Nem sokkal Isla második születésnapja után a szülei, Amanda és Jason McNabb furcsa alkotásokat vettek észre Louisville melletti otthonukban: műanyagból, színes játékbetűkből készülteket. A szék mellettiből azt lehetett kiolvasni: s-z-é-k. A kanapé mellett: k-a-n-a-p-é. A tévé mellett pedig: t-v. Fogalmuk sem volt róla, ki csinálhatta. A tévé mellett aztán egy újabb nyomra bukkantak, amit szintén a betűkockákból raktak ki: m-a-c-s-k-a. A tettes pedig: a kislány.
Isla színes építőkockáiból jöttek rá a szülők, hogy érdemes lehet utánajárni gyermekük intelligenciájának, így elvégezték a tesztet, amikor Isla 2 és fél éves lett. Nem egészen két hét múlva az eredmény is megérkezett: Isla az emberiség legokosabb 1 százalékába tartozik. Ezzel pedig a Mensa, a világ legmagasabb intelligenciájú embereit tömörítő szervezet tagja lehet. Sőt, Amerika legfiatalabb Mensa-tagja lett, ahogyan azt az Amerikai Mensa Intézet szóvivője, Charles Brown is megerősítette. 2019-ben is csupán három 4 évnél fiatalabb, és 56 hat évnél fiatalabb tagja volt a szervezetnek, melynek összesen 50 ezer a taglétszáma.
Már korán látszott
Ahogy Isla édesapja, a 43 éves Jason McNabb elmondta, már a kislány egyéves kora körül is voltak olyan pillanatok, amire felkapták a fejüket feleségével, és elgondolkoztak, hogy valami egészen különleges dolognak lehetnek részesei. Ám csak a kislány 2 éves kora körül vált ez az érzés bizonyossággá.
Isla különös érzékkel rendelkezik a betűkkel kapcsolatban, saját maga tanulta meg az ábécét. Így édesapja és édesanyja – szakmájukat tekintve fogorvos és könyvvizsgáló –, egy táblát adtak születésnapi ajándékként a kislánynak. Amikor leírtak néhány betűt, édesapja megmutatta Islának, hogyan kell kiejteni ezeket. Azon tűnődve, vajon a kislányban összeállt-e a nagy egész, leírta a táblára, hogy „piros”. „Felolvasta a tábláról” – mondta Jason még mindig hitetlenkedve. Kipróbálták ugyanezt a kékkel, sárgával és lilával is. Isla mindent hibátlanul leolvasta. Az édesanyja sem akarta elhinni, ezért felírta a narancsot, mert azt gondolta, ezzel biztosan nem sikerülhet. „Kizárt dolog” – jelentette ki a 38 éves Amanda. De Isla ezt is elolvasta. „Egyszerűen bármit, amit mondunk, azonnal megjegyez. Hihetetlen volt a felismerés” – mondta Jason.
A szülők ezután folytatták az új szavak tanítását. Szinte minden alkalommal képes volt kimondani a felírt betűket, elolvasni a szavakat. Isla szülei listát vezettek. Amikor kezdték, Isla szótára nagyjából 100 szóból állt. Ez gyorsan 200-ra bővült. Valahol 500-nál hagyták abba a számolást. „Mostanra megtanult olvasni” – mondta Amanda.
Amikor a gyerekorvoshoz mentek, neki is elmondták a szülők, hogy Isla tud olvasni. Az orvos sem akarta elhinni. „Azt mondta, hogy biztosan csak megjegyzi, amit mondunk, és elismétli” – emlékezett vissza az édesanya. Ekkor azonban megmutattak Islának egy plakátot, mely arról tájékoztatta a szülőket, miért veszélyes egyedül hagyni a kisbabákat. Isla minden szót elolvasott. „Tud olvasni!” – kiáltotta hitetlenkedve az orvos, hiszen a legtöbb gyerek valahol 6-7 éves kora körül sajátítja el ezt a képességet.
A tudomány nem állt meg az olvasásnál
Isla számolni is elkezdett az olvasás mellett. Képes egyszerű matematikai műveletek elvégzésre, összeadni és kivonni. Egy napon Amanda, hogy lefoglalja Islát, egy csomag zsírkrétát és egy üres kartondobozt adott neki. Felfigyelt rá, hogy Isla azt írta rá: a-n-y-a. Ekkor jöttek rá, hogy az olvasás mellett írni is megtanult.
Amanda ezután olyan pszichológusokat keresett, akik gyerekek intelligencia tesztjének elvégzésével foglalkoznak, és talált is egyet a közelükben, nem egészen egy órányi autóútra az otthonuktól. Még ő is azt mondta, hogy általában nem végez ilyen teszteket 4 évesnél fiatalabb gyerekeknél, ám meggyőzték, hogy ez egyszer tegyen kivételt. Isla eredménye a Stanford-Binet-teszt – melyet gyerekek és fiatalok intelligenciájának mérésére fejlesztettek ki –, a magas vagy nagyon magas kategóriákban mozgott. 99 százalékot ért el.
Normális gyerek
Amellett, hogy Isla nagyon intelligens, ő egy teljesen normális kisgyerek. Imádja a meséket, a gyerekműsorokat. Nemrég került óvodába, ahol nagyon élvezi, hogy lettek barátai és az óvónőjével is remekül kijön. Szeret kirakózni és a szabadban szaladgálni. „Mindent, amit a gyerekek” – fogalmazott az anyukája, hozzátéve, hogy Isla természetesen nagyon szeret olvasni és könyvtárba járni, ahol a gyerekkönyveket keresi, különösen azokat, amik a betűkkel foglalkoznak.
Fáradt szülők
A szülők, ahogy legtöbb kisgyerekes anyuka és apuka, fáradtak. Folyamatosan aggódnak, hogy Isla nem alszik eleget, ugyanis a pszichológus, aki az intelligenciatesztet végezte, elmondta, hogy normális a nagyon intelligens gyerekeknél, ha kevesebbet alszanak. Ám ez nem nyugtatta meg a szülőket, nem túl rózsás kilátás ugyanis, hogy hajnali 4-kor már ébresztőt fúj a kislányuk.
Amanda azonban egy valamiben biztos. Bár a lányát elvitte egy intelligenciatesztre és roppant izgatottan várta az eredményt, ő nem követi ebben. „Elmondtam mindenkinek, én biztosan nem teszteltetem magam – jelentette ki az anyuka. – Nem szeretném, ha tudná, hogy okosabb nálam.”
Forrás: Washington Post Fotó: Amanda McNabb
