Az emberi jogok világnapja
1950-ben az ENSZ közgyűlése az emberi jogok világnapjává nyilvánította december 10-ét. Az Amnesty International egy olyan nemzetközi, független, jogvédő civil szervezet, amely azért dolgozik, hogy ne csak ezen a napon, hanem az év minden napján mindenkit megillessenek az emberi jogok. A világszerte több mint 10 millió tagot számláló szervezet 1990 óta Magyarországon is működik, céljuk, hogy hozzájáruljanak egy nyitottabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarország megvalósulásához.
Minden Varsóban kezdődött
A szervezet 21 évvel ezelőtt, 2001-ben indította el Write for Rights kampányát, amelyben több mint 200 országban segítik azokat az embereket, akiknek bármilyen okból sérültek emberi jogai azért, mert vállalták véleményüket és kiálltak egy-egy társadalmi vagy politikai ügy mellett. A kezdeményezés kapcsán 2001-ben 2326 levél született, 2021-ben már 4,5 millió levél, tweet és petíció aláírás valósult meg. Az elmúlt több mint két évtized alatt a Write for Rights a világ legnagyobb emberi jogi eseményévé nőtte ki magát.
Magyarországon a kampány a Levélíró Maraton nevet kapta, amit a szervezet idén rendhagyó módon, egy fizikai és online formában is elérhető, adventi kalendárium formájában népszerűsít. Célja, hogy világszerte pozitív változást hozzon mindazok életébe, akiknek emberi jogaik sérültek vagy veszélyben vannak.
A naptár első 9 ablaka mögött 9 ártatlanul elítélt vagy fogvatartott emberrel találkozhatunk. Megismerhetjük például az orosz Aleksandra Skochilenko – becenevén Sasha – történetét, akinek egyetlen bűne, hogy valós információkat osztott meg Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról. Most egy orosz börtönben van, szörnyű körülmények között, és akár egy évtizedes büntetést is kaphat.
A naptárban találkozhatunk az iráni Vahid Afkarival is, amit 2018 óta tartanak igazságtalanul börtönben, kizárólag azért, mert testvéreivel békés tüntetéseken vett részt Iránban. Vahid 2020 szeptembere óta van magánzárkában, teljesen elszigetelve a többi rabtól. Ez a büntetése, amiért megtagadta a hatóságok követelését, nem szólalt fel nyilvánosan azok ellen, akik szolidaritást vállaltak vele, és igazságot akartak szolgáltatni neki és a családjának.
Nasser Zefzafi egy marokkói tiltakozó mozgalom vezetője, akit többször megkínoztak és rettenetes körülmények között tartanak fogva, mióta 2018-ban 20 év börtönre ítélték. Letartóztatása óta magánzárkában van, szörnyű körülmények között, egészségügyi állapota pedig romlik: légzési, látási problémákkal és idegfájdalmakkal küzd, a börtönhatóságok pedig megtagadják tőle a szükséges orvosi ellátást.
Három név és arc a sok közül. Bárki kifejezheti szolidaritását a jogtalanul fogvatartott emberekkel egy petíció aláírásával, egy levél- vagy email írással, valamint egy közösségi média megosztással is.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a mai magyar közélet számos fontos témától hangos és azt is tudjuk, hogy mi magyarok jelenleg számos olyan problémával nézünk szembe, ami miatt nehezebb azonosulni a távol élők nehézségeivel, mégis szeretnénk megmutatni, hogy társadalmi összefogással és a helyzetük megismerésével rajtuk, sőt akár hosszabb távon a magyar közéleti ügyeken is segíthetünk” – mondta a kezdeményezés kapcsán Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Mit számít egy aláírás?
A petíciók kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit számít egy-egy név és email cím, amellyel csatlakozni lehet egy aláírásgyűjtéshez. Vig Dávid szerint nagyon is sokat: „Az aláírások és közösségi média megosztások segítenek szélesebb társadalmi közönség számára láthatóbbá tenni a történeteket és ezáltal az emberi jogok ügyét. Ha az adott országok döntéshozói azt látják, hogy világszerte érdeklődést és felháborodás kelt egy-egy eset, akkor nagyobb rajtuk a nyomás, hogy igazságos, emberi jogokat tiszteletben tartó döntés szülessen és az ártatlanul elítéltek mielőbb szabadulhassanak a fogságból.”
A Levélíró kampány számtalanszor bebizonyította, hogy a petíciók és levelek működnek. Az elmúlt évek során a nemzetközi összefogás számos olyan sikert hozott, amelyekhez Magyarországról is sokan csatlakoztak. Ilyen volt például Albert Woodfox esete, akit 2016-ban, 43 magánzárkában töltött évet követően engedtek szabadon – éppen azután, hogy a férfi bekerült a 2015-ös Levélíró maraton esetei közé. Szintén inspiráló Moses Akatugba története – egy nigériai fiatalé, akit azért ítéltek halálra, mert 16 évesen ellopott három mobiltelefont. A Levélíró kampányt követően nem csak a halálbüntetését törölték el, de kegyelmet adtak neki: az érte felszólalóknak köszönhetően Moses szabad ember lett.
A Levélíró Maraton január közepéig tart, hazánkban is számos program kíséri majd, amelyekről az Amnesty International Magyarország Facebook-oldaláról tájékozódhatnak az érdeklődők.
