Tanévhosszabbítással, fizetésmegvonással és kirúgással fenyítették a sztrájkoló tanárokat

2022. április 08. |

Hosszú és állhatatos sztrájkot tudnak maguk mögött a pedagógusok, követeléseik azonban látszólag tapodtat sem kerültek közelebb a megvalósításhoz. A kudarcon túl ráadásul sokaknak anyagi veszteségekkel és az intézményen belül felbolydult viszonyokkal is szembe kell nézniük.

A 48 éves Anna (nevezzük így) annak ellenére sem akart sztrájkolni, hogy teljes mértékben egyetértett a kollégái követeléseivel. Az alsós tanítóként dolgozó Anna félt rákerülni a közös fotókra, félt az igazgató rosszallásától, és nem utolsósorban félt tőle, hogy mit fog csinálni, ha abban a hónapban még kevesebb lesz a fizetése. „Nagyon fontosnak tartom ezt az összefogást, és amikor látom a képeket a sztrájkoló ismerőseimről, kollégákról, mindig lelkiismeret-furdalást érzek… De nem tehetek róla, van bennem valami megmagyarázhatatlan félelem, hogy ezzel a kiállással nagyon rosszul lehet járni. Arról nem is beszélve, hogy a vezetés kíméletlenül levonja a bérünkből a sztrájkkal töltött időt.”

pedagogus-sztrajk-retorzio-fizetesmegvonas-pdsz

A fizetésmegvonás az egyik legkézenfekvőbb és leggyakoribb ok, amivel a igyekeznek eltántorítani a demonstrálástól a pedagógusokat. A sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetés idejére elvileg nem jár bér, ezt azonban nem kötelező betartania a munkáltatónak – vannak például önkormányzatok, ahol nem éltek ezzel a lehetőséggel, és nem vontak le az óvodai alkalmazottak béréből. A két hétig tartó sztrájk alatt az anyagi veszteség már számottevő lehet, különösen az eleve alacsony fizetésért dolgozó pedagógusoknak, így nem csoda, ha a bérkiesés lehetősége sokakat elbizonytalanít. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnöke leszögezi, csak a sztrájk első három napján több mint 40 000 sztrájkolóról kaptak bejelentést, és nagyon sok olyan kollégáról tudnak, akik az anyagi és lelki nehézségek ellenére is végig kitartottak. Hozzájuk is befutott azonban számos hír olyan – hol törvényes, hol teljesen jogszerűtlen – retorziókról és fenyegetésekről, amikkel a különböző szereplők, az intézményvezetőktől az önkormányzatokig, igyekeztek elfojtani a pedagógusok fellépését.

„A hozzánk érkezett esetek mindegyikét jogászok közreműködésével vizsgáljuk, hogy eljárhassunk a jogsértésekkel szemben – magyarázza Komjáthy. – Ezek a sztrájk ellehetetlenítését megcélzó törekvések igen változatosak, de van néhány jellemző példa. Előfordult például, hogy a bejelentett sztrájk napjára az intézményvezető rendkívüli tanítási szünetet rendelt el, erről éjjel értesítette a szülőket, a dolgozók pedig csak akkor tudták meg, amikor reggel megjelentek az iskolában. Olyan is volt, hogy az iskolatitkárnak megtiltotta a sztrájkot az intézményvezető, arra hivatkozva, hogy ő nem pedagógus.

Sok intézményvezető a szülőkön keresztül próbál hatni a dolgozókra, például volt olyan iskola, ahol azzal fenyegették a gyerekeket és a szülőket, hogy a sztrájk miatt elmaradó órák majd a tanévet hosszabbítják – holott ilyesmire a törvény szerint nincsen lehetőség. “Egy igazgató közölte a szülőkkel, hogy nem fogad el az iskola szülői igazolást a sztrájk miatt otthon maradó gyermek hiányzásáról, annak ellenére, hogy a házirend erre elvileg lehetőséget ad” – teszi hozzá Komjáthy.

A PDSZ elnöke elmesél egy olyan történetet is, amelyben egy félállásban dolgozó kollégától úgy vontak le egy egész napi fizetést, hogy a sztrájk napján valójában egyetlen órája sem volt. Ez a bérmegvonás – pláne, ha még több is több is, mint ami jogszerű volna – komoly érvágás a pedagógusoknak. A PDSZ épp ezért azt javasolta a pedagógusoknak, hogy a sztrájkkal töltött napok során ne egy teljes napon – vagyis legalább nyolc órán – keresztül szüneteltessék a munkavégzését, mivel ebben az esetben a társadalombiztosítási jogviszony felfüggesztésre kerül. “Mindenképpen pontosan adminisztrálják, hogy azon a napon is végeztek legalább egy órai munkát  – ez lehet például adminisztráció vagy dolgozatjavítás is. Ennek ellenére sok helyen azt tapasztalták a kollégák, hogy a NAV azonnal felfüggesztette a biztosításukat, mikor még nem is lehetett tudni, csak a sztrájkba való belépésük kezdetét.”

A PDSZ a kivizsgálás mellett azt is tervezi, hogy kompenzálni fogja a károsult tagokat a hozzájuk beérkezett információk alapján. Hamarosan nyilvánosságra is hozzák az ezzel kapcsolatos teendőket és lehetőségeket. „Mivel a szakszervezeteknek csak a tagjaik segélyezésére van lehetőségük, a nem szakszervezeti tagokat – akik közül nagyon sokan szintén részt vettek a sztrájkban – a PDSZ Oktatással a Demokráciáért nevű alapítványának számlájára érkező támogatásokból fogjuk támogatni” – teszi hozzá Komjáthy.

Csalódás és kitartás

A választások előtt a pedagógusok felfüggesztették a sztrájkot egészen addig, amíg a választások után hatalomra kerülő (vagy ma már pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy hatalmon maradó) kormány ki nem jelöli tárgyalófelét. A sztrájktörvény elvileg előírja, hogy a sztrájk alatt folyamatosan tárgyalások során kell egyeztetni a feleknek – ezt azonban a kormány már a választások előtt sem tartotta be. Épp ezért a kitartó demonstráció ezidáig nem hozott kézzelfogható eredményt – bár Komjáthy hozzáteszi, a társadalom széles körben kibontakozó szolidaritása azért talán annak tekinthető. A PDSZ elnöke azt mondja, amennyiben nem kapnak értékelhető ajánlatot a kormánytól, folytatni fogják a nyomásgyakorlás legradikálisabb módját – vagyis terveik szerint a sztrájkok folytatódnak.

Persze ez csak addig lehetséges, amíg a pedagógusokban marad erő az ellenállásra. A történelemtanárként dolgozó András (nevét szintén megváltoztattuk) egyre reménytelenebbnek érzi az akciót, lelkesedését pedig végképp agyonnyomták az elmúlt napok fejleményei. Szeretné megülni a kialakult momentumot és „végigvinni” a – példátlanul széles tömegeket megmozgató – sztrájkot, de nem tudja, meddig bírja még. „Nem is a fenyegetés vagy a fizetéskiesés zavar a legjobban… a kilátástalanság a legrosszabb – állapítja meg András. – Úgy érzem, amíg a hatalomnak nem érdeke az oktatás minőségének javítása, addig nem is számíthatunk érdemi változásokra.”

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

97 790 forint. „Mi is köszönjük a munkáját, tanárnő” – egy pályakezdő pedagógus vallomása

97 790 forint. „Mi is köszönjük a munkáját, tanárnő” – egy pályakezdő pedagógus vallomása

Szerzőnk nem egy menő elitgimnáziumban, hanem egy peremkerületi gyűjtőiskolában tanít. Ő választott úgy, hogy nem a legkiváltságosabbakkal szeretne dolgozni. Pályakezdő, tele lelkesedéssel és erőn felüli tenni akarással. Vagyis csak tele volt lelkesedéssel és erőn felüli tenni akarással, a megalázó 97 790 forint, amit minden hónapban hazavisz, élni kevés, meghalni sok.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?” anya

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?”