Sorsfordító korszakok: ilyen nehézségekkel küzdenek meg a nők (x)

A felnőtté válás félelmei

Lora a húszas évei végén jár, két éve fejezte be az egyetemet. Kezdetben nehézséget okozott számára, hogy felnőtt, dolgozó nőként tekintsen magára.

„A diákévek gondtalanul teltek, csak a vizsgaidőszak volt stresszes, de ha véget ért, már el is felejtettük, mennyit izgultunk, hogy jó jegyet kapjunk. Az egyetem számomra a szabadságot jelentette, hiszen elköltöztem a szüleimtől, és egy másik városban jártam iskolába. Felhőtlen és viszonylag kevés felelősséggel járó időszak volt. Bár nagyon örültem, hogy jól sikerült az államvizsgám, és a diplomakiosztón is büszkén vettem át az oklevelem, mégsem voltam maradéktalanul boldog. Tudtam, hogy a diákévek végleg véget értek. Sok diáktársamnak már jó munkahelye volt, ahol rohamléptekkel lépkedtek előre a ranglétrán, én pedig attól szorongtam, hogyan fogom megállni a helyem az életben. Mivel izgulós típus vagyok, az állásinterjúkon kezdetben rendre leblokkoltam, és amikor a többedik munkahelyre sem vettek fel, összeomlottam. Enyhe depresszióval küzdöttem, szerencsémre a szüleim és a barátaim is támogattak, ezért idővel sikerült átlendülnöm ezen a nehéz időszakon. Két éve dolgozom, nagyon jól érzem magam a munkahelyemen, és már egyáltalán nem félek a felnőtté válástól.”

Mindenkinek családja lett, csak én maradtam egyedül

„Észrevétlenül történt minden. A húszas és a harmincas éveink elején folyton együtt lógtunk a kollégáimmal. Munka után beültünk ide-oda, és akár éjszakába nyúlóan is beszélgettünk kávézókban és pubokban” – meséli Kata. „A gondtalan fiatal felnőttek életét éltük, és bár egyre több kolléganőmnek párja lett, engem ez egyáltalán nem zavart, hiszen a pasik is jöttek velünk, továbbra is úgy éltünk együtt, mint egy nagy és vidám közösség. Ám a kapcsolatok többsége komolyra fordult, és egyre inkább elmaradtak az esti összejövetelek. Egyszer csak azt vettem észre, hogy munka után mindenki siet haza, és a legtöbb kolléganőm szórakozás helyett inkább az esküvőjét tervezi otthon. Az esküvők után pedig nem sokkal gyerekek is születtek. Bár mindig voltak kapcsolataim, valahogy egyiket sem vettem komolyan. Ahogy egyre több boldog családot láttam magam körül, magányosnak éreztem magam. Olyan volt, mintha kimaradnék mindenből, mintha elment volna mellettem az élet, és én ott maradtam volna egyedül. Elkapott a pánik és szorongani kezdtem. Úrrá lett rajtam a levertség, és ismerkedni sem volt kedvem. Anyukám segített nekem ebben az időszakban újra magamra találni. Azóta megtaláltam a társam, akivel jól érzem magam. Egyelőre nem házasodtunk össze és gyereket sem tervezünk, de nagyon jól megvagyunk együtt.”

Életközépi válság: merre vezet az utam 45 éves korom után?

Minden életszakasznak megvannak a maga nehézségei. Egy nő számára soha nem könnyű elfogadni, amikor észreveszi az idősödés jeleit önmagán, és megérzi a saját korlátait.

„Egyfelől könnyebbé teszi az életemet, hogy elmúltam 40 éves. Úgy érzem, hogy az élettapasztalatom ma már megóv attól, hogy fölösleges harcokat vívjak magammal és a környezetemmel. Ám az idősödés jeleit nehéz elfogadnom” – mondja ki őszintén Erika. „Rossz ráébredni, hogy az életem felét már leéltem, és el kell döntenem, hogy amit eddig letettem az asztalra, azzal megelégedjek, vagy ellenkezőleg: inkább vágjak bele valami új dologba. Hamarosan a gyerekek is kiröpülnek itthonról, és csak ketten maradunk majd a férjemmel. Félek, hogy megtalálom-e magam más szerepben, hiszen az utóbbi években leginkább anya voltam és dolgozó nő, másra nem is nagyon jutott időm. A mindennapos őrlődés lehangolttá tesz, ami miatt úgy érzem, mintha leblokkoltam volna. Fejben tudom, hogy mennyi mindent tehetnék azért, hogy jobb legyen az életem, mégis olyan, mintha nem lenne elég energiám. Folyton álmos vagyok, és rengeteg szénhidrátot eszem. Az egyik barátnőm a napokban mondta, hogy szerinte enyhe depresszióval küzdök. Ajánlott egy növényi gyógyszert rá, ami neki segített.”

Az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra hasznos segítséget nyújt enyhe depresszió esetén, javítja a hangulatot és fokozza a motivációt. Az orbáncfüvet a népi gyógyászatban a lélek napsugarának nevezik, hatásosságát több kutatás is igazolja. A Remotiv extrát nem kell orvossal felíratni, recept nélkül is kapható a patikában.