2018. július 25. | Kránicz Dorottya

Csak 5 óra tanulás a sikerig

Mark Zuckerbergtől Bill Gatesig szinte minden menő milliárdos esküszik az úgynevezett ötórás szabályra. A módszer hívei szerint a rendszeres, fókuszált tanulás nemcsak személyes fejlődésünk szempontjából hasznos, de a karrierünk is fényesen ívelhet felfelé.

Öt óra egy héten. Állítólag ennyi időt kell tanulásra fordítanunk, ha olyan sikeresek szeretnénk lenni, mint Bill Gates, Elon Musk vagy Oprah Winfrey. Heti öt óra az életünkből a folyamatos fejlődésért és a szinte biztosra ígért szakmai sikerekért cserébe – nem is annyira rossz ajánlat.

Az ötórás szabály mögött húzódó alapelvben valójában nincsen semmi bonyolult, a holtig tanulás régi bölcsességét értelmezi újra egy kicsit strukturáltabb verzióban. Az az elképzelés, hogy az agy állandó stimulálásával, új szellemi kihívások és kreatív problémamegoldó feladatok felállításával képesek lehetünk folyamatosan fejlődni, amivel egyre jobbak és sikeresebbek lehetünk a karrierünkben is.

A heti öt óra ideális esetben a minden munkanapra lebontott egy órákból jön ki, bár a milliárdosok kedvenc módszerének van egy érdekes előzménye is. 2008-ban egy Malcolm Gladwell nevű újságíró megírta a Kivételesek című könyvét, amelyben megfogalmazta a „10 000 órás szabályt”. Ennek alapja egy kísérlet volt még az 1990-es évek elejéről, amelyben a berlini zeneakadémia hegedűseit vizsgálva arra jöttek rá, hogy a legtehetségesebb diákok mögött nagyjából 10 000 óra gyakorlás áll. A kutatást végző K. Anders Ericsson később amatőr és hivatásos zongoristákat is tesztelt, ugyanezzel az eredménnyel: 10 000 órát kell foglalkozni valamivel ahhoz, hogy igazán profik legyünk benne.

Később annyit pontosítottak ezen a szabályon, hogy a különféle területek különböző mennyiségű gyakorlást igényelnek, és a riasztó ötjegyű szám helyett egy sokkal szimpatikusabb módszerrel álltak elő: az ötórás szabállyal.

A munka nem tanulás

Az ötórás szabály tehát lényegében annyit jelent, hogy minden hétköznap egy órát (vagy valamilyen más konstrukcióban heti öt órát) tanulással vagy gyakorlással töltünk. Nem számít, mennyire elfoglaltak vagy milyen fáradtak vagyunk, ha komolyan vesszük a módszert, ezt nem lehet elbliccelni. Fontos az is, hogy ne próbáljunk „csalni” azzal, hogy a kötelező feladatokat tanulásnak nevezzük ki – ezekben az órákban olyasmivel kell foglalkoznunk, amit tényleg önszántunkból, a munkaidőnkön kívül csinálunk. De ezen kívül tanulhatunk nyelvet, gyakorolhatunk valamilyen hangszeren, kiművelhetjük magunkat híres sportolók életrajzából vagy olvasgathatunk ritka madárfajokról is. Ha van valamilyen régi vágyunk vagy határozott elképzelésünk arról, milyen újdonságot szeretnénk megtanulni, használjuk fel arra a heti öt órát, de a módszer akkor is bevethető, ha csak az általános agytorna a cél.

Olvass, reflektálj, kísérletezz! Cikkünk folytatását a novemberi @Work mellékletben találod!

Szólj hozzá te is!

Még több @Work