Klímafeministák
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület több mint 20 évvel ezelőtt még nem tartotta valószínűnek, hogy valóban annyira súlyos lesz a helyzet, mint most. Olvadnak a jégtáblák az Antarktiszon és Grönlandon, elveszítjük az esőerdőket az Amazonason, Ausztráliában 2020-ban hónapokig tartottak a bozóttüzek, a Golf-áramlat az összeomlás szélén áll, eltolódtak az indiai és nyugat-afrikai monszun időszakok. A londoni önkormányzati szövetség jelentése szerint a sok eső lassan emberéleteket is követelhet az Egyesült Királyság fővárosában, több mint 55 billió anyagi kár keletkezett a világban a klímaváltozás következtében, és 150 000 halálos áldozatot követelt világszerte – három példa, ami kendőzetlenül mutatja be, hogy a globális felmelegedés okozta veszteségek fájóan igaziak.
Nem szexista azt állítani, hogy a klímaváltozás a nők problémája, ugyanis az ENSZ kutatása szerint a klímaválság miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek 80%-a nő. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a nők munkája jobban függ a környezettől, mivel sok kultúrában ők az elsődleges gondozók, ezért megélhetésük is nagyobb veszélyben van, mint a férfiaké. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az éghajlatváltozás és a nemi erőszak között húzódó kapcsolatra is. Amint azt a Természetvédelmi Világszövetség is megállapította, az elhúzódó aszályos időszakok miatt sok országban a nőknek tovább kell utazniuk ahhoz, hogy vizet gyűjtsenek, így útjuk során nagyobb esély van rá, hogy szexuálisan zaklatják őket. Sok otthonban a rossz termés, az alacsonyabb keresetek és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatti stressz hatalmas nyomást tesz a férfiak hagyományos kenyérkereső szerepére, így nem ritka az alkoholizmus, ebből kifolyólag pedig az erőszak sem. Előfordul az is, hogy a nők szexmunkára kényszerülnek, a családok pedig az élelmiszerhiány miatti kétségbeesés hatására kiházasítják lányaikat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Dr. Katharine Wilkinson amerikai író és klímaaktivista szerint a hagyományos klímapolitika régóta a kiváltságos fehér férfiak hangját közvetítette, míg mindenki mást cserben hagyott, mégis sok esetben a nők dolgoznak a megoldáson. Kutatnak, megoldásokat keresnek, kampányokat indítanak, politizálnak és kollektív cselekvésbe kezdenek. „A kutatások azt mutatják, hogy a nők nagyobb tudományos ismeretekkel rendelkeznek az éghajlatváltozásról, mint a férfiak. Sajnos a nők alulreprezentáltak a környezetvédelmi szervezetek vezetői között, és nem kapnak elegendő finanszírozást és elismerést munkájukért cserébe – mondja Wilkinson, aki azért kampányol, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban feminista vezetők kezében legyen a klímaharc. – A női törvényhozók határozottabban támogatják a környezetvédelmi intézkedéseket, így ha a parlamentekben nagyobb a nők képviselete, nagyobb valószínűséggel ratifikálják ezeket a szerződéseket is.”
Natalie Isaacs ausztrál klímaaktivista például 2009-ben indította el 1 Million Women nevű nonprofit szervezetét. „Az 1 Million Women egy nagyon egyszerű javaslattal indult: azzal, hogy rávegyenek egymillió nőt, hogy egy év alatt egy tonnával csökkentsék környezetük szennyezését – mondja a 62 éves Natalie. – A nők kezében van a háztartással kapcsolatos döntések 75-85 százaléka. Köztudott, hogy a nők eltökéltebbek az éghajlatváltozás kezelésében és a következő nemzedékek védelmében, empatikusak, együttérzőek, ráadásul jók a döntéshozatali képességeik.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az 1 Million Women immár több mint 970 000 tagot számlál, akik mindannyian tesznek a bolygó megmentéséért a villamosenergia-fogyasztás csökkentésével és a műanyag csomagolás elkerülésével, emellett pedig azért is lobbiznak, hogy bankjaik ne fektessenek be fosszilis tüzelőanyagokba. „Mindenkinek megvan a maga szerepe bolygónk megmentésében: az egyéneknek, a cégeknek, a közösségeknek és kormányoknak is” – mondja Natalie.
Az első harcosok
A közösségi vezetők, akadémikusok és környezetvédelmi szakértők szerint az éghajlati válság kezeléséhez először is a fehérek felsőbbrendűségével kell foglalkozunk, és helyre kell állítani a természettel való kapcsolatunkat. A kanadai British Columbia Egyetem 2019-es tanulmánya szerint a biodiverzitás az őslakosok által kezelt területeken a legsértetlenebb. Annak ellenére, hogy mindenhol egyedi problémákkal kell szembenézniük, az őslakosokat szerte a világon egyesíti a Föld iránti tiszteletük. A kanadai őslakos származású Eriel Tchekwie Deranger, az Indigenous Climate Action (egy őslakosok vezette környezetvédelmi szervezet) ügyvezető igazgatója információterjesztéssel és bennszülöttek szemszögéből kifejlesztett eszköztárral támogatja a közösségeket és a helyi tudás őrzőit, miközben hangsúlyozza, mennyire fontosak az őslakos kultúrák fontosságát a problémák megoldásához.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Az éghajlatváltozás a bolygón az időtlen idők óta létező természeti törvények megszegésének tünete – mondja Deranger. – Csökkentenünk kell a kibocsátást, vissza kell szorítanunk a fosszilis tüzelőanyagokat, és változtatnunk kell az étrendünkön, hogy kezeljük az éghajlatváltozást. Helyre kell hoznunk a kapcsolatunkat a földekkel, ahogyan az őslakosok is tették évezredek óta. A vitaasztalokat továbbra is fehér, középosztálybeli és nyugati gyarmati keretek vezérlik. Fel kell hagynunk a természeti világ kapitalista megközelítésével, és egy holisztikus megközelítést kell alkalmaznunk, ami tiszteletben tartja az őslakosok földhöz fűződő kapcsolatát.”
Zöld generáció
„Van egy álmom, hogy a hatalmon lévő emberek úgy kezdjék kezelni ezt a válságot, mint egy egzisztenciális vészhelyzetet” – Greta Thunberg, klímaaktivista
Amióta Greta Thunberg tiltakozni kezdett a svéd parlament előtt és a klímaválság elleni hatékonyabb fellépést követelte, fiatalok ezrei csatlakoztak a megmozdulásához. Az aktivisták úgy harcolnak az iskolai sztrájkoktól kezdve és felvonulások megszervezésén át a kormányzat elleni jogi lépésekig, mintha az életük múlna rajta. Az ENSZ statisztikái szerint jelenleg a fiatalok 73%-a érzi a klímaváltozás hatásait. Ugyanez a kutatás azt mutatja, hogy erős környezettudatosságuk képes társadalmunkat egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló jövő felé terelni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2018 decemberében a szintén diák Alexandria Villaseñor – Gretához hasonlóan – sztrájkolni kezdett az ENSZ-székház előtt. Egy év alatt több mint 300 órát töltött egy padon ülve, „School Strike 4 Climate” feliratú, házi készítésű plakáttal a kezében. „Felismertem, hogy az éghajlatváltozás arra kényszerít bennünket, hogy egyre szélsőségesebb időjárással küzdjünk meg. Emberek halnak meg, és cselekednünk kell” – mondja Villaseñor, aki megalapította az Earth Uprizing nevű környezetvédelmi szervezetet. „Az ötlet az volt, hogy az oktatás segítségével visszaadjuk a hatalmat a fiatalok kezébe. Amikor a fiatalok feldúltak és edukáltak, cselekedni tudnak. A fiatalokat nem tudják megállítani!”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Varshini Prakasht 2017-ben ugyanez a cél vezette, amikor megalapította a Sunrise Movementet, amelynek célja, hogy egy fiatalokból álló armadát hozzon létre, ami Amerika-szerte prioritássá teszi az éghajlatváltozás kezelését. „A mi generációnk volt az első, aki szembesült a válság negatív hatásaival, de mi leszünk az utolsók, akik valami jelentőset teszünk ellene – mondja Prakash. – A mozgalmunknak tovább kell növekednie, amíg megállíthatatlan erővé nem válunk.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az ausztrál Luca Saunders egyike annak a nyolc tinédzsernek, akik 2021 márciusának elején a Class Action 4 Climate tagjaiként jogi lépéseket tettek Sussan Ley környezetvédelmi miniszter ellen, mert nem védte meg a fiatalokat az éghajlatváltozás hatásaitól egy új-dél-walesi szénbánya miatt. „A peres felek és én azt a több millió gyermeket képviseljük, akik szenvedni fognak az éghajlati válság hatásaitól, amit a tervezett szénbányaprojekt csak tovább súlyosbít – mondta Saunders. – A sztrájkok és a felvonulások fontosak, de a továbblépéshez át kell lépnünk a jogi és politikai határokat. Szükségünk van az idősebb generációk támogatására, hogy valódi változást érjünk el, és biztonságosabb világot teremtsünk a fiatalok számára.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szerencsére már itthon is egyre több a klímatudatos szakember, híresség, véleményvezér és vállalkozás. Hogy csak párat említsünk közülük, Antal Évi, azaz a Vászonzsákoslány például csomagolásmentes, vegán életmódját mutatja be követőinek, akiket persze sok-sok tippel is ellát arra az esetre, ha úgy érzik, ők is ezt az utat szeretnék választani. Mengyán Eszter, a Holyduck blog szerzője fenntartható ruhatár kialakítására biztat minket, Krump Edina környezetkutató pedig megalapította a Hulladékmentes.hu-t, ahol beszerezhetjük azokat az eszközöket, amik segítségével mi is környezettudatos útra léphetünk.
Ahogy Greta Thunberg mondja: „Együtt és egyesülve megállíthatatlanok vagyunk.”
Forrás: Marie Claire Australia, Fotó: Getty Images
