Négylábú kutatók
Souta Calling Lastnak, a feketeláb-indián közösség tagjának minden napja azzal kezdődik, hogy friss mentát gyűjt a teájához, levágja a fűzfák kérgét, majd zsályát és köveket keres, amiket felhasználhat az izzasztó kunyhójában. Vizet fröcsköl a helyi folyóból a forró kövekre, lecsillapítja az elméjét, hálát ad és megissza a teát. Ez az őslakos rituálé gyógyítja a testet és megnyugtatja az elmét – írja az Atmos.
Calling Last az Indigenous Vision nonprofit szervezet alapítója és ügyvezető igazgatója, ami az őslakos földek és közösségek újjáélesztéséhez, fejlesztéséhez biztosít forrásokat. A feketeláb-indián rezervátum egy 1,5 millió hektáros terület Montana Államban, ami körülbelül 10 000 embernek ad otthont. A térséget – ahogy sok más bennszülött területet – persze megtalálták a nagyvállalatok, így az olaj- és gázkutak, valamint a kereskedelmi és ipari hulladékok illegális lerakóhelyei már a tájkép részét képezik, míg a belőlük szivárgó szennyező anyagok a helyi élelmiszereket és vizet szennyezik. Azokat a növényeket és vizeket is, amelyeket az itt élő indiánok a mindennapi életükben használnak.
Az érintett terület feltérképezésére tavaly Calling Last szokatlan segítséget hívott, munkakutyák személyében. Ez egyébként nem szokatlan eljárás a mérgező anyagok felkutatásánál, hiszen Görögországban is képeztek ki hasonló, ártalmas anyagokra vadászó négylábúakat.
Ezek a speciálisan kiképzett ebek ugyanis képesek kiszagolni azt, amit az emberek nem: nerc- és vidra ürülék után kutatnak, amit a tudósok nehézfémekre, például arzénra, rézre, higanyra és ólomra tesztelnek majd. De ez csak a kezdet. A kutyák azt is megtanulják, hogyan észleljék az egészségre ártalmas PFAS-okat (olyan egészségügyi problémákhoz vezető perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok, mint például a tüdőkárosodás, pajzsmirigy megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák), súlyos betegségeket okozó prionokat és más káros anyagokat. Sőt, felismerik az invazív növényeket még palántaállapotban, illetve a föld alatt élő és veszélyeztetett állatokat is. Ez azért fontos, mert ezek a vegyi anyagok hosszú távon károsítják a vízi ökoszisztémákat, a helyi vadvilágot és a helyben élő közösségek egészségét.
A kutyák többsége a helyi állatmenhelyekről érkezik, akik a szabadnapjaikon úgy élnek, mint a legtöbb házi kedvenc: élvezik az életet a gazdáikkal. Miután Calling Last és csapata a kutyák segítségével feltérképezik, hol található szennyezés, közzéteszik az Indigenous Vision nyilvánosan elérhető térképén, ahol megtalálhatjuk a törzsi vállalkozásokat és az őslakosok ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket is.
A kutyák gazdái persze gondoskodnak arról, hogy se túl meleg, se túl hideg ne legyen, amikor elindulnak a mintavételi utakra. A helyi önkéntesek arra is vigyáznak, hogy ne dolgoztassák túl sokat az állatokat, így pár mérföld után visszatérnek a az autóhoz, és átadják a stafétabotot a következő csapatnak.
Legjobb barátunk, a szuperhős
„A kutatók becslése szerint a kutyák orrában 125–800 millió szaglóreceptor található. A vérebek pedig akár 4 milliárd szaglóreceptorral is rendelkezhetnek” – mondta Dr. Nicholas Dodman, a Tust University állatorvosi karának professzora. Az emberek ehhez képest mindössze 5-12 millió szaglóreceptorral rendelkeznek. Érzékeny orruk és gyors tanulási képességeik által szinte felfoghatatlan ügyességgel szagolják ki azokat a nyomokat, amiket az ember nem képes észrevenni. Dodman példának okáért felidézett egy kísérletet, amelyben egy kutya képes volt beazonosítani egy dobozba zárt, majd tóba dobott sertéshúst. A kutyát egy kis csónakra tették, és minden alkalommal, amikor körbejárta azt a helyet, ahol a sertés volt, ugatott.
A kutyák orrában körülbelül 125–800 millió szaglóreceptor található
A négylábúak megtanulják felismerni a krónikus sorvadásos betegséget, egy végzetes neurológiai betegséget, ami a szarvasfélékre jelent nagy veszélyt. A betegség súlycsökkenést, kedvtelenséget, nyáladzást, végül halált okoz. Sőt, a rák felismerésére is ki lehet képezni őket, mivel képesek megérezni azt az ember leheletéből – ezeket figyelembe véve már nem is meglepő, hogy ilyen nagy területen, a káros anyagok felkutatására is bevetik őket.
Szükség is van ezekre a különleges képességekre, hiszen a felderítő csoportok nem pihenhetnek. Legutóbb például egy nemrég bezárt autósbolt öntött fagyállót és olajat a közeli folyóba. A hővel, olajjal és vízzel szemben ellenálló PFAS-ek pedig makacsul megmaradhatnak az ökoszisztémában, a vadon élő állatokban és a testünkben, rákot, reprodukciós problémákat, endokrin zavarokat és számos egyéb egészségügyi problémát okozva. Bár sok káros anyag (látszólag) nem fertőzi meg az embert, más fajok számára szinte biztos halált jelent. És ami árt a táplálékláncnak, az mindannyiunknak árt. Csak úgy menthetjük meg a bolygót, ha félretesszük az egónkat.
Fotó: Getty Images
