- Eredetileg egy mangából indult az ötlet, ma már azonban a valóságban is léteznek úgynevezett „sírókávézók”, ahol a fáradt anyukák összejöhetnek éjszakára.
- A kezdeményezés reakció az anyák elszigetelődésére, miközben a kulturális elvárások problémájára is felhívja a figyelmet.
- Egyelőre még csak néhány pontszerű kezdeményezés jelent meg, de a jövőben a tervek szerint továbbfejlődhet Japánban a fontos céllal bíró vendéglátó-ötlet.
Egy népszerű mangájában a Kanemoto nevű művész egy olyan helyet képzelt el, ahol az újszülött babák éjszakai sírásától kimerült édesanyák összegyűlhetnek, beszélgethetnek, és kicsit közösségre lelhetnek egymás társaságában. A hely neve „Yonakigoya”, vagyis „Az éjszakai sírás háza”.
A manga ihlette elképzelés mára a valóságban is megjelent: a japán Hokkaidó és Niigata prefektúrában úgynevezett „sírókávézók” várják azokat az édesanyákat, akiknek éjszakái gyakran a nyughatatlan, nehezen elalvó újszülöttek mellett telnek. Ezek a helyek biztonságos menedéket és társaságot kínálnak azokban az órákban, amikor a legtöbb támogatást nyújtó szolgáltatás már nem elérhető.
„Amikor idejövök, lehetőségem van beszélgetni valakivel, és egy kicsit kikapcsolódni” – mondta a Kyodo News japán hírügynökségnek egy 34 éves édesanya, aki rendszeresen látogatja az egyik ilyen kávézót. Egy másik anya a Chunichi Shimbunnak arról beszélt, hogy kevés olyan ember van körülötte, akivel a gyermeknevelésről beszélhetne, ezért számára különösen sokat jelent egy ilyen hely.
Egy kávézó, ahol éjszaka is szívesen látják az anyákat
Hokkaidón Madoka Nozawa vezeti az „Oyako no Koya” nevű kávézót, amely tavaly október óta minden vasárnap este 21 órától reggel 6 óráig ingyenesen fogadja az édesanyákat és gyermekeiket.
A tulajdonos és munkatársai nemcsak egy helyet biztosítanak az anyáknak, hanem a velük érkező aggodalmakat, fáradtságot és természetesen a csecsemők sírását is elfogadják.
„Azt szeretném, ha ez egy olyan menedék lenne, ahol az emberek megtapasztalhatják, hogy nincsenek egyedül a nehézségeikkel” – nyilatkozta Nozawa a Kyodo Newsnak.
Az éjszakai sírókávézók nemcsak nyugodt helyet, közösséget is biztosítanak az anyáknak
Niigatában szintén működik hasonló kezdeményezés. Ott egy női csoport tavaly júliusban nyitott ilyen helyet, amely hetente egy este várja az anyákat és gyermekeiket.
Kanemoto számára különösen fontos visszajelzés, hogy az általa megálmodott koncepció a valóságban is követőkre talált. „Azt gondoltam, nehéz lesz megvalósítani ezt a projektet. Nagyon biztató látni, hogy vannak emberek, akik aktívan dolgoznak rajta” – mondta nemrég.
„Az ország különböző pontjain működő éjszakai gyermekfelügyeleti helyek mindegyike az ott dolgozó és azokat vezető emberek erős elkötelezettségének, filozófiájának és kezdeményezőkészségének köszönhetően jött létre. Én csak megrajzoltam egy mangát. Mélyen tisztelem mindazokat, akik aktívan részt vesznek ezekben a kezdeményezésekben. Ha van ilyen hely a közeledben, nagyon hálás lennék, ha támogatnád” – írta saját weboldalán.
Városi környezetben nehezebb lehet megvalósítani
Erika Ota, az anya- és gyermekegészségügy szakértője, a tokiói St. Luke’s Nemzetközi Egyetem Ápolási Főiskolájának professzora szerint egyelőre főként olyan területeken működnek hasonló kávézók, ahol az emberek jellemzően autóval közlekednek.
„Egy olyan városban, mint Tokió, ahol az éjszakai közlekedés nagyrészt a tömegközlekedésre épül, egy édesanyának sokkal nehezebb lehet az éjszaka közepén elindulnia otthonról egy síró újszülöttel. Egy ilyen koncepció városi környezetben történő megvalósításához másfajta megközelítésre lenne szükség.”
Az elszigeteltség problémája
A szakértők szerint az ilyen közösségi kezdeményezések létrejöttének hátterében több, egymással összefüggő probléma áll. Ezek közül az egyik legfontosabb az elszigeteltség, amelyet sok friss édesanya megtapasztal.
Ota professzor szerint ennek gyakorlati okai is vannak. „A hivatalos támogatási szolgáltatások ritkán működnek éjszaka vagy hétvégén, így az anyák éppen akkor maradnak segítség nélkül, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.”
A társadalmi változások szintén szerepet játszanak. Japánban a világ egyik legalacsonyabb születési arányszáma, és a gyermekek számának csökkenésével párhuzamosan sok anya egyre inkább elszigetelődik. Közben a korábban természetesnek számító, nagycsaládon és szomszédsági közösségeken alapuló támogató hálózatok is meggyengültek.
A nagyszülők ráadásul sok esetben már túl idősek ahhoz, hogy rendszeresen és fizikailag is segítséget nyújtsanak. Egyre több nő pedig egyszerre találja magát két gondozási feladat között: miközben kisgyermekeiről gondoskodik, idősödő szülei támogatására is szükség lehet.
Kulturális elvárások és a szülés utáni mentális egészség
A nehézségeket kulturális elvárások is tovább fokozhatják. Ota szerint Japánban továbbra is erősen él az a szemlélet, hogy a gyermekekről elsősorban – vagy akár kizárólag – az anyának kell gondoskodnia. Ez sok nőt még akkor is visszatarthat attól, hogy segítséget kérjen, amikor már komoly nehézségekkel küzd.
A munka és a családi élet összeegyeztetésének problémái, a házimunka és a gyermekgondozás egyenlőtlen megosztása, valamint a nők alacsonyabb jövedelme tovább növelheti a rájuk nehezedő terheket.
Mindez annak ellenére történik, hogy Japánban az anyák ellátásának vannak komoly erősségei is. Ota példaként említi a jól szervezett perinatális ellátást és a magas színvonalú szülészeti klinikákat. A szülés utáni mentális egészség azonban továbbra is komoly problémát jelent, amelyre szerinte nem jut elegendő figyelem.
Ebben a helyzetben a „sírókávézók” egyfajta alulról szerveződő válaszként értelmezhetők a rendszer hiányosságaira. Ota szerint ezek a kezdeményezések fontosak és elismerést érdemelnek, ugyanakkor egy alapvető kérdést is felvetnek: miért nem jut el a közpénzből finanszírozott szakmai segítség az édesanyákhoz éppen akkor, amikor a leginkább kiszolgáltatottak?
A japán „sírókávézók” így nem csupán egy különleges közösségi kezdeményezést jelentenek. Arra is rávilágítanak, hogy a kisgyermekes anyák számára nemcsak nappal, hanem az éjszaka legnehezebb óráiban is szükség lehet elérhető, ítélkezésmentes támogatásra.
Forrás: Marie Claire Croatia Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
