A szépségelőny leegyszerűsítve azokra a társadalmi előnyökre, lehetőségekre, jobb bánásmódra utal, amiben attól függően részesülhet valaki, mennyire felel meg a társadalom normáinak és szépségről alkotott képének. A szépségelőnyök létezését az elmúlt években több kutatás igazolta: tudósok találtak rá bizonyítékot, hogy a szebb diákok több figyelmet és jobb jegyeket kapnak, majd a munkaerőpiacra belépve több állásinterjúra hívják őket, és jobban is keresnek az átlagos kinézetű társaiknál. A szépség iránti elfogultság extrém formát is ölthet: a jóképű bűnözők ritkábban kapnak letöltendő börtönbüntetést, és ha mégis, akkor rövidebb időre – számoltunk be róla a Nem azért, de… podcast kapcsolódó epizódjában.
A jó genetikával megáldott emberek egyértelműen több lehetőséget kapnak az életben, és az egyéjszakás TikTok-hírnév korában akár karriert is csinálhatnak a vonzerejükből. Ennek egy filmbe illő, szélsőséges példája Jeremy Meeks története, akit 2014-ben Hot Felonként, azaz körülbelül „a szexi elítélt”-ként ismert meg az internet népe. Jeremy letartóztatása után a rendőrség kiposztolta a bűnügyi nyilvántartási fotóját a Facebookra, ami szinte másnapra virálissá vált. A fotóból mém lett, Jeremy szabadon engedését pedig nők ezrei követelték. Hogy miért? A férfi nagyon-nagyon jóképű. Ugyan Meeks végül letöltötte a börtönbüntetését, de a fogdán kívül már várta a modellkarrier: röviddel a szabadulása után, a 2017-es New York Fashion Weeken debütált.
Halo-effektus
Meeks történetét, és magát a szépségelőnyöket a holdudvarhatással, más néven halo-effektussal magyarázhatjuk. Ez egy olyan kognitív torzítás, amely során egy pozitív benyomás miatt további pozitív tulajdonságokat társítunk dolgokhoz – például megnyerő személyiséget egy vonzónak tartott személyhez. A halo-effektus miatt gondolhatjuk, hogy valaki fizikailag és mentálisan egészséges, magabiztos, intelligens vagy sikeres – csak azért, mert jól néz ki. Még a kisgyerekek is élvezik a holdudvarhatás előnyeit, így növekszik a helyes gyerekek önbizalma. Valójában ez a „tyúk vagy a tojás” dilemmája a szépségelőnyöknek: vajon a társadalom a vonzó megjelenésű embereket részesíti előnyben, vagy a magabiztosságot és jó hozzáállást – amit a szép emberek gyermekkoruktól kezdve könnyebben tudtak kultiválni magukban a halo-effektus miatt?
Talán azt is újra kellene értelmezni, mit tartunk vonzó megjelenésnek. Nem szubjektív dolog a szépség? Valamennyire biztosan az, hiszen mindenkinek vannak személyes preferenciái. A vonzódásunk tárgyát azonban nagyban befolyásolja a társadalom és a neveltetés is: egy bizonyos típusú szépséget látunk a filmekben, reklámokban, óriásplakátokon vagy a nagyszínpadon. Ünnepelendő trend, hogy egyre több a diverzitás a médiában, de a szépség archetípusa túl sokáig volt kizárólag fehér és vékony (vagy épp kockahasúra gyúrt, ha férfiakról beszélünk), ép testben élő, cisznemű. Még ha a tükörbe nézve nem is érezzük magunkat átlag feletti szépségnek, a fenti címkék némelyikébe illeszkedve automatikusan részesülünk több-kevesebb szépségelőnyben.
Nem minden fekete vagy fehér
A másik oldalról azonban túlzás lenne annyira egyszerűsíteni a helyzetet, hogy a szépek élete könnyű – főleg, ha nő vagy. A szépségelőnyök nem a patriarchátus kontextusán kívül léteznek. Úgy tűnik, a szépség kétélű fegyver, és nőnek lenni, még ha vonzó is valaki, sajátos kihívásokkal, elvárásokkal, és bizonyos esetekben diszkriminációval jár.
A The Lexington Line cikkében konvencionálisan vonzónak tartott nőket interjúvoltak meg a szépségelőnyökkel kapcsolatos tapasztalataikról. A résztvevők nem csak pozitív diszkriminációról számoltak be. Az egyik interjúalany valóban gyakran kapott a kinézetének köszönhető szívességeket, például egy buszon átadott helyet, de ezek a szívességek általában a visszafizetés elvárásával érkeztek. Egy másik interjúalany nyomást érzett, hogy mindig összeszedett legyen a külseje és boldognak tűnjön.
Ezeket az érzéseket kutatások is alátámasztják: egy felmérés szerint az embereknek nagyon magasak az elvárásaik a szebb társaik felé, és amikor ezek az elvárások nem teljesülnek, akkor keményebben büntetik őket, mint a nem vonzó embereket. Ez a szépségbüntetésnek is nevezett jelenség magyarázza, miért kaphat alacsony borravalót egy nagyon csinos, és egyébként a munkáját megfelelően végző pincérnő: a vendégei tudatalatt kimagasló munkát várnak tőle. Modellek és közösségimédia-sztárok online zaklatás, bullying és munkavesztés formájában tapasztalhatnak szépségbüntetést, ezért érezhetnek hatalmas nyomást ezek a nők, hogy hozzák a külső-belső elvárásokat.
Határtalan szexizmus
A The Lexington Line egy másik interjúalanya, Danielle egészen új perspektívából számolt be a szépség hátrányairól: az őt megismerő emberek gyakran fejezték ki meglepetésüket, miszerint ő „valójában tényleg nagyon intelligens”. A szexizmus, úgy tűnik, soha nem alszik, és a nők szépsége gyakran párosul a felszínes személyiség és csökkent szellemi képességek sztereotípiájával. A konvencionálisan gyönyörű, de alacsony IQ-jú nő, a „buta szőke” archetípus még mindig élénken él az emberek tudatalattijában. Ezt nevezzük bimbo-effektusnak: ugyan a szépségelőnyökre vonatkozó kutatások szerint a szép nőknek kiváltságokat kellene élvezniük, valójában sokan diszkriminációval és a tisztelet hiányával szembesülnek, különösen professzionális területen. A munkaerőpiacon a csinos nők leggyakoribb panasza, hogy nem veszik őket komolyan.
A bimbo-effektus nemcsak keresztbe tesz a nők munkahelyi sikereinek (különösen férfiak dominálta területeken), de a képességeik helyett a külsejükért értékelt tárggyá alacsonyítja őket. Ez a tárgyiasítás pedig amellett, hogy bántó, még veszélyes is, hiszen megágyaz a szexuális zaklatásnak. Ahogy Danielle fogalmazott: egyrészt élvezte a szépségelőnyöket, például amikor koktélpincérként a vendégeitől ajándékokat kapott, vagy a férfi rendőr elengedte a gyorshajtásért járó bírságát, másrészt pedig folyamatosan tárgyiasítva érezte magát, a férfiak a kinézete miatt úgy érezték, kérdés nélkül illethetik szexuális utalásokkal és érintésekkel.
A szépség tagadhatatlanul olyan valuta, ami előbbre tud vinni az életben. De a vonzó külső nem írja felül az intézményesült hatalmi struktúrákat. A különböző privilégiumok metszetében a férfi-, osztály-, és fehérkiváltságok még mindig többet nyomnak a latba, mint a szépségelőny. Így vagy úgy, mi arra biztatunk, vizsgáld meg a saját tudatalatti benyomásaidat, gondolkodj a saját tapasztalataidon a szépségelőnyök perspektívájából! Ítéltél már meg valakit pozitívan a külseje miatt? Esetleg gondoltad egy ismeretlen nőre, hogy biztos felszínes – mert egy kicsit túlságosan is csinos volt?
Elmélyednél még a témában? Tarts velünk, hallgasd meg a Nem azért, de… podcast epizódját a szépségelőnyökről Spotifyon, Apple Podcasten, vagy ahol podcastokat szoktál hallgatni!
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
