Két ország, sok közös pont
Ukrajna és Oroszország történelmét évszázadok kötik össze, előbbi ugyanis nem csupán az Orosz Birodalom és a Szovjetunió része volt: a cárok úgy tartották, hogy Oroszország kulturális gyökerei az ókori görögökig nyúlnak vissza, akik a Krím-félszigeten, a mai Ukrajna területén telepedtek le, ahol jelenleg is nagyszámú orosz kisebbség él. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország elődje, a Kijevi Rusz, vagyis a Kijevi Nagyfejedelemség fővárosa is a mai Kijev területén helyezkedett el. Ukrajna visszaszerzése tehát az orosz nacionalisták felfogása szerint nemcsak a történelmi kapcsolatokról szól, hanem az Oroszországot megillető nagyhatalmi pozíció visszaszerzéséről is, és arról, hogy megakadályozzák Ukrajna Nyugat felé orientálódását.
Amikor a Szovjetunió a hidegháború végén, 1991-ben felbomlott, Ukrajna függetlenné vált, és a Nyugati országok felé nyitva igyekezett elhatárolódni Oroszországtól. 2004-ben a NATO volt szovjet tagországokkal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával bővült. Ekkor Ukrajna is jelezte csatlakozásának igényét, de Putyin a világ tudtára adta, hogy a NATO keleti terjeszkedését egzisztenciális fenyegetésnek, Ukrajna csatlakozásának lehetőségét pedig ellenséges cselekedetnek tartja. Az orosz elnök interjúkban és beszédekben többször is hangsúlyozta, hogy Ukrajna kulturálisan, nyelvileg és politikailag is Oroszország része, 2021 júliusában pedig „egy népnek” nevezte a két ország polgárait.
2013 novemberében az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics elutasította az Európai Unióval való nagyobb integrációt. Az Unió-párti ukránok tömeges tiltakozásokba kezdtek, amit Janukovics erőszakkal próbált leverni. A forrongásokból Oroszország, USA és Európa sem akart kimaradni: Putyin az elnököt támogatta, a többiek pedig a tüntetőket. A konfliktus 2014 áprilisában kezdett kiéleződni az ukrán hadsereg és az oroszok által támogatott szeparatista lázadók közötti harcokkal, akik bevonultak a túlnyomórészt oroszok lakta Kelet-Ukrajnába, Donyeck és Luhanszk régiókba, hogy támogassák az Ukrajnától függetlenedni próbáló szakadárokat. Ukrajna hónapokig nem lépett fel ellenük agresszívan, mert Putyin utalt rá, hogy ha mégis megteszi, akkor az ukrán kormány lesz a hibás minden halálesetért, és Kelet-Ukrajna orosz anyanyelvű polgárainak megtámadóiként lesznek feltüntetve.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2014 májusában aztán Oroszország rakétákkal kezdte felfegyverezni a szeparatistákat, akik július 17-én lelőtték a Malaysian Airlines 17-es számú járatát Kelet-Ukrajna felett, 298 civil halálát okozva, miután feltehetőleg azt gondolták, hogy egy ukrán katonai repülőgép közeledik feléjük. Augusztus 15-én Ukrajna közölte, hogy katonasága orosz harckocsikkal állt szemben a határon, hat nappal később pedig már műholdfelvételeken észlelték, amint az orosz tüzérség átlépi a határt. A 2015-ben megkötött tűzszüneti megállapodás ellenére a két fél között nem alakult ki stabil béke, sőt azóta több mint 14 000 ember vesztette életét a harcokban, és Ukrajnában 1,5 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.
Mit akar Putyin?
Orosz, ukrán, német és francia vezetők 2015 februárjában megpróbáltak békét teremteni a két ország között. Az eredményt, vagyis a minszki megállapodást Ukrajna, a szeparatista vezetők, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői és Oroszország is aláírta, utóbbi azonban nem ismerte el a konfliktusok kialakulásában betöltött szerepét.
Amerikai és ukrán hírszerzők becslései szerint jelenleg több mint 150 000 orosz katona veszi körül Ukrajnát. Putyin 2022. február 21-én „békefenntartó” hadműveletre utasította csapatait a szeparatisták által irányított keleti régiókban. Felbontotta a békemegállapodást, amikor kijelentette, hogy elismeri a lázadók által 2014-ben elfoglalt Donyeck és Luhanszk függetlenségét. Így akár katonai bázisokat is építhet ukrán területeken azért, hogy csapatait nyíltan odavezényelhesse, sőt segítséget is nyújthat, ha a lázadók vezetői arra kérik őt.
Putyin mindig kitartott amellett, hogy kész tárgyalni a háború megelőzése érdekében, de az Ukrajnával kötött békemegállapodás megszüntetése és a szakadár területek függetlenként való elismerése nem kecsegtetett sok jóval. A régióban már több hamis incidens is történt, amelyek bármelyikét ürügyként használhatnák fel az oroszok az ukrajnai támadásra. Ilyen indok lehet például a kelet-ukrajnai lövöldözés, valamint az állítólagos népírtás is, amit Putyin szerint Ukrajna az orosz ajkúak ellen hajt végre Donbász térségében. Oroszország körülbelül 800 000 útlevelet osztott ki a szeparatisták által irányított területeken, mintha minden intézkedésével az oroszok védelmét célozná. Az elmúlt napokban többször is volt példa heves lövöldözésekre az ukrán erők és a lázadók között: Pavlo Kovalcsiuk ukrán katonai szóvivő azt mondta, hogy vasárnap nyolcvanszor, hétfő hajnalban pedig nyolcszor lőttek az ukrán csapatokra, miközben a szeparatisták a civileket használják élő pajzsként.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Putyin elsősorban azt akarja, hogy a NATO ígéretet tegyen arra, hogy nem terjeszkedik tovább, főleg nem Ukrajna irányába. Egyik fő érve az, hogy ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, a szövetség megpróbálhatná visszafoglalni a Krímet Oroszországtól. A másik alapvető követelése az, hogy a NATO lépjen vissza Kelet- és Közép-Európából egészen annak 1997-es határáig, mert állítólag a Nyugat 1990-ben megígérte, hogy nem terjeszkedik Kelet felé. A bökkenő, hogy ez az ígéret a mai napig vitatott, ráadásul a Szovjetunió összeomlása előtt történt, így kizárólag Kelet-Németországra vonatkozott.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A NATO az elmúlt hetekben növelte haderejét tagállamaiban, az Egyesült Államok viszont kitart amellett, hogy nem áll szándékában csapatokat küldeni Ukrajnába, hiszen az nem tagja a szervezetnek. Ehelyett inkább Oroszország pénzügyi intézményeit és kulcsfontosságú iparágait célozná meg. A Fehér Ház egy rendeletet is kiadott, amely megtiltja az amerikaiaknak, hogy a szeparatistákkal üzleteljenek, az Egyesült Királyság pedig az orosz vállalkozások dollárhoz és fonthoz való hozzáférését korlátozná. Az Európai Unió tiltólistára tenné az orosz parlament alsóházának minden tagját, aki megszavazta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismerését, az Egyesült Királysággal együtt megtiltaná Oroszországnak, hogy értékpiacain új kötvényeket bocsásson ki, megtiltják a kereskedelmet a szakadár régiók és az EU között, illetve korlátozzák Moszkva hozzáférését az Unió tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz.
Az elmúlt hetekben Moszkva többször is tagadta, hogy támadást tervezne, a hét elején azonban engedélyt kapott az orosz parlamenttől arra, hogy külföldön is bevethesse haderejét, ami ma reggel meg is történt. Az Oroszország és Ukrajna közötti évek óta tartó konfliktus a hidegháború óta a kontinens legnagyobb válságához vezetett. Azt, hogy ebből mi lesz, talán csak Oroszország tudja.
Forrás: BBC, CNN, Vox, Time Fotó: Getty
