Szép volt Tomi! – a magyar gasztronómia nagy napja

Május 10-én és 11-én hatalmas tömeg gyűlt össze a Hungexpón. A lelátó megtelt zászlót lengető európai fiatalokkal, izgatott szakmabeliekkel és különböző nemzetiségű rezesbandákkal. A hangulat egy olimpiai mérkőzéshez volt hasonló, csak az arénában nem sportolók, hanem a világ legjobb séfjei versenyeztek két napon keresztül. Európából 20 ország mérettette meg magát, amelyek közül 11 versenyezhet jövőre Lyonban. Széll Tamás a második napon állt a boxba, a feladat pedig mindenkinek egy hal és egy húsétel elkészítése volt, a rendelkezésre álló 5 óra 35 perc alatt. Idén a METRO biztosította az alapanyagokat, amely a haltálnál kecsege és a húsnál pedig gímszarvas voltak. A titkos összetevő, amelyről csak a versenyt megelőző napon szereztek tudomást a csapatok, a tárkony volt. A munka már korán reggel megkezdődőtt.

A boxokat egészen délig operatőrök és szurkolók serege vette körül, akik a séfek minden mozdulatát figyelték és fényképezték. Sokan ezért már a négy és fél hónapos felkészülési idő alatt is nagyon hangos zenével, idegenekkel körülvéve magukat gyakoroltak, hogy a szurkolók és tömeg ne zökkentse ki őket, hiszen három perc késés után a bírák pontokat vonnak le. Dél után kiürítették a verseny közvetlen közelét, és elkezdtek teríteni, hogy az első tál érkezésére minden glédában álljon. A tálak káprázatosak voltak, kivétel nélkül igazi mesterművek, amelyeket egy húsz főből álló zsűri és négy bíró kóstolt végig.

A magyar séf táljának kóstolását mindenki feszülten figyelte, a szurkolók lelátóról próbáltak némi reakciót leolvasni a bírák arcáról. Annyit lehetett érezni a levegőben, hogy jól szerepelt mindkét tál, és hogy talán a dobogós hely meglesz, de többet senki sem mert álmodni. Az eredményhirdetés délután 6 órakor kezdődött a csapatok ünnepélyes bevonulásával. Amikor kiderült, hogy a harmadik helyet a svéd, a másodikat pedig a norvég csapat szerezte meg (akik gyakran meg is nyerik a versenyeket), Széll Tamás lemondott a dobogóról, hiszen északi, dán győzelmet vízionált. Aztán, amikor kimondták, hogy Magyarország, a csapat szinte fel sem fogta, a közönség pedig hangosan tombolt az őszinte, igazi meglepettség hatására. A séf és csapata örömkönnyek között vette át a díjat.

A nagy megmérettetés után pihennek egy kicsit, de augusztusban elkezdenek készülni a januári lyoni döntőre, ahol reméljük újra együtt skandálhatjuk, hogy „Szép volt Tomi!”

Fotók: METRO – Mark Somay