- Romy Schneider lánya, Sarah Biasini Franciaország ünnepelt színésznője
- Híres édesanyját bár korán elvesztette, az anyai örökség egész életét meghatározta
- A most negyvenhét éves Sarah Biasini a mozi helyett a színház világában találta meg magát
Romy Schneidert (1938–1982) senkinek nem kell bemutatni, a legendás színésznő emberek millióinak szívébe lopta be magát. Emléke mind a mai napig olyan erősen él, hogy az évek során a lányát, Sarah Biasinit is reflektorfénybe emelte. Romy Schneider egyetlen lánya ugyan maga is a színészi pályát választotta, a szakmával törvényszerűen együtt járó nyilvánosságból nem kér.
A kis Sarah
A most 47 éves színésznő arcvonásaiban ugyan nem lehet nem meglátni a gyönyörű Romy Schneidert, karakterében nagyon különbözik édesanyjától. Míg Romy Schneider egy erős, impulzív és érzékeny ember volt, Sarah édesapja, az író Daniel Biasini megfontoltságát, higgadtságát és analitikus gondolkodását örökölte.
Daniel Biasini mindössze huszonkét éves volt, amikor a nála tizenegy évvel idősebb Romy Schneider személyi asszisztense lett. Eleinte egy átlagos munkaként tekintett a feladatra, amerikai tanulmányaira gyűjtött, idővel azonban közel került megbízójához. Első közös gyermeküket elvesztették, hónapokkal később azonban megfogant Sarah. Bár a házasság felbomlott, a kislányt pedig édesanyja nevelte, Romy Schneider tragikus halálával egy új fejezet kezdődött a négyéves kislány életében.
(@romy_and_lilli) által megosztott bejegyzésSarah édesapjához költözött Párizsba, művészetet és történelmet tanult a Sorbonne-on, majd a Los Angeles-i Lee Strasberg Színház- és Filmintézet, valamint a New York-i Színész Stúdió színésznövendéke lett. Mára önjogán is elismert színésznőként tartja számon a szakma, aki a mozi helyett a színházban lelte meg a helyét. A színház műfaja lehetővé tette számára, hogy elkerülje az édesanyjával való összehasonlítgatásokat.
„A kamera rendesen megijeszt, és ahogy telnek az évek, egyre inkább úgy hiszem, hogy többé nem tudnék kamera elé állni. Ahhoz, hogy filmeket készítsek, valakinek fognia kellene a kezemet. De a színház kiteljesít, szerencsés vagyok, hiszen érdekes projektek találnak meg” – vallotta a színésznő a francia Version Femina interjújában. Bevallotta azt is, hogy a lámpaláz nagyon megviseli, színpadra lépés előtt gyakran felteszi magának a kérdést, miért teszi ki magát ennek. Ezzel együtt az előadást mindig a teremtés csodájaként éli meg.
Sarah Biasini a színpadon (Fotó: Getty Images)
Az interjúban azt is elárulta, hogy szerinte a színészet egy okos módja annak, hogy enyhüljön az ember haragja, fájdalma. Egy esély arra, hogy úgy szabaduljon meg a szomorúságtól, hogy azt más szolgálatába állítja. Ennek valódi haszna van, mert ahelyett, hogy a barátait, a párját vagy a családja életét nehezítené meg, megtartja a haragot a karaktere számára, aki így a színpadon sokkal hitelesebb lesz.
Sarah Biasini, az író
Sarah Biasini nemcsak a színészet, de az írás mesterségét is űzi. Első könyvét (La beauté du ciel, magyarul: Az égbolt szépsége) negyvenhárom évesen írta. Az életkor nem véletlen, ebben a korban volt édesanyja is, amikor párizsi lakásában szívleállás következtében váratlanul elhunyt. A könyv kapcsán a színésznő elárulta, anyjának állít emléket, ő a címben szereplő szépség az égen.
A kötetben újszülött lányának ír. Elmeséli az örömeit, a bánatait, a szorongásait és azt a hiányt, amit tulajdon anyja, Romy Schneider hagyott maga után. Ez az anya nem akármilyen nő. Hatalmas filmsztár, mindenki számára felejthetetlen, aki keresztezi lánya útját. A veszteségtől kísért mesében Sarah Biasini megnyílik, és feltárja kapcsolatát anyjával, a halállal, a szerelemmel, és folyton visszatér a kérdéshez:
Hogyan nőhet fel, amikor négyévesen elveszíti az édesanyját? Hogyan élhet, amikor a halál oly sok szeretett embert magával ragadott? Hogyan gyászoljon egy anyát, akit az egész világ bálványoz? Hogyan legyen maga is anya? A szerző a választ önmagában találja meg, családi örökségében, szerettei, barátai és a nőalakjai iránt érzett szeretetében.
Sarah Biasini Cannes-ban édesanyja halálának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett fotókiállításon (Fotó: Getty Images)
Első könyve sikere után egy regény írására vállalkozott. „Úgy érzem, hogy a regény több szabadságot ad, ugyanakkor meg is rémít, mert hajlamos vagyok arra gondolni, hogy Ki vagyok én, hogy regényt írjak? Meglátjuk, eljutok-e a végére, mert nagyon lassú vagyok. Napokat tudok eltölteni egyetlen oldallal, nehezen tudok kellőképp elégedett lenni ahhoz, hogy le tudjak zárni egy fejezetet.”
Forrás: Version Femina Fotó: Getty Images
