Jack Nicholson 1937. április 22-én látta meg a napvilágot Neptune városában, New Jersey-ben. Édesanyja, Ethel May fodrászként dolgozott, édesapja, John Nicholson áruházi eladóként kereste a kenyerét. Lánytestvére, June Nicholson jóval idősebb nála.
Miután elvégezte a középiskolát, nem akart továbbtanulni. Egy interjúban azt mondta, azért döntött így, mert nem égett a vágytól, hogy kezdjen magával valamit. Ezért inkább kisebb alkalmi munkákat vállalt: dolgozott életmentőként és moziban mindenesként, 1954 nyarán azonban követte June-t, aki akkor már Los Angelesben lakott.
Az MGM Stúdióban talált munkát, ahol igazán közel került a hollywoodi filmiparhoz. Itt egy véletlen folytán csöppent bele egy meghallgatásba, ami nem végződött túl jól, ahhoz azonban elegendőnek bizonyult, hogy bekerüljön Jeff Corey színművészeti osztályába, és hogy állást kapjon a Players Ring Színházban.
Első filmszerepére 1958-ig kellett várnia, ekkor tűnt fel a Nyafogós gyilkos (The Cry Baby Killer) című, alacsony költségvetésű és mérsékelten sikeres filmben. Nicholson számára azonban ugródeszkaként tökéletesen működött, ezután folyamatosan játszhatott horrorfilmekben, a ’60-as években pedig vendégszereplőként bukkant fel több tévéfilmben is.
A Terror (The Terror) című horrorfilm forgatásán ismerte meg Sandra Knightot, akivel 1962-ben házasságot kötött. Még ebben az évben megszületett első – és egyetlen – közös gyermekük, Jennifer.
Forgatókönyvíróként 1967-ben csillogtatta meg tehetségét A kirándulás (The Trip) című filmmel, amely Peter Fonda és Dennis Hopper főszereplésével készült. 1968-ban Sandra Knight elhagyta Jack Nicholsont, aki sokak szerint a csalódástól örökre elveszítette a házasságba vetett hitét. Volt felesége azt mondta a válásról, hogy a híressé vált színész túl sok csábításnak volt kitéve, ezért különválnak útjaik. Hozzátette azt is, hogy Jack Nicholson nem olyan, mint amilyennek mutatja magát. Karrierjében hatalmas fordulatot hozott az 1969-es Szelíd motorosok forgatása, amely korábban sosem látott hírnévvel ajándékozta meg. Ebben nyújtott alakításáért életében először Oscar-díjra is jelölték.
1970-ben újabb sikereket aratott az Öt könnyű darab (Five Easy Pieces) című filmben, ami újabb Oscar-jelölést hozott magával. Nem sokkal ezután hatalmas rajongótáborra tett szert: a férfiak olyanok akartak lenni, mint ő, a nők pedig pont olyan férfiről álmodoztak, mint Nicholson. Ebben az évben rabolta el a szívét Michelle Phillips színésznő, akivel válása után először a nyilvánosság előtt is felvállalta a kapcsolatát.
1971-ben a rendezői székben is helyet foglalhatott. Filmje, a Drive, He Said nem aratott átütő sikert, rajongótábora azonban még népesebbé vált. Sokkal nagyobbat szólt a Testi kapcsolatok (Carnal Knowledge) című film, amiben ugyanebben az évben színészként tűnt fel. A népszerűségével vonzereje is egyre nőtt, a nők a lábai előtt hevertek – az pedig, ha olykor élt a kínálkozó lehetőségekkel, nemhogy aláásta volna a karrierjét, sokkal inkább erősítette szívtipró imidzsét. Az utolsó szolgálat (The Last Detail) című 1973-as film újabb Oscar-jelölést hozott Nicholsonnak.
Szintén 1973-ban beleszeretett Anjelica Hustonba, akivel – bár sosem álltak oltár elé – összeköltözött, és 16 éven át alkotott egy párt. Az elkövetkező években olyan filmekben játszott parádésan, mint a Kínai negyed (The China Town) és a Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest) – ez utóbbiban nyújtott teljesítményével végre kiérdemelte első, a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díját. 1980-ban visszatért a horror műfajához, amikor Jack Torrance-ként lépett színre a Ragyogásban (The Shining).
Kapcsolata meglehetősen hullámzóan alakult szerelmével, az egyik hullámvölgyben szövődött alkalmi románcból 1981-ben megszületett Honey, akit a Winnie Hollmann nevű fotómodell hozott világra. A kislányt végül édesanyja egyedül nevelte fel Koppenhágában.
1983-ban, a Becéző szavak (Terms of Endearment) című drámában Shirley MacLaine, Jeff Daniels és Debra Winger oldalán láthatta a közönség, bravúros alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.
1986-ban nemcsak kitartó párjával, hanem annak édesapjával, John Hustonnal is együtt dolgozott: filmre vitték A Prizzik becsülete (The Prizzi’s Honor) című filmet, amiért újabb Oscarra jelölték. 1989-ben kilépett a komfortzónájából, és igent mondott Joker szerepére Tim Burton Batman című filmjében.
1996-ban Jack Nicholson is kapott egy csillagot Hollywoodban, a Hírességek sétányán. Az átadást kísérő ceremóniára Rebecca Broussard és gyermekei, Jennifer, Lorraine és Ray Nicholson kísérték el, illetve velük tartott unokája, Sean Norfleet is.
Jó pár kevésbé sikeres alakítás után 1996-ban Jack Nicholson ismét reflektorfénybe került a Támad a Mars! (Mars Attacks!) bemutatóját követően. 1997-ben elnyerte immár harmadik Oscar-díját a Lesz ez még így se! (As Good As It Gets) című filmmel. 1999-ben új szerelem köszöntött Nicholson életébe, Lara Flynn Boyle személyében, akivel 2004-ben szakítottak.
A 2000-es években többek között olyan nagyszerű filmeken dolgozott, mint a Schmidt története (About Schmidt), A tégla (The Departed) és A bakancslista (The Bucket List). Ez idáig legutolsó munkáját, a Honnan tudod? (How Do You Know?) című romantikus vígjáték-drámát 2010-ben mutatták be. Igaz, hogy hivatalosan nem vonult vissza a színészettől, Jack Nicholson azt nyilatkozta, hogy már nem hozza annyira lázba a szereplés, mint korábban. 2018-ban felröppent a hír, hogy Nicholson ismét forgat, ez azonban végül meghiúsult.
Mivel a filmforgatást váratlanul mondta vissza, sokan aggódni – és találgatni – kezdtek, hogy Jack Nicholson egészségügyi problémákkal küzd, egyesek azt is tudni vélték, hogy memóriazavarok kínozzák. Unokája, Duke Nicholson egy 2019-es interjúban azt mesélte, hogy a nagyapja remek formában van, még a hálaadást is együtt töltötték.
Fotó: Getty Images