Külföld vagy belföld?
Gyerekkoromban sosem utaztunk a külföldre. Nem volt miből, és a szüleimnek amúgy is az volt a véleménye, hogy először ismerjük meg a saját hazánkat, utána mehetünk, ahova csak akarunk.
Így esett, hogy közel voltam a húszhoz, mire először léptem át az országhatárt – és az is, hogy megtanultam: egy várost is úgy illik megismerni, mint egy könyvet. Először azt, amit mutat magából, aztán azt, amit nem mutat meg akárkinek, végül a sorok közé rejtett lényeget.
Bár akkoriban haragudtam a szüleimre, ma már hálás vagyok, hiszen a tőlük tanult értékek mentén megtanultam észrevenni azokat titkokat, amiket a sokat látott Budapest szégyenlős szűz lányként ad oda magából.
Budapesti történetek, amiket még nem mesélt el senki
Egy várostörténeti séta nem szimpla idegenvezetés, hiszen nem csupán az évszámok és építészeti stílusok hosszú felsorolását kapjuk, hanem történeteket, amelyek életre keltik és korábban nem ismert tartalommal töltik meg a jól ismert utcákat. Vagyis valójában nem Budapest változik meg, hanem az, ahogyan ránézünk.
Bálint Valentina Lilla, a Bátor Nők Budapesten alapítója, úgy véli, a várostörténeti séták egyik legfontosabb feladata, hogy láthatóvá tegyék azokat a történeteket, amelyek valamiért kimaradtak a kollektív emlékezetből. Különösen igaz ez a női életutakra: miközben számos alkotó, kutató vagy gondolkodó jelentős hatást gyakorolt saját korára, az utókor sokszor csupán valamely ismert férfi feleségeként, szeretőjeként vagy múzsájaként őrizte meg az emléküket.
„Ha belegondolunk, a legtöbb ismert és elismert női szerzőt nem saját művei mentén, hanem valamely, az irodalmi kánonba választott magyar író szeretőjeként vagy kurtizánjaként ismertük meg – miközben ezekről az alkotó nőkről saját jogon, saját érdemeik okán is szót lehetne ejteni.”
Bálint Lilla Fotós: Vörös Nikolett
Szerinte azonban nemcsak az eredmények érdekesek, hanem az odavezető út is. Egy tudományos felfedezés vagy művészi életmű mögött ugyanis mindig ott vannak azok a társadalmi korlátok, személyes döntések és konfliktusok is, amelyek nélkül maga a történet sem érthető meg igazán.
„Márpedig ez a tudás nemcsak újabb jelentésrétegeket ad egy-egy történethez, hanem erőt is ahhoz, hogy modern városi nőként mi is a saját utunkon járjunk.”
A legjobb sztorikat az élet írja
Lilla egyik sétája, melynek címe a Város a szövegekben – Empirikus séta egy ideális Budapesten, a hetvenes évek dalszövegeinek feldolgozásával kalauzolja végig az érdeklődőket korabeli pesti útvonalakon. A séta egyik pontja a Cseh-Bereményi alkotópáros által is használt lakáshoz tartozó épület, ahol az egyik alkalommal maga a lakás jelenlegi tulajdonosa is csatlakozott a csapathoz.
Előfordult az is, hogy egy nyilvánosság elől elzárt épület előtt magyarázva kiderült, hogy a séták egyik rendszeres résztvevője maga is az épület korábbi dolgozója, aki negyvenéves munkaviszonyának birtokában különleges információkkal látta el a városnézőket.
„A séták összeállításakor törekszem a történelmi hűségre, az adatpontosságra és arra, hogy mindig legyen nálam néhány könyv, amit a jelenlévők a helyszínen is kézbe tudnak fogni. Ez megteremti a történelmi kontextust, elmélyíti a jelenlévők tudását és segít, hogy a pillanatban maradjunk, hiszen egymással időt töltve figyelünk egymásra és a városra” – mondja a sétavezető, aki a témaválasztás során a közgazdász és az irodalomelmélet végzettségének is nagy hasznát veszi.
„Ez nem szerelemprojekt: túráimon a város megismerése épp olyan fontos, mint az önismereti utazás. Semmi nem kötelező, nem kell közös nevezőre jutnunk, de érdemes nyitottnak lennünk egymásra akkor is, ha különböző generációkat képviselünk vagy a véleményünk jelentősen eltér a többiekétől” – hangsúlyozza a véletlen találkozások és a közös gondolkodás jelentőségét Lilla.
Várostörténeti séta
„Bízhatunk egymásban”
Egy várostörténeti séta első pillantásra talán csak közös barangolásnak tűnik, valójában azonban sokkal többről szól. A résztvevők ugyanis nemcsak Budapest múltját fedezik fel, hanem egymás nézőpontjait is. Egy-egy történet kapcsán szóba kerülhetnek társadalmi szerepek, történelmi igazságtalanságok vagy éppen a városi élet mindennapi dilemmái – miközben olyan emberek kezdenek beszélgetni egymással, akik más körülmények között valószínűleg soha nem elegyednének szóba.
Lilla szerint éppen ez adja a séták egyik legnagyobb értékét. Mivel a közös gondolkodás során nem az a cél, hogy mindenki ugyanarra a következtetésre jusson, hanem az, hogy nyitottan meghallgassuk egymást, a résztvevők észre tudják venni, hogy ugyanaz a város mennyire különböző történeteket jelenthet különböző emberek számára.
„Tanult viselkedésünk, hogy kétszer is megfontoljuk, mit mondunk, hogyan és kinek. Várostörténeti sétáim keretében azonban sokféle ember találkozik, gondolkozik együtt, ezáltal pedig megtanulnak nyitottabbá válni a különféle ellenvéleményekre és a nézőpontváltásra.”
A tapasztalata szerint a legtöbben nemcsak új ismeretekkel, hanem új felismerésekkel is gazdagon távoznak. Van, aki hangosan megosztja a gondolatait, más inkább magában viszi tovább a hallottakat, de a történetek szinte mindenkinél tovább dolgoznak. És mivel a különböző vélemények nem kioltják, hanem gazdagítják egymást, egy-egy közösen eltöltött délután végére általában az derül ki, hogy az őszinte párbeszédhez nem egyetértésre, hanem kíváncsiságra van szükség.
A séták inkluzivitása is ebből a szemléletből fakad: ahol a városi környezet lehetővé teszi, Lilla a mozgássérült, kerekesszékes és fogyatékossággal élő résztvevők igényeit is figyelembe veszi, miközben arra is ösztönzi a csoportot, hogy szó szerinti és átvitt értelemben is nézőpontot váltson. Megmutatja, hogyan befolyásolja egy utca kialakítása a közbiztonságot, milyen rejtett jeleket hordoznak az épületek, és hogyan mesélnek a város terei akkor is, amikor első pillantásra teljesen hétköznapinak tűnnek.
Séta, kulturális antropológia és érzékenyítés 3:1
Az egyes várostörténeti séták tematikájában elmerülve egyértelművé válik, hogy a túrák elsősorban nem Budapest történelméről, hanem ember és ember kapcsolódásáról, a generációkon átívelő tudásról és a történelem tabumentes kifehérítéséről, vagy legalábbis többféle keretben való értelmezéséről szólnak.
Különösen hangsúlyos a női sorsok sokfélesége, mely mind a tisztviselőtelepi, mint a Magyar utcai útvonal kidolgozásakor is szerepet kapott.
Várostörténeti séta Fotó: Bálint Valentina Lilla
„A tisztviselőtelepi túra kiindulópontja egy olyan kor, amikor a Tisztviselőtelep még nem is létezett, a nők tanuláshoz való joga pedig korántsem volt egyértelmű. A túra végén azonban már van egy doktori fokozattal rendelkező nő és sok olyan is, aki felsőoktatásban tanul” – mondja a túravezető. – „Hasonló a helyzet a belvárosi túrán is: noha a Magyar utca elsősorban a bordélyházairól volt ismert, a túra azt vizsgálja, hogy a nők korabeli érvényesülési útvonalai valóban botrányosak voltak-e, illetve hogy a századforduló női szerzőit vajon miért rejti el a kánon a nagyközönség elől.”
Lilla úgy véli, ezek a kirándulások lehetővé teszik, hogy az általunk ismert tudományos tényeket más értelmezési keretben is megvizsgáljuk, ezáltal nyitottá váljunk más nézőpontokra is. Épp ezért a jövőben a város és az anyaság, illetve a nők üzleti életben betöltött helye is górcső alá kerül.
„A bátor nő az, aki akkor is cselekszik, amikor nem ideálisak a körülmények. Érdeklődik, kíváncsi, megvizsgálja a lehetőségeket és tesz azért, hogy a saját és közössége élete jobbá legyen. És ha valaki ilyen, azt kezeljük a helyén: ne csak a női minőségében, hanem a szakmaiságában is ismerjük el – akkor is, ha a véleményével nem feltétlenül értünk egyet” – mondja Lilla.
Nem kell elutaznod ahhoz, hogy megérkezz
Szeretjük az utazásokat, mert kiszakítanak minket a megszokottból, és megtanítanak új szemmel nézni a világra. Csakhogy ehhez nem kell mindig messzire menni, hiszen ez az élmény akár már az ajtónk előtt is várhat ránk.
Mert talán az otthonunk, a városunk, a közvetlen környezetünk nem változik meg attól, hogy olyan érdeklődéssel nézünk rá, mintha mi magunk is turisták lennénk – a szemléletmódunk azonban igen. Így amikor másnap a szokott útvonalon szaladunk munkába, talán már nem csupán házakat és utcákat látunk, hanem embereket, döntéseket, sorsokat és történeteket. Egy várost, ami még sok titkot rejteget.
Kiemelt fotó: Getty Images Fotó: Bálint Valentina Lilla, Vörös Nikolett
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
