Nem szabad túlzásba vinni – ez a legfontosabb szabály a napozásban. A napnak megvan a sötét oldala is. Rövid távon nemcsak az UVB-sugárzás okozta leégés jár kellemetlen tünetekkel. A nap láthatatlan sugarai felgyorsítják az öregedési folyamatokat (az arc, a nyak, a dekoltázs, a kar és a kézfej területén látványosan). A napsütéssel a napfoltok is szorosan együtt járnak (photoaging = napfény okozta bőröregedés), nem beszélve a napallergiáról. Mindig hangsúlyozom azt a fontos napozási szabályt, hogy „a bőrünk nem felejt”, az életünk során elszenvedett fényártalmak összeadódnak.
Mit is takar pontosan az SPF kifejezés, amit a napvédő kozmetikumokon feltüntetnek?
A fényvédőfaktor alapvetően a fényvédő hatékonyságának mérőszáma. Az SPF (Sun Protection Factor) csupán egy szorzó, azt mutatja meg, hogy az adott napvédő készítmény használatával hányszor hosszabb időt tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Ehhez ismernünk kell a saját bőrtípusunkat, hiszen mindenki bőrének más a védelmi rendszere: egy nagyon világos bőrű ember akár már 3 perc után leéghet, tehát egy SPF 10-es naptejjel csak 30 percet tölthet a napon biztonságosan (3 perc x 10 SPF = 30 perc), ezzel szemben a sötétebb, kreol bőr sokkal védettebb.
Ne vegyük készpénznek, hogy ha magas napvédő faktorszámú (SPF 50) terméket választunk, akkor maximálisan védve vagyunk, és büntetlenül napfürdőzhetünk egész nap a strandon. Ráadásul az SPF jelölés az UVA-sugarak (alattomosabbak, lejutnak egészen az irha rétegéig, roncsolják a kollagén- és elasztikusrostokat) elleni védelmet nem foglalja magában, ezt a termékek csomagolásán külön szükséges feltüntetni.
Az SPF után jön a másik nagy kérdés, hogy fizikai vagy kémiai fényvédőkkel szerelkezzünk fel?
Az alapvető különbség a hatásmechanizmusukban van: a fizikai fényszűrők visszaverik és szétszórják az UV-sugarakat, és felvitel után azonnal kifejtik hatásukat. Természetes ásványi filtereket tartalmaznak, mint például a cink-oxid vagy a titánium-dioxid, amelyek a teljes UV-spektrumtól védenek. Kevésbé tartósak, és enyhe fehér, púderes nyomot hagyhatnak a bőrön.
A kémiai fényvédők ezzel szemben a bőrbe beszívódva elnyelik a fénysugarakat. Mivel többféle vegyi anyag kombinációja kerül a készítményekbe (oxybenzon, octylcrylen, avomenzon, retinyl palmitát, octinoxat), így ezek tartósabbak is, de könnyebben okozhatnak allergiát.
Szakemberként inkább az ásványi alapú napvédő krémek használatát javaslom, hiszen már elérhetőek a piacon olyan magas minőségű fizikai fényvédő krémek, amelyek nem hagynak fehér foltokat az arcon, és nem keltenek maszkos hatást.
Fokozatosság és trendi kiegészítők
Az ultraviola sugarak elleni védekezés és a napozás alapszabálya, hogy – a napvédők használata mellett – tegyük a bőrünket „napedzetté”, törekedjünk a fokozatosságra. Folyamatosan, kora tavasztól szoktassuk bőrünket a napfényhez, hiszen így a bőrünk saját védelmi rendszerét mozgósítva érhetjük el a kívánt barnaságot. A divatos nyári kiegészítők is fizikai védelmet nyújtanak a bőrnek: széles karimájú szalmakalap, sapka, UV-szűrős napszemüveg, kendő, napernyő, hosszú ujjú fehér ing…
Napozás utáni bőrápolás szabályai
A napozás utáni készítmények használata is legalább olyan fontos, mint a fényvédőké, hiszen segítik a túlnapozott bőr hidratációját, rejuvenációját, és a barnaságot is tovább megőrizhetjük velük. Ne feledkezzünk meg az elegendő mennyiségű víz fogyasztásáról (bőrünk hidratáltságának helyreállítása miatt) és az ajakápolásról sem, amely különösen érzékeny terület.
Ha kissé megpirult a bőrünk, akkor használjunk napozás utáni testápolókat, krémeket, amelyek aloe verát, körömvirágot, hűsítő mentát és más bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő, regeneráló hatóanyagokat tartalmaznak.
Ha túl sok UVB-sugárzás ért minket, és leégtünk, akkor nálam csakis a Panthenol spray jöhet szóba, amely B5-vitamint tartalmaz, és elősegíti a bőrregenereációt.
Ezek a kozmetikus kedvencei napozáshoz
A napozás egyik alapszabálya, hogy a bőrtípusunknak megfelelő kozmetikumot válasszunk, hiszen a fényvédő összetevőkön kívül egyéb hidratáló, tápláló, antioxidáns hatóanyagokat is tartalmaznak.
A professzionális termékek közül idén a következők a kedvenceim:
Phyt’s Bio fluide Protecteur SPF50: Ez az erős fizikai fényvédőkrém kifejezetten érzékeny bőrre készült, arcra, illetve testre is használhatjuk. Szeretem benne, hogy tényleg gazdag öregedésgátló növényi E-vitaminban és védő aktív összetevőkben. Erőssége egyébként, hogy felvitel után nem hagy fehér foltokat, mint a fizikai fényvédők általában.
Minden nyáron a táskámban lapul a La Roche-Posay Anthelios Arcpermete is (SPF 50), ami egy frissítő, mattító hatású termálvizes spray. Érzékeny, napérzékenységre (napallergiára) hajlamos bőrre is ajánlott. Magas, széles spektrumú és fotostabil UVA/UVB-védelmet nyújt, egyszerű és kényelmes a használata.
Algologie fényvédő SPF 30: Ez egy hármas hatású fényvédő, van benne UV-védelem 100%-os ásványi szűrőkkel, környezeti szennyeződések elleni védelem, emellett antioxidáns hatású. Könnyen felszívódó, enyhén mattító hatású nappali fényvédő krém, amelytől némi arcfeszesítést is várhatunk, és az oxidatív stressz okozta ráncok kialakulásának megelőzését.
A hatékony fényvédelem és a napozás szabályai
1. A fényvédő készítmény hatékonyan védjen az UVA- és UVB-fénnyel szemben egyaránt
2. Legyen vízálló és fotostabil fényszűrőt tartalmazzon (lassabban bomlik le, és kémiai szerkezete nem változik meg fény hatására)
3. A mértékletesség és a fokozatosság elvét tartsuk meg
4. Kenjük be bőrünket időben a fényvédővel, és ismételjük meg többször a felvitelét
5. 11–15 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon
6. Ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem
Fotó: Unsplash, Pixabay
