A 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményben azt vállalták az aláíró országok, hogy az ipari forradalomtól 2100-ig terjedő időszakban mért globális átlaghőmérséklet emelkedést 2°C alatt tartják, ennek érdekében 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását egyensúlyba hozzák a természet megkötőképességével. Azaz a kibocsátást olyan szintre csökkentik, amelyet a természetes folyamatok meg tudnak kötni: ez lényegében karbonsemleges globális gazdaságot jelent. Ez azonban csak az első lépés, és úgy tűnik, határozottabb lépésekre van szükség, mivel a jelenlegi szinten az átlaghőmérséklet emelkedése több mint 2,5 Celsius-fok globálisan.
Ehhez jelenthet pluszmotivációt a The Lancet Planetary Health című tudományos szaklapban megjelent tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése rengeteg életet menthetne meg az elkövetkező húsz évben.
Kilenc állam, hatmillió élet
A párizsi klímaegyezményt aláíró országok közül kilenc államot vontak be a felmérésbe: Brazília, Kína, Németország, India, Indonézia, Nigéria, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok. Csak ezekben az országokban 6,4 millió ember halálát lehetne elkerülni jobb étrenddel, 1,6 milliónyival kevesebben halnának meg, ha tisztább lenne a levegő, és ha többen mozognának rendszeresen, 2,1 millióval kevesebben halnának meg. Évente.
Ebben a kilenc országban él az emberiség fele, és a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 70 százalékért felelősek. „Az elemzésünkben a klímaváltozás egyik gyakran elhanyagolt, ám roppant fontos hozadékával foglalkoztunk –mondta Ian Hamilton, a tanulmány vezető szerzője. – Nemcsak milliók szükségtelen és túl korai halálát lehetne elkerülni minden évben, de az életminősége is jelentősen javulna az emberiségnek, ha betartanánk a párizsi egyezményben vállaltakat. Egészségesebbek lennénk.”
Olvastad már?
Honnan jönnek az üvegházhatású gázok?
A kutatás az energiatermelésből, mezőgazdaságból és közlekedésből, áruszállításból származó emissziót vizsgálta, összehasonlítva a légszennyezés miatti halálozási adatokkal, étrenddel összefüggő tényezőkkel és a fizikai (in)aktivitással. Ezek tendenciáiból becsülték meg a 2040-re várható számokat, három lehetséges forgatókönyvet véve alapul.
Az alapeset az volt, hogy a jelenlegi trendek folytatódnak. A fenntartható út forgatókönyve szerint az államok betartják a párizsi egyezményben vállaltakat, míg a harmadik forgatókönyvnek az egészségközpontú klímapolitika nevet adták. Ezek szerint már a második esetben, ha a felek betartják a klímavédelemmel kapcsolatos vállalásaikat, jelentősen és érezhetően megnőhet az életminőség, évente 5,8 millió ember halála válik elkerülhetővé a jobb étrend, 1,2 millióé a tisztább levegő és 1,2 millióé a több testmozgás nyomán. (Mivel nehéz lenne a tisztább levegőtől teljesen elvonatkoztatni például a több testmozgás miatti kevesebb halálozást, a számokat külön-külön kell vizsgálni, nem lehet összeadni.)
Mit jelent a jobb étrend?
Nem meglepő módon a jobb étrend mind az embereknek, mind a bolygónak jó. Ez a feldolgozott és állati eredetű táplálék helyett nagyobb részt gyümölcsökön, zöldségeken és hüvelyeseken alapuló étrendet jelent. Egyedül csak a hús- és tejipar a szén-dioxid-kibocsátás 14,5 százalékáért felelős globálisan, tehát már egy enyhe csökkenés a húsfogyasztásban roppant kifizetődő lehet mind a klímának, mind az egészségünknek.
Forrás: Time
Fotó: Unsplash
Olvass tovább!
