„Te milyen élelmiszerről mondtál le a válság hatására?” – különböző formában már több online hírportál is feltette ezt a kérdést a közösségi médiában az elmúlt hetekben. A kommentszekció pedig félelmetes képet fest 2022 Magyarországának realitásáról: a válaszadók beszámolói alapján a legtöbb ember kénytelen volt megszorításokat bevezetni az élelmiszer-vásárlási szokásaiban. A kommentekből úgy tűnik, a legtöbben a sajtokból és tejtermékekből vettek vissza, de sokan bizonyos húsfajtákról és halfélékről is lemondtak. Sok szülő írta, hogy miközben gyermekeinek igyekeznek továbbra is egészségesen és változatosan főzni, a saját táplálkozásukban már „igénytelenebbé” váltak, míg mások egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy azt eszik, amit éppen meg tudnak fizetni. Néhányan a drágább „luxustermékekről” (például lazac vagy quinoa) mondtak le, mások egészen alapvető cikkeket (például vajat vagy húsféléket) kénytelenek nélkülözni. A nemrégiben készült felmérések is igazolták, hogy sokan a szupermarketek sajátmárkás termékeire cserélték nagy márkák – gyakran jobb minőségű – árucikkeit, és többen figyelik az aktuális akciókat is. Márpedig ez még csak a kezdet.
Gazdasági szakértők már régóta figyelmeztetnek rá, hogy az ukrán-orosz háború okán kialakuló gabonahiány és az élelmiszerárakat az egekbe nyomó globális infláció egyre súlyosabb gondokat okoz majd az élelmiszer-ellátási láncban. Az élelmiszer-ellátással kapcsolatos bizonytalanság szakemberek szerint az egyik olyan faktor, ami a legsúlyosabban képes megrázni az emberek mentális jóllétét és egzisztenciális biztonságérzetét, így a szektort érintő problémák könnyen társadalmi destabilizációhoz és egyéb problémákhoz vezethetnek. A The Wall Street Journal cikke rávilágít például, hogy jelenleg jóval drágábbak az élelmiszerárak, mint 2007-ben és 2008-ban, amikor az akkori rekordárak hatására 48 országban szerveztek tüntetéseket és felkeléseket. 2020 júliusához képest 2022 nyarára 44 százalékkal drágultak globálisan az élelmiszerek, a folyamat pedig még mindig nem állt meg.
A KSH júliusi inflációs adatai sokkoló drágulásról számoltak be Magyarországon: a tavaly júliusi adatokhoz képest átlagosan 27 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, de vannak még kiugróbb arányok, a tejtermékek például közel 44 százalékkal, a száraztészta pedig 49,1 százalékkal drágult. Emellett 65,8 százalékkal kerül többe a margarin, 57,9 százalékkal a kenyér, 37,5 százalékkal a tojás és 38,8 százalékkal a baromfihús. A kitartóan emelkedő infláció és az egyéb gazdasági tényezők – például az emelkedő rezsiárak vagy az adózás megváltozása – miatt nehéz helyzetbe kerülő lakosságnak egyre súlyosabb gondot okoz az élelmiszervásárlás, ráadásul számíthatunk rá, hogy az akadozó ellátási láncok és a háború mellett az éghajlati tényezők által is nehezített gabonatermelés problémái több területen is hiányt eredményeznek az élelmiszeriparban. Vagyis a közeljövőben nemcsak a csillagászati árú termékekkel, de a kiürült polcokkal is számolnunk kell majd.
Csicseriborsó-hiány és tojáshelyettesítő
A The Guardian nemrégiben hosszú listában gyűjtötte össze azokat az élelmiszereket, amikből hiány várható, könnyebben elérhető helyettesítő alternatívákat is ajánlva hozzájuk. Miután a csirkék táplálásának költsége 50 százalékkal megnövekedett, a tojás az egyik olyan – gyakran vásárolt – árucikk, amiből szűkülnek a készleteink. Az ételeinkben helyettesíthetjük a tojást például (recepttől függően) banánnal, almaszósszal vagy vízzel kevert chiamaggal, amik a tojáshoz hasonlóan segítenek összetartani a tésztákat, de rántotta készülhet például tofuból is. Szintén zuhant a globális csicseriborsó-termelés is (körülbelül 20 százalékkal), hiszen sok gabonaféléhez és egyéb hüvelyeshez hasonlóan ennek is Oroszország és Ukrajna voltak a fő exportőre. Csicseriborsó helyett nyugodtan használhatunk fehérbabot, amiből még hummusz is készülhet, ha eltávolítjuk a bab kemény héját. A tejtermékek drágulásának hatására sokan kísérleteznek otthoni gyártással: a TikTokon például elképesztően népszerűek a házi vajkészítés titkait megosztó videók – az igazán leleményesek elektromos festékkeverőkkel köpülik a házi vajat. De sokan próbálkoznak házi joghurtokkal és otthon elkészíthető növényi tejekkel is.
Nem mindenre lehet persze jó alternatívát találni. A koronavírus idején berobbanó kenyérsütés ugyan már megmutatta, hogy az ilyen válsághelyzetek képesek visszahozni néhány hagyományos technológiát és nagymamától örökölt receptet a modern ember látóterébe, de az életünk alapvetően nem arra van berendezkedve, hogy minden élelmiszert magunk állítsunk elő. Arról nem is beszélve, hogy a válság a legtöbb ember számára jó eséllyel bőven túlmutat a házi növényi tejek és a babból készült hummusz „kényszermegoldásain”.
Háborús konyha vagy kényszerű veganizmus
A második világháború idején Amerikában az állam már nem tudta kielégíteni a polgárok húsfogyasztásai igényeit: a belföldi termelés kevésnek bizonyult, az import pedig nem tudta pótolni a hiányt. Az amerikai kultúrában alapvetően nem volt hagyománya a belsőséges felhasználásának, ezért a kormánynak valahogy rá kellett vennie az embereket, hogy hajlandóak legyenek elkészíteni és elfogyasztani az állatok szinte minden részét.
Kurt Lewin, az egyik legismertebb szociálpszichológus háziasszonyoknak szervezett csoportos előadásokat, ahol a belsőségek fogyasztásának előnyeiről és feldolgozásuknak titkairól beszélgettek. Később közösen kellett gondolkodniuk arról, hogyan lehetne meggyőzni az embereket a belsőségek fogyasztásának kipróbálásáról. Lewin kísérlete sikeresnek bizonyult, módszerének köszönhetően a korábbi ellenérzéseket levetkőzve sokan rászoktak a belsőségek feldolgozására. Nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben hasonló törekvéseket láthatunk majd, a háborús helyzet ugyanis a pazarlás minimalizálását, és a „silányabbank” bélyegzett élelmiszerek felhasználását támogatja.
Az európai gasztronómia a mai napig hordozza a nehezebb idők lenyomatait. Az egyik legalapvetőbb változtatás a drágának minősülő hús elhagyása, ami helyett többnyire laktatóbb gabonák és zöldségek, elsősorban krumpli került az ételekbe. Húsmentes paprikáskrumpli, rakott krumpli, krumplis tészta, és persze a gyomrot kitöltő fehér kenyér – a magyar konyha népszerű hagyományos receptjein is jól érezhető a spórolás szándéka.
Mindez azonban most összecsenghet egy modern trenddel: a vegetáriánus és a vegán életmód terjedésével. A húsipar fenntarthatatlanná válása már jó ideje egyre többeket sarkall húsmentes életmódra, most pedig új szempontot adhat a kérdéshez, hogy a növényi alapú táplálkozás jóval olcsóbban megoldható, mint ha rendszeresen húsféléket vásárolnánk. Az évek óta hangoztatott táplálkozási jövőkép eljövetele – a húspótlókkal és a rovarfogyasztással együtt – most már nemcsak etikai kérdés, hanem anyagi kényszer által motivált döntés is lehet. Annyi biztos, hogy a közeljövőben kénytelenek leszünk többé-kevésbé átalakítani táplálkozásai szokásainkat, és ha már így kell lennie, csak nyerhetünk vele, ha a bolygónk igényeit is számításba vesszük.
Forrás: The Guardian, Wall Street Journal, KSH Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
