Válságban az élelmiszer-ellátás: mit együnk, amikor üresek a boltok polcai?

2022. augusztus 16. |

A zord időjárási körülmények, a globális infláció és a háború által megtépázott élelmiszer-ellátási lánc következtében egyre több árucikk válik megfizethetetlenné, vagy egyenesen hiánycikké. Nagyon úgy fest, hogy ha tetszik, ha nem, rövidesen jó eséllyel mindenkinek változtatnia kell táplálkozási szokásain.

„Te milyen élelmiszerről mondtál le a válság hatására?” – különböző formában már több online hírportál is feltette ezt a kérdést a közösségi médiában az elmúlt hetekben. A kommentszekció pedig félelmetes képet fest 2022 Magyarországának realitásáról: a válaszadók beszámolói alapján a legtöbb ember kénytelen volt megszorításokat bevezetni az élelmiszer-vásárlási szokásaiban. A kommentekből úgy tűnik, a legtöbben a sajtokból és tejtermékekből vettek vissza, de sokan bizonyos húsfajtákról és halfélékről is lemondtak.  Sok szülő írta, hogy miközben gyermekeinek igyekeznek továbbra is egészségesen és változatosan főzni, a saját táplálkozásukban már „igénytelenebbé” váltak, míg mások egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy azt eszik, amit éppen meg tudnak fizetni. Néhányan a drágább „luxustermékekről” (például lazac vagy quinoa) mondtak le, mások egészen alapvető cikkeket (például vajat vagy húsféléket) kénytelenek nélkülözni. A nemrégiben készült felmérések is igazolták, hogy sokan a szupermarketek sajátmárkás termékeire cserélték nagy márkák – gyakran jobb minőségű – árucikkeit, és többen figyelik az aktuális akciókat is. Márpedig ez még csak a kezdet.

elelmiszer-valsag-hiany-inflacio-haboru

Gazdasági szakértők már régóta figyelmeztetnek rá, hogy az ukrán-orosz háború okán kialakuló gabonahiány és az élelmiszerárakat az egekbe nyomó globális infláció egyre súlyosabb gondokat okoz majd az élelmiszer-ellátási láncban. Az élelmiszer-ellátással kapcsolatos bizonytalanság szakemberek szerint az egyik olyan faktor, ami a legsúlyosabban képes megrázni az emberek mentális jóllétét és egzisztenciális biztonságérzetét, így a szektort érintő problémák könnyen társadalmi destabilizációhoz és egyéb problémákhoz vezethetnek. A The Wall Street Journal cikke rávilágít például, hogy jelenleg jóval drágábbak az élelmiszerárak, mint 2007-ben és 2008-ban, amikor az akkori rekordárak hatására 48 országban szerveztek tüntetéseket és felkeléseket. 2020 júliusához képest 2022 nyarára 44 százalékkal drágultak globálisan az élelmiszerek,  a folyamat pedig még mindig nem állt meg.

A KSH júliusi inflációs adatai sokkoló drágulásról számoltak be Magyarországon: a tavaly júliusi adatokhoz képest átlagosan 27 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, de vannak még kiugróbb arányok, a tejtermékek például közel 44 százalékkal, a száraztészta pedig 49,1 százalékkal drágult. Emellett 65,8 százalékkal kerül többe a margarin, 57,9 százalékkal a kenyér, 37,5 százalékkal a tojás és 38,8 százalékkal a baromfihús. A kitartóan emelkedő infláció és az egyéb gazdasági tényezők – például az emelkedő rezsiárak vagy az adózás megváltozása – miatt nehéz helyzetbe kerülő lakosságnak egyre súlyosabb gondot okoz az élelmiszervásárlás, ráadásul számíthatunk rá, hogy az akadozó ellátási láncok és a háború mellett az éghajlati tényezők által is nehezített gabonatermelés problémái több területen is hiányt eredményeznek az élelmiszeriparban. Vagyis a közeljövőben nemcsak a csillagászati árú termékekkel, de a kiürült polcokkal is számolnunk kell majd.

Csicseriborsó-hiány és tojáshelyettesítő

A The Guardian nemrégiben hosszú listában gyűjtötte össze azokat az élelmiszereket, amikből hiány várható, könnyebben elérhető helyettesítő alternatívákat is ajánlva hozzájuk. Miután a csirkék táplálásának költsége 50 százalékkal megnövekedett, a tojás az egyik olyan – gyakran vásárolt – árucikk, amiből szűkülnek a készleteink. Az ételeinkben helyettesíthetjük a tojást például (recepttől függően) banánnal, almaszósszal vagy vízzel kevert chiamaggal, amik a tojáshoz hasonlóan segítenek összetartani a tésztákat, de rántotta készülhet például tofuból is. Szintén zuhant a globális csicseriborsó-termelés is (körülbelül 20 százalékkal), hiszen sok gabonaféléhez és egyéb hüvelyeshez hasonlóan ennek is Oroszország és Ukrajna voltak a fő exportőre. Csicseriborsó helyett nyugodtan használhatunk fehérbabot, amiből még hummusz is készülhet, ha eltávolítjuk a bab kemény héját. A tejtermékek drágulásának hatására sokan kísérleteznek otthoni gyártással: a TikTokon például elképesztően népszerűek a házi vajkészítés titkait megosztó videók – az igazán leleményesek elektromos festékkeverőkkel köpülik a házi vajat. De sokan próbálkoznak házi joghurtokkal és otthon elkészíthető növényi tejekkel is.

Nem mindenre lehet persze jó alternatívát találni. A koronavírus idején berobbanó kenyérsütés ugyan már megmutatta, hogy az ilyen válsághelyzetek képesek visszahozni néhány hagyományos technológiát és nagymamától örökölt receptet a modern ember látóterébe, de az életünk alapvetően nem arra van berendezkedve, hogy minden élelmiszert magunk állítsunk elő. Arról nem is beszélve, hogy a válság a legtöbb ember számára jó eséllyel bőven túlmutat a házi növényi tejek és a babból készült hummusz „kényszermegoldásain”.

Háborús konyha vagy kényszerű veganizmus

A második világháború idején Amerikában az állam már nem tudta kielégíteni a polgárok húsfogyasztásai igényeit: a belföldi termelés kevésnek bizonyult, az import pedig nem tudta pótolni a hiányt. Az amerikai kultúrában alapvetően nem volt hagyománya a belsőséges felhasználásának, ezért a kormánynak valahogy rá kellett vennie az embereket, hogy hajlandóak legyenek elkészíteni és elfogyasztani az állatok szinte minden részét.

Kurt Lewin, az egyik legismertebb szociálpszichológus háziasszonyoknak szervezett csoportos előadásokat, ahol a belsőségek fogyasztásának előnyeiről és feldolgozásuknak titkairól beszélgettek. Később közösen kellett gondolkodniuk arról, hogyan lehetne meggyőzni az embereket a belsőségek fogyasztásának kipróbálásáról. Lewin kísérlete sikeresnek bizonyult, módszerének köszönhetően a korábbi ellenérzéseket levetkőzve sokan rászoktak a belsőségek feldolgozására. Nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben hasonló törekvéseket láthatunk majd, a háborús helyzet ugyanis a pazarlás minimalizálását, és a „silányabbank” bélyegzett élelmiszerek felhasználását támogatja.

Az európai gasztronómia a mai napig hordozza a nehezebb idők lenyomatait. Az egyik legalapvetőbb változtatás a drágának minősülő hús elhagyása, ami helyett többnyire laktatóbb gabonák és zöldségek, elsősorban krumpli került az ételekbe. Húsmentes paprikáskrumpli, rakott krumpli, krumplis tészta, és persze a gyomrot kitöltő fehér kenyér – a magyar konyha népszerű hagyományos receptjein is jól érezhető a spórolás szándéka.

Mindez azonban most összecsenghet egy modern trenddel: a vegetáriánus és a vegán életmód terjedésével. A húsipar fenntarthatatlanná válása már jó ideje egyre többeket sarkall húsmentes életmódra, most pedig új szempontot adhat a kérdéshez, hogy a növényi alapú táplálkozás jóval olcsóbban megoldható, mint ha rendszeresen húsféléket vásárolnánk. Az évek óta hangoztatott táplálkozási jövőkép eljövetele – a húspótlókkal és a rovarfogyasztással együtt – most már nemcsak etikai kérdés, hanem anyagi kényszer által motivált döntés is lehet. Annyi biztos, hogy a közeljövőben kénytelenek leszünk többé-kevésbé átalakítani táplálkozásai szokásainkat, és ha már így kell lennie, csak nyerhetünk vele, ha a bolygónk igényeit is számításba vesszük.

Forrás: The Guardian, Wall Street Journal, KSH Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

„Nem tudjuk már kifizetni az albérletet, haza kell költöznünk a szüleinkhez”

„Nem tudjuk már kifizetni az albérletet, haza kell költöznünk a szüleinkhez”

Az egekbe szökő infláció és a gazdasági megszorítások hatására sok lakástulajdonos az azonnali áremelés mellett döntött, amit most még a megnövekedő rezsiköltség is tetéz. Ilyen árak mellett sokaknak nem marad más választása, mint visszaköltözni a szülői házba – vállalva az ezzel járó összes kellemetlenséget.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter