Sogumm, a koreai zármazású énekes – mivel zongorán játszik – nem viselhet műkörmöt, körömlakkot, ezért egy ókori koreai technikával színezi körmeit, ami a karantén óta újra reneszánszát éli. A nem toxikus módszer eredetét 1275 és 1325 közöttre, Chungseon uralkodó regnálásának idejére datálják. Egy történet szerint miután a kínai fogságból hazatért, rengeteg kerti nebáncsvirágot (Impatiens balsamina) ültetett. Írásos emlékek azonban csak 1849-ben írnak a technikáról, ezekből kiderül, a köröm festése akkora már bevett gyakorlatnak számított. A narancsos árnyalatra festett körömről úgy hitték, az megvédelmezi viselőjét, és segít elűzni a gonosz szellemeket, a veszélyt és a balszerencsét.
A hagyományok alapján a nebáncsvirágos körömfestéshez a virágot nyáron, annak virágzásakor szedték, majd összezúzták és timsóval keverték. Az így készített pasztát a körmökre kenték, majd egy éjszakán át hatni hagyták. Mindegy, hogy milyen színű virágot, annak mely részét használták, a végeredmény mindig ugyanaz a mandarinszín lett, a paszta szép, áttetsző színt kölcsönzött a körömnek, ami nagyon természetesnek hatott.
A K-beauty terméket ma már – a virág porából és timsóból álló – szettekben árulják, vagyis nem kell hozzá virágot gyűjtögetni. Az timsó (alumínium-szulfát) egyébként kulcsfontosságú része ennek a technikának. A kémiai vegyület a sütőpor és megannyi pác összetevője, ami a körömfestéknél a keverék stabilizálást segíti.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Forrás: Allure Fotó: Getty Images
