Egy napom… Athénban

2018. június 07.
Rovatunkban külföldön élő magyarok szemén keresztül mutatjuk be a legmenőbb nagyvárosok ismeretlen arcát és a felfedezésre váró eldugott helyeket. Artemia Mitropoulou már 11 éve él a görög fővárosban!

Fotó: Profimédia -Red Dot

Egy színházi előadás után sétáltam Athén fő tere, a Szindagma (Alkotmány) tér felé,  a görög Parlamentet és az Akropoliszt csodálva, miközben arra döbbentem rá, hogy már lassan 11 éve élek ebben a városban. Tehát hivatalosan is kijelenthetem, hogy athéni vagyok!

Ami annyit jelent, hogy természetesnek tűnnek a mindennapos sztrájkok, az ország  bizonytalanságát napi viccként élem meg, és az órákig tartó kávézás a heti rutinom alappillére. Persze, ehhez hozzásegít a jó idő is, amit a helyiek görögök istenektől való ajándéknak tudnak be. Egyetemi éveim alatt döbbentem rá, hogy Athénban nem tudják, mi az igazi hideg: bezárt az intézmény a „zord időjárási körülményekre” hivatkozva. De jó lett volna, ha 2 cm hó miatt otthon sem kellett volna iskolába menni annak idején! A hőmérő még télen is alig megy 10 fok alá, ez sokat segít benne, hogy bármikor spontán, akár az utolsó pillanatban leszervezz egy találkát a barátaiddal. Ezt nagyon imádom, hiszen nincs annál jobb, amikor munka után beülhetsz valahova egy jót beszélgetni.

Kozmetológia szakon végeztem Athénban. Athén központjában lakom, a munkahelyem öt perc sétára van. Egy plasztikai sebész mellett dolgozom már 3 éve. Mindennap nyolckor kelek, adok a kutyusomnak enni és vele együtt én is megreggelizem. Nagyon egyszerű: görög joghurtot szoktam enni mézzel és diódarabokkal, bár a “helyiek” nem szoktak reggelizni. Kávézni viszont annál inkább, ezt én is belevittem a napi rutinomba. Minden sarkon találsz egy kávézót. A kutyasétáltatás végén megveszem a freddo cappucinomat, vagyis fagyos espressót egy kis felvert tejjel. Nagyon szeretek főzni, és ehhez minden alapanyagomat a helyi piacról szerzem be, amely heti rendszerességgel van minden athéni negyedben. Szezonális gyümölcsöket és zöldségeket vehetsz, sőt még halat is kistermelőktől. Az eladóktól még tippeket is kapok, mit és  hogyan készítsek el.

Hétvégenként szeretek kirándulni, el sem hinnétek,  milyen gyönyörű hegyei vannak Görögországnak – legutóbb raftingolni is voltam. És igen, a tenger is közel van! Több kicsi sziget van két órányira a várostól, amelyeket egy hétvége alatt fel lehet fedezni: Hydra, Égina, Agkistri. A kedvencem Hydra, ahol az ország első kapitányiskolája nyílt még 1749-ben. A sziget érdekessége, hogy tilos autóval közlekedni, az idősebb korosztály még mindig a szamarakon jár-kel. Hydra a művészek szigete, nem véletlen, hogy Leonard Cohen és Henry Miller is itt írták több művüket. A kedvenc városom Nafplion, Görögország első fővárosa volt, az olaszok is meghódították, ennek köszönheti  romantikus hangulatát. Másfél óra autóval Athéntól. Ha itt járok mindig elmegyek a Blue blanc nevű helyre, a tengerpart mellet van és ezer lampionnal díszítik fel, esténként kivilágítják a Palamidi várat, amit innen egészében lehet látni.

Ha Athénban központjában akarok kávézni a barátaimmal, akkor az óvárosban, a Monastiraki metró megállónál találkozunk, ahol nagyon sok és különleges helyet lehet találni. Az egyik ilyen az A for Athens Bár, ahonnan beláthatod az  egész várost és az Akropoliszt is. Lenyűgöző a kilátás! Ide inkább turisták járnak, ha viszont el akarunk vegyülni a tömegben, akkor inkább a Agias Eirinis tér egyik bárjába megyünk. Az éjszakai élet egyik fő központja. Itt mindenféleképpen kóstoljátok meg a loukoumadest, ami pici kerek fánk, amit mézzel és fahéjjal esznek. Mi minden összejövetelünket ezzel koronázzuk meg.

Nyáron mindenki a tenger mellé megy, nagyon jó hely például Glyfada negyed tengerpartján a Balux étterem – kávézó, amely  egy fél óra a központtól. Vidd magaddal a fürdőruhádat és igyál egy koktélt a naplementénél!

Kedvencek

Vásárlás: ha a megszokott márkák kollekciói helyett szereted felfedezni a város apró kis boltjait, akkor Athén a te városod. Minden negyednek megvan a saját jellegzetessége és saját boltjai. Kolonakin nagyon jó butikokat találhatsz, bennük görög tervezők kollekcióit is. A legtöbb bolt a Szindagma térből nyíló Ermou utca.  Én inkább a saját negyedemben vásárolok, és próbálok görög ruhákat választani, ezzel is támogatva az országot.

Gasztronómia: szerintem a görög konyha a legjobb, de tényleg. Rengeteg a jó étterem, az év egész szakaszában ehetsz friss salátákat.  Ha beülünk enni a társaságommal, akkor rendelünk 4-5 előételt (meze) hozzá tsipurot ( majdnem olyan mint a pálinka), ouzot (ánizs likőr) vagy sört, érdemes megkóstolnotok a görög márkákat is: Alpha, Mythos. A mezékkel több ízt próbálhattok ki, és jól is laktok. Nagyon sok tradícionális taverna van az óvárosnban, Psiriben és Plákán.

Ha csak valamit gyorsan bekapnátok, akkor egyetek gyrost. De kérlek, ne lepődjetek meg, ha nincs benne csípős szósz. Ez valami magyarosított verzió. Olyan mintha a gulyás leveshez tzatzikit szolgálnának fel a görögök. 

Kultúra: ha Párizsban mindenhonnan lehet látni az Eiffel-tornyot, akkor Athénban mindenhonnan az Akropoliszt. Lélegzetelállító látvány messziről, de ha meg akarod érteni, hogy miért pont oda építették, akkor menj fel az Akropoliszra. Katartikus élmény. Mellette van egy terület, amelyet a helyiek Vrahakiának (Szikláknak) neveznek. Onnan egész Athént belátod.Várd meg a naplementét, ha tiszta az ég akkor Pireusz kikötőjéig is el lehet látni. A kedvenc múzeumaim a Kiklád Művészeti Múzeum és az Akropolisz Múzeum. Mindkettőben már sokszor jártam, a utóbbiban kávé-étterem van a teraszán, ahonnan nem más a kilátás, mint maga az Akropolisz.  Az egyik legemlékezetesebb színházélményem Epidaurusz ókori színházában volt, ahol egy görög tragédiát néztem meg. A helynek olyan mágikus energiája van, hogy az sem érdekel, hogy három órát ülsz egy kőülésen. Azóta minden évben próbálok egy előadásra elmenni.

Szórakozás: nincs jobb hely Görögországnál a szórakozásra. Kezdjük ott, hogy szeretik a saját zenéjüket. Esküvőkön helyi népzenét játszanak, amire táncolnak is. Vannak bouzoukia-nak nevezett helyek, ahol hatalmas bulik vannak. Itt az énekesekre szegfűt dobálnak tetszésnyilvánításként – régen tányérokat törtek. A görögök nagyon kulturáltan szórakoznak és isznak, pontosan tudják hol a határ. Ha esetleg nem jönne be ez az autentikus stílus, akkor  Kolonakin nagyon jó sok bulizós hely van jazz, modern, görög vagy külföldi zenével, ahol reggelig eltart a szórakozás. Nagyon jó hely a Rocknroll. Az én kedvencem a Mpriki (‘Kávéfőző’), a Megaro Mousikis (Zenepalota) mellett, a hét minden napján nyitva, tánccal és jó hangulattal. Ha esetleg nyárra tervezel egy felejthetetlen szigeti kiruccanást, ahol őrült nagy partik vannak, akkor Mykonos a te szigeted. Nagyon sokan ide szervezik a legénybúcsújukat a világ minden pontjáról. Itt minden a buliról szól reggeltől estig. Helyesbítenék: hajnalig – és ahogy itt mondani szoktak : “What happens in Mykonos, stays in Mykonos!”

Látnivalók: egyértelmű, hogy nem szabad kihagyni az Akropoliszt és a mellette található új Akropolisz Múzeumot. Athén kikötője Pireus sajnos nem egy ékszerdoboz, ezért ha kellemes tradicionális tavernákban szeretnél enni szép kilátással, akkor érdemes inkább a görög szigeteket idéző Mikrolimanoba (‘Kiskikötőbe’) elmenned. A város központjában van egy domb, amit Lycabettus-nak hívnak. Siklóval közelítheted meg, ahonnan az egész várost beláthatod. Bátrabbak felgyalogolhatnak a “jó pár” lépcsőn és ösvényen – 15 perc Kolonakiról. Felérve egy kis templom ajtajában találod magad, körben turisták a naplementét nézik. Gyönyörű sétálónegyed, az Akropolisz lábánál található óváros, Plaka, azon belül is Anafiotika. A kiklád Anafi szigetéről érkeztek régen ide a lakosok,  a negyed ma is az ő szigeti stílusukat idézi. Nagy a nyüzsgés, jó a hangulat, sokszor élő zene is szól, nem szabad kihagyni.
Monastiraki negyedben találod Athén nagy piacát az Athinas utcában, igazi kuriózum: hús-hal-gyümölcs- zöldség és hatalmas nagy kínálat görög fűszerekből, magvakból, szárított édességekből, érdemes venned igazi oreganót itt. Sok fajta olajbogyóival, narancshegyeivel, epresligetével, citromillatával, szín és szag kavalkádjával  a mesés keletre repít.

Szöveg és fotók: Artemia Mitropoulou