Ne mondj ki mindent – kerülendő szavak

2015. február 06.
Általában spontán, a saját szokásainknak, adottságainknak megfelelően beszélünk, ritkán gondoljuk végig, hogy a mondandónkat esetleg másképp is kifejezhettük volna. Pedig a szóhasználat a munkahelyi hitelességünket, sőt az esetleges előléptetésünket is befolyásolhatja.

A legtöbben nem is gondolunk rá, hogy amit mondunk, vajon hogyan csapódhat le másokban. Pedig a kimondott szavak – anélkül, hogy tudatosítanánk magunkban – nagyon is befolyásolják a megítélésünket. Persze vannak nyilvánvaló hibák – nem lehet minden második szavunk egy munkahelyi megbeszélésen, hogy „izé”, vagy „hát” -, de vannak még ezeken kívül is bőven kerülendő szavak, kifejezések. A Business Insider ezeket gyűjtötte össze Carmen Fought és Deborah Tannen nyelvészprofesszorok segítségével.

1. Valami olyasmi, olyasféle, valóban, talán
Tipikus kibúvók, olyankor használjuk ezeket a szavakat, amikor nem tudunk, vagy nem akarunk valamilyen ügyben állást foglalni, megmondani róla a véleményünket. Ha gyakran járunk el így, az azt sugallja, hogy nem vagyunk elég magabiztosak, és a főnökeink általában nem díjazzák, ha az alkalmazottaikat megbénítja a saját bizonytalanságuk.

2. Kimondottan, kétségtelenül, teljesen, abszolút (fokozás)
Ha sokszor beszélünk valamiről szuperlatívuszokban, egy idő után nem lesz értéke a dicséretünknek, másrészt gyengítheti a hitelességünket is, mert ha valamit nagyon dicsérnek, ha valami „fantasztikusan, kétségtelenül, abszolút” jó, általában a hallgatóban felmerül a kétség, hogy valóban olyan jó-e. Szintén az efféle fokozás ellen szól, hogy túlzónak, túldramatizálónak fogunk tűnni.

3. Hm, őőő, hát (töltelékszavak)
Azok a kis kitöltő hangok, szavak, amelyeket azért használunk, hogy időt nyerjünk, hogy kevésbé legyen feltűnő, hogy gondolkodunk a válaszon, vagy a következő mondandónkon. Természetesen mindig csak a használó érzi úgy, hogy ez nem tűnik fel senkinek.

4. Szabadkozás, sajnálkozás
Érdemes felhagyni az állandó szabadkozással, sajnálkozással a saját munkánkra vonatkozóan, mert ha folyton elnézést kérünk valami miatt, az azt sugallhatja, hogy nem tudjuk elvégezni a feladatunkat.

Aki magára ismert valamelyik pontban, vagy szeretne meggyőződni róla, hogy nem alkalmazza ezeket a szavakat, fordulatokat, figyeljen tudatosan a beszédstílusára, akár vegye fel magát néhányszor diktafonnal. Nem baj, ha egyszer-egyszer becsúszik valamelyik a felsoroltak közül, a gond azzal van, ha szokásunkká válik egyik-másik kerülendő fordulat, azzal valóban árthatunk magunknak.