Sokan az üvöltésre, a sikításra negatív vagy helytelen dologként gondolnak, pedig egy szívből jövő üvöltés vagy sikoly nemcsak a düh elengedésének módja, hanem nagyszerű élmény is lehet. Ha megtanulod, hogyan kell helyesen használni, akkor akár a fizikai és mentális egészségedet is fellendítheted vele.
Üvöltsd ki az érzelmeidet!
Az üvöltés terápiás jótékony hatásának gondolata a hagyományos kínai orvoslásban gyökerezik, amely úgy véli, hogy pozitív hatással van a tüdőnkre és a májunkra. Arthur Janov amerikai pszichológus az 1970-es években kezdte el tudományosan vizsgálni az üvöltés, a sikoly egészségünkre gyakorolt hatását. Olyan elmélettel dolgozott, amely szerint a sikoltás visszarepítheti az embert a gyermekkorába, ahol különböző traumák alakultak ki. Janov szerint azzal, hogy hangot adunk a régóta elfojtott érzelmeknek, elindul a régi berögződések felszabadulása és megtisztulása. A maga idejében ez az elmélet teljesen forradalmi volt, a kortárs pszichológusok szerint azonban ez a módszer nem szolgálhat teljes értékű pszichoterápiaként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a „kiabálásnak” nincs ránk hatása, még híres emberek is alkalmazták az úgynevezett sikolyterápiát. Hogy csak néhányat említsünk – John Lennon és Yoko Ono vagy Kanye West, aki a The New York Times cikkében vallott erről.
Üvöltésterápia
Az üvöltés előnyei közé tartozik, hogy ingyenes és bárki végezheti. Jó hír, hogy ehhez nem kell magányos erdei sétára indulni, most már torkod szakadtából hódolhatsz ennek az élménynek: létezik ugyanis egy különleges, úgynevezett Anti-stressz szoba (Screaming Room) az Allee bevásárlóközpontban, ahol félelem és gátlások nélkül engedheted el az érzelmeidet. A szobában beépített technológia ráadásul még azt is megmutatja, hogyan milyen intenzitású volt az üvöltésed másokéhoz képest, és egy olyan Spotify lejátszási listát generál, amely illik az épp aktuális hangulatodhoz – az üvöltésed intenzitása alapján.
Mi váltja ki az üvöltés szükségességét?
Ha feltesszük magunknak ezt a kérdést, valószínűleg először a düh vagy a frusztráció jut eszünkbe. Egy Sascha Frühholz kognitív idegtudós által jegyzett tudományos tanulmány szerint azonban a sikoltás 6 különböző érzelmet vált ki. Ezek közül az első a már említett düh, amelyet a félelem, a fájdalom és a szomorúság követ. Az üvöltés iránti igénynek azonban nem csak negatív kiváltó okai vannak: az emberek akkor is üvöltenek, sikítanak, amikor rendkívül boldogok vagy intenzív örömöt tapasztalnak. Emellett kutatások kimutatták, hogy az emberek sokkal inkább reagálnak az örömsikolyokra, amelyek erősítik a társadalmi kötelékeket. Bizonyíték arra, hogy a pozitív kiabálás összehozza az embereket, például a rajongók éljenzése a stadionokban vagy népszerű művészek koncertjein. Emlékezzünk csak Elvis Presley fellépésére, ahol a résztvevők szó szerint üvöltöttek a lelkesedéstől! Frühholz elmélete szerint az emberek így fejezik ki, amit éreznek, és ezzel közelebb kerülnek egymáshoz.
Miért kell néha sikítani, üvölteni?
Az üvöltés leginkább a síráshoz hasonlóan működik, hiszen utána jobban érzed magad. Sőt, bizonyos mértékig megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket és a depressziót is. A tudósok azt is megállapították, hogy egyes teniszjátékosok a pályán azért üvöltenek egyet a labdaütés közben, hogy növeljék az ütés intenzitását és javítsák a teljesítményüket. Az Iowa Állami Egyetem kutatóinak egy másik felmérése szerint a harcművészek, akik harci kiáltást használnak, 7 %-kal erősebb fogással rendelkeznek, mint azok, akik nem használnak harci kiáltást.
(A Snickers fizikai teret biztosít az üvöltéstechnika gyakorlására az Allee-ban ideiglenesen felállított Anti-stressz szobában.)
Fotó: Getty Images
