsolatban álltak a velük. A lelkipásztor úgy próbált egyensúlyozni a rendszer és a szabadság között, hogy elkerülte a társadalmi aktivizmust: inkább igyekezett összeegyeztetni a modern filozófusok munkáját a vallási hittel, a fiatal Angela pedig a plébánia közepén nőtt fel.

A fiatal Angela a Lipcsei Egyetemen szerzett fizikusi diplomát 1978-ban, majd 8 évvel később kvantumkémiából doktorált, és 35 éves volt, amikor a berlini fal leomlott. A hidegháborút lezáró mámorító napokban a keleti tömb országai hetek alatt dobták el kommunista vezetésüket. Miután a CDU megnyerte a választást, az akkori kancellár, Helmut Kohl Merkelt helyezte kabinetjének ifjúság- és nőügyi, majd a környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszteri székébe. Nem sokkal később pártjának főtitkára, majd pártelnöke lett, 2005-ben pedig Németország első női kancellárjává választották.

A védelmező

A németek 16 évnyi kancellárság után gyakran szólítják őt a „nemzet anyjának”: a német „Mutti” szó ugyanis a rengeteg törődésre utal, amit Merkel hivatali évei alatt mutatott népe felé. Sokan kritizálták azért, hogy túl óvatosan is kormányoz – van, aki szerint ez az NDK-béli gyermekkor hagyatéka. Mindenesetre országa folyamatosan gyarapodott, ami részben az elődje által bevezetett változásoknak, de Merkel biztos kezének is köszönhető. Németország megelőzte Franciaországot, mint a legversenyképesebb európai gazdaságot, és kereskedelmi partnereket szerzett a kontinensen kívül is, például Kínában.

Angela Merkel az eddigi leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő uniós vezető. Becslések szerint 100 uniós csúcstalálkozón vett részt, és gyakran úgy nevezik őt úgy, mint „az egyetlen felnőtt” a teremben. Persze az ő kancellársága alatt sem volt minden fenékig tejfel se az Unió tagállamai, se a németek számára. Merkel európai öröksége, akárcsak mindenki másé, vegyes. Vitathatatlanul gyengébben hagyja el a kancellári széket, mint ahogy tehette volna, ha határozottabban használja fel az EU leggazdagabb és legbefolyásosabb nemzetének vezetőjeként töltött hosszú éveket.

Vezetésével a németek sokáig meg voltak elégedve – nem lehet véletlen, hogy négy cikluson keresztül vezette az országot. Kancellársága alatt megugrott a munkahelyek száma, ráadásul a német államadósságot is képes volt alacsony szinten tartani. A közjó érdekében a véleményén is képes volt változtatni: bár fizikusként megrögzött híve volt az atomenergiának, a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően mégis igyekezett eltávolodni tőle. Kancellársága alatt megszavazták az azonos neműek házasságát is, bár ő keresztényként ellenezte azt. Idén nyáron mégis közös levelet írt alá 16 másik uniós vezetővel együtt az LMBTQ+-közösség védelméért, miután a magyar parlament elfogadta a melegellenes törvényt – mindezt úgy, hogy Magyarország és uniós szövetségese, Lengyelország mindketten a német vállalkozások kulcsfontosságú partnereinek számítanak.

Kritikákkal szemben

Bár nők és férfiak számára egyaránt példakép lehet, Merkelt mégis sokan támadják azzal, hogy a német adórendszer még mindig nem kedvez a gyermeket nevelő nőknek. A gyermekvállalás ugyanis akár 62%-kal is csökkentheti egy német nő keresetét, például a részmunkaidős állások miatt, miközben a férfiakra gyakorlatilag nincs is hatással. Igaz, ebben nemcsak az államnak, hanem a kultúrának is nagy szerepe van: a német nyelvben „holló anyáknak” nevezik azokat a nőket, akik (akár a munka miatt) elhanyagolják gyermekeiket.

Bár méltán tartják őt a világ egyik legerősebb vezetőjének, nem mindenki rajong érte, különösen nem a dél-európai országok, amelyek polgárai meg voltak és vannak győződve arról, hogy a válságos helyzetük a korábbi német kancellár hibája, és az euróövezeti szabályokat Németország nagyhatalmi érdekei szerint alakították ki, hogy a számára jövedelmező exportipart részesítsék előnyben. Így az észak-déli szakadék nem, hogy fakult volna, hanem időről időre mélyült – a menekültválság idején és a világjárvány kezdetén pedig újra megjelent.

Angela Merkel igyekezett az emberi jogok védelmezőjének tartott EU hírnevét újból feléleszteni, amikor 2015 nyarának végén a kancellár megnyitotta Németország határait több mint egymillió menekült előtt. Egyes németek büszkén dicsekedtek hazájuk Willkommenkulturjával, vagyis a befogadás kultúrájával, mások pedig az idegenektől felbuzdulva a szélsőjobboldali AfD párt szavazói lettek – így lett a második világháború vége óta ez legyen az első szélsőjobboldali párt, ami mandátumot szerzett a Bundestagban,  a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóházában.

Merkel a járvány kitörésekor bebizonyította, hogy képes döntéseket hozni a jelenlegi németországi gondolkodásmóddal szemben az európai kontinens jobb integrációjának és hatékonyságának érdekében. Vannak azonban, akik szerint a kancellár ismét elsősorban Németország érdekeit szem előtt tartva cselekedett, mert tudatosult benne, hogy az EU egységes piaca összeomolhat, ha Olaszország, Spanyolország, Franciaország vagy Görögország gazdasága összeomlik a járvány miatt. A Covid–19 okozta válság – az azt megelőző euróválsággal ellentétben – meggyőzte őt arról, hogy a gazdagabb országok, segítsék a szegényebb uniós tagországokat mentesíteni adósságaik alól.

Egy patriarchális világban

Angela Merkel egy Keletről érkezett, magasan képzett, visszafogott nő egy kvantumkémiából szerzett doktori címmel, akit a politikai (és úgy általában véve az egész életre jellemző) szexizmus és patriarchátus sem tántorított el. Volt rá példa, hogy George W. Bush amerikai elnök például megmasszírozta a kancellár vállát a 2008-as szentpétervári G8-csúcstalálkozón anélkül, hogy Merkel beleegyezését kérte volna. A történtek heves vitákhoz vezettek az Egyesült Államokban arról, hogy a volt elnök akciója szexuális zaklatásnak minősül-e, vagy csak egy ártalmatlan szórakozás volt két egyformán erős vezető között.

2007-ben Putyin fekete-tengeri rezidenciáján tett látogatása alkalmával az orosz kormányfő beengedte a helyiségbe hatalmas labradorát, éppen Merkel lába mellé, akiről az egész világ tudja, hogy fél a kutyáktól. Putyin széles mosollyal nézte a jelenetet, de a kancellár nem volt hajlandó megfutamodni. A világ másik térfelének egyik legrettegetteb vezetőjével úgy értett szót, ahogy senki más. Meg is vádolták azzal, hogy túl nagy befolyást biztosít az orosz kormányfőnek az Uniót illetően, pedig Merkel mindig igyekezett határozottnak mutatkozni Moszkvával szemben. Akkor is hangot adott ellenvéleményének, amikor Oroszország bevonult a Krím-félszigetre, vagy amikor 2020 augusztusában megmérgezték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akit Merkel egy berlini kórházba szállított, sőt meg is látogatott.

Ezt olvastad már?

Az évek során még Barack Obamával is sikerült összemelegednie, annak ellenére is, hogy az amerikai elnök kormánya lehallgatta a korábbi kancellárt. Az egykori amerikai elnök még a 2015-ös menekültválság alatt is felszólalt a német vezető mellett: „bátornak” nevezte tettét, amikor a kancellár beengedte országába a háború elől menekülőket.

A kancellárnak nemcsak más politikusokkal, hanem a divatrendőrséggel is szembe kellett néznie: öltözködését úgy vizslatták, ahogy férfi vezetőkét soha. „Egyáltalán nem jelent problémát, ha egy férfi száz napig egymás után sötétkék öltönyt visel, de ha két hét alatt négyszer hordom ugyanazt a blézert, az ahhoz vezet, hogy a polgárok leveleket írnak nekem” – mondta Merkel egy interjúban a Die Zeitnak. A kancellár öltözködése eléggé felkavarta a divatvilág véleményét, még annak ellenére is, hogy köztudott, hogy olyan nagy koponyák is minden nap ugyanazt viselték az energiatakarékosság érdekében, mint Steve Jobs. Innen is látszik, hogy a nőiesség és a tekintély ötvözése ma is kihívást jelent a politikusnők számára, ami talán a fiatal vezetők következő generációjának megjelenésével változik majd.

Senki nem lesz olyan, mint ő

A kollégák beszámolói szerint Merkel rendkívül szórakoztató: szívesen figuráz ki más közéleti személyiségeket és nagyon szeret viccelődni mind a saját, mind mások szakállára. A sokak szerint a világ legerősebb asszonyának titulált Merkel még a bevásárlást is saját maga intézi, és egy bérház negyedik emeleti lakásában él férjével. Az egykor Európa Királynőjének becézett Merkel most készen áll arra, hátat fordítson a politikának, és bárki bármit is gondoljon róla, egy biztos: senki nem lesz olyan mint ő, aki egy egész korszakot hagy maga mögött.

„A félelem soha nem volt jó tanácsadó, sem a személyes életünkben, sem a társadalmunkban” – mondta Merkel egy nőnek, aki egyszer megkérdezte, mit akar tenni a kancellár az iszlamizáció megakadályozásának érdekében. Merkel azt válaszolta: „A félelem által formált kultúrák és társadalmak kétségkívül nem fogják kézbe venni a jövőt.” A távozó német kancellár pozícióját azzal erősítette meg, hogy megmutatta, hogy mindenki számára lehetségesek a kompromisszumok. Sőt, azokkal akár válságokat is el lehet kerülni.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter