Világgá mentünk: kalandjaink St. Barthelemy-től Szent Martin szigetéig

2020. január 22.
Hallom, ahogy a tenger vize fel-felcsap a hajó farára. Madarak köröznek a vitorlás fölött, olyan közel, hogy szinte hallani a szárnycsapásokat. Ez azt jelenti hogy még nem vagyunk annyira messze a parttól, bár Antigua már nem is látszik a hátunk mögött, egy-egy madár azért erre tévedt.

A mi szemszögünkből végtelen a kékség, a madarak biztos látják már a következő szigetet Saint Barthelemy-t, ahova éppen tartunk. 2007 óta már önálló területként Franciaországhoz tartozik, és nagyon úgy fest, mintha a francia Riviéra miniatűr változata lenne – leszámítva a luxus autók hiányát. A sétálóutcán olyan márkák üzleteibe botlunk, mint a Louis Vuitton, a Dolce & Gabbana, a Bvlgari, a Prada vagy a Cartier és ez még közel sem a lista vége. Érdekesség a szigetről, hogy 2007 előtt is francia tengerentúli terület volt, de Guadeloupe-hoz tartozott. Akárhogy is, újabb kis ékszerdobozra “bukkantunk” itt a Karib-térségben.

Eredetileg az úti cél Saint Kitts’ and Nevis lett volna, de olyan jó volt a szelünk, és olyan jó irányból jött, hogy bevállaltuk a plusz 6 órás utat és célba vettük St. Barthelemy-t. Egyébként a karib-tengeri szigetállam “rendes” neve Saint Christopher and Nevis. A Kitt a Christopher egyik becézett alakja, így rövidült végül a név St. Kitt’s-re, a sziget alkotmányában is mindkét név szerepel. Ez is egy érdekes tény.

Mivel a végső állomásunk, a Brit Virgin Szigetek innen még pár szigetnyire van, és szeretnénk mielőbb odaérni, ezért csak egy éjszakát töltöttünk st. Barths-on, és tovább indultunk Szent Martin szigetére, ahol egy kellemetlen meglepetés ért minket. Ismét megadta magát a generátorunk, és hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, az akkumulátor is csődöt mondott, ezért nem volt áram, ennek hiányában pedig sajnos a hajón nem lehetett megjavítani a generátort, keresni kellett egy műhelyt, ahol megengedik, hogy használjuk az áramot, és némi szerszámot…

Szerencsére errefelé nem olyan nehéz segítőkész embereket találni. Zsolt, ha nem is véglegesen, átmenetileg használhatóvá tette a generátort, így nem kellett a tervezettnél több napot töltenünk Szent Martin szigetén.

Az egyik fő attrakciója ennek a kis szigetnek a Maho Beach, ami azért olyan érdekes, mert a strandot csak egy kis kerítés választja el a repülőtér kifutó pályájától. Veszélyes a strandolás! Jelzi egy hatalmas tábla, ennek ellenére, vagy pont emiatt, a strand állandóan tele van napozó és úszkáló turistákkal. Amikor mi ott voltunk, éppen egy olyan nap volt, amikor a hullámzás elmosta a partot, ezért nem volt tömeg, és pechünkre akkor épp “csak” kis domesztik járatok jöttek, nem nagy utasszállítók, de az élmény így is maradandó.

Nézd meg videónkat:

A Kundalini vitorlás kalandjait ITT követheted nyomon!