Szinetár Dóra: „Egy gyerek egészsége fontosabb, mint egy sportoló győzelme”

2020. december 16. |

Miközben az élsportolók egy kormányrendeletnek köszönhetően még most, a koronavírus miatti korlátozások közepette is edzhetnek az uszodákban, addig a nagyközönség számára átmenetileg bezártak a kapuk. A nagyközönségbe pedig azok a sérült gyerekek is beletartoznak, akiknek a fejlődéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükség lenne a rendszeres vízi terápiára, gyógyúszásra. A tarthatatlan helyzet miatt néhány héttel ezelőtt egy internetes petíció is indult, azt szeretnék elérni, hogy a kormány jelöljön ki olyan kisebb magánuszodákat, ahol a járványügyi szigorú szabályok betartásával tovább működhetne a nélkülözhetetlen terápiás fogalakozás. Szinetár Dóra kisfiának, Benjaminnak a mozgásán is rengeteget segített, hogy születésétől kezdve vízi terápiára jártak, nem is volt hát kérdés, hogy a színésznő is csatlakozzon a petícióhoz.

Benjámin a születése után kapott Down-szindrómás diagnózist, idén lett hároméves, és gyakorlatilag már pici baba kora óta folyamatosan részt vesz valamilyen típusú vízi fejlesztésen a Dévény-terápia mellett. A foglalkozások pedig mára meg is hozták az eredményt. „Benjinek az az egyetlen problémája, hogy hipotón izomzattal született, ami azt jelenti, hogy túlságosan lazák az ízületei és az izmai. Ahhoz, hogy a mozgása szabályosan fejlődjön, az izomzatának erősödnie kellett. A születése után fél éven keresztül neuro-hidroterápiára jártunk, ami egy csodálatos módszer. Hetente egyszer jártunk a foglalkozásra a Cseppek Házába, ott megtanultuk a mozdulatokat, és minden nap megcsináltuk vele itthon a fürdőkádban. A fejlesztésnek köszönhetően Benji pont abban a tempóban fejlődött, ahogy azt a nagykönyvben előírták.”

szinetar-dora

Ahogy aztán a kisfiú féléves lett, Dóráék Mattesz Csilla szakképzett úszóoktatóhoz, vízi terapeutához is elkezdtek járni. Mattesz Csilla nemcsak egy egykori úszóolimpikon, de ő fejlesztette ki az úgynevezett Mattesz-módszert is, a babaúszás gyakorlatát, amit mára szinte az egész ország megismert. Az egészséges gyerekek úszásoktatása mellett pedig évek óta foglalkozik a sérültek terápiájával, és ő indította el a korábban említett petíciót is.

Dóra és Benji a mai napig Mattesz Csilla foglalkozásaira jár – vagyis csak járna, ha az uszodák a gyerekek számára nyitva lennének. A kormány rendeletének értelmében azonban a sérült gyerekek előtt hetek óta zárva vannak a kapuk. Ezzel pedig egy egészen faramuci helyzet állt elő. Mind az élsportolók, mind a sérült gyerekek azért járnak az uszodákba, hogy fejlődjenek, vagy éppen az állapotukat fenntartsák. Csakhogy míg a sportolóknak azért van erre szükségük, hogy versenyeken tudjanak nyerni, addig a gyerekeknek ennél kicsit magasabb a tét: az egészségük, az egészséges felnőtté válásuk múlik rajta.

Ezt olvastad már?

„Úgy gondolom, hogy egy gyerek egészsége fontosabb, minthogy egy sportoló megnyerjen egy versenyt. És bár a mi esetünkben a terápia szerencsére most nem létkérdés, de látom, hogy másokat ez a kiesés milyen nehéz helyzetbe hoz. Az ismeretségi körömben van olyan kamasz lány, aki öngyilkossággal próbálkozott a tavaszi karantén alatt, és lebénult nyaktól lefelé. A vízi terápia hatására novemberben egy járókeret segítségével végre el tudott indulni. Neki például borzasztóan fontos lenne, hogy folyamatosan járhasson úszni.”

A terápiák szüneteltetését persze azzal is lehet indokolni, hogy itt és most sérült gyerekekről van szó, akik a legyengült immunrendszerük miatt félő, hogy fogékonyabbak lennének a vírusra – ám Dóra szerint ez a gondolatmenet inkább csak általánosítás. Mint mondja, egyáltalán nem törvényszerű, hogy például egy Down-szindrómás gyerek kizárólag a genetikája miatt veszélyeztetettebb legyen. „Ha fejlesztésre szoruló vagy sérült gyerekekről van szó, mindenki elképzel egy nagyon beteg, immunproblémás gyereket, akinek a sok baja közül az egyik, hogy még vízben is kell őt fejleszteni. Pedig ez nem feltétlenül van így. Attól, hogy valakinek például az átlagostól eltérő – tripla – 21. kromoszómája van (ez a Down-szindróma hivatalos meghatározása), még nem jelenti azt, hogy van egy alapbetegsége, hiszen ez önmagában véve nem betegség, hanem genetikai másság. Úgy gondolom, hogy minden szülő el tudná dönteni, hogy az ő gyerekének mi jelent nagyobb kockázatot: ha közösségbe viszik úszni, vagy ha kimarad a fejlesztésből. Amíg a BKV-ra bárki felszállhat, addig nem hiszem, hogy egy fejlesztésen részt venni veszélyesebb lenne.”

A petíciót már több mint 4500-an aláírták, ha pedig összegyűlik a kitűzött cél, Mattisz Csilla az Operatív Törzs elé szeretné terjeszteni. Bíznak benne, hogy az emberek akaratát látva a kormány újragondolja az uszodai szabályozást.

„Olyan, vezető pozícióban lévő politikust is ismerek, akiknek a gyereke is jár ilyen terápiára. De mivel nekik a házukban van saját medence, megoldják úgy, hogy most a fejlesztőterapeuta menjen ki hozzájuk. Innentől kezdve nekik nem érdekük, hogy erről gondolkodjanak, nem foglalkoznak vele, hogy azokkal a gyerekekkel mi lesz, akiknek a szülei ezt nem engedhetik meg maguknak.” De Dóra tapasztalatai szerint nemcsak politikusok oldják meg az uszodabezárás problémáját okosban: a kényszer nagyon sok budapesti szülőt vitt rá a szabályszegésre, akik kiskaput keresve, fű alatt próbálják meg így vagy úgy vízi terápiára járatni a sérült gyereküket.

„De kiskapuk is csak Pesten vannak, tehát ezt a helyzetet megint azok szenvedik meg a legjobban, akiknek egyébként is nehezebb. Aki vidéken él egy kis faluban, és eddig egy közeli városba hordta be fejlesztésre a gyerekét, az most szinte biztos, hogy nem tudja sehogy sem megoldani. Pesten lehet keresni egy úszómedencés házat, de nagyon sok családnak nincs erre lehetősége. Velük mi lesz?”

Olvass tovább!

 

Szólj hozzá te is!

Még több Sztárok

5 híres rivalizáló testvérpár híresség

5 híres rivalizáló testvérpár