- Egyre több pszichológiai kutatást végeznek a helikopter szülőkkel kapcsolatban.
- Ami minden ilyen vizsgálat végén kiderül: a helikopter szülő az egyik legkárosabb szülőtípus az összes közül.
- Komoly testi-lelki problémákat, betegségeket okozhat a gyereknek.
Dr. Julie Lythcott-Haims, a Stanford Egyetem korábbi dékánja számos kutatást végzett a gyermekneveléssel kapcsolatban. Egyik megfigyelése az volt, hogy mindig azok a diákok teljesítenek legjobban az egyetemi tanulmányaikban, akik a legnagyobb szabadságban, függetlenségben nőttek fel. Még akkor is, ha ez sokkal több púpot, foltot és sebet jelentett gyerekkorukban.
Ezzel szemben a helikopter szülők gyerekei rosszabbul tanultak és a mentális problémák is gyakoribbak voltak náluk.
A szülők alapvetően a legjobbat akarják a gyereküknek. Ebbe beletartozik az is, hogy próbálják megvédeni a gyerekeket és megkönnyíteni nekik az életet. Ám ha folyamatosan a gyerek körül járőröznek, menedzselik, felügyelik az életüket, tanulmányaikat, ahogy játszanak, sokkal több kárt okoznak, mint amennyi előnnyel ez jár.
1. A helikopter szülő miatt nagyobb lehet a mentális betegségek és fóbiák kialakulásának esélye
A gyerekeknek függetlenségre van szüksége. Saját maguknak kell felfedezniük a világot, épp akkora szeletét, ami életkoruknak megfelel. Így tanulják csak meg, hogyan működnek a dolgok a környezetükben, fejlődik a személyiségük, önbizalmuk és erejük. Csak akkor tanulnak meg felállni, ha eleshettek. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
A norvég Trondheim egyetemének gyermek-fejlődéslélektan professzora, Dr. Ellen Sandseter kutatásából az derült ki, hogy azok a gyerekek, akik szabadabban fedezhették fel a dolgokat 9 éves koruk előtt, sokkal kisebb eséllyel szenvedtek szorongástól és szeparációs problémáktól felnőtt korukban.
Azt is megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akik sérültek meg amiatt 5 és 9 éves koruk között, mert leestek valahonnan, sokkal kisebb eséllyel szenvedtek tériszonyban 18 éves koruk felett. Elsőre furán hangzik, de ha kisebb sérüléseket szerezhet egy gyerek, attól magabiztosabbá válik a kutatások szerint.
Ezek a gyermekkorban természetes balesetek – amiktől a helikopter szülők mindenáron meg akarják óvni gyermeküket – tanítják meg, hol vannak a határaik és hogyan kezeljék a félelmetes helyzeteket. A kockázatvállalással és alkalmazkodóképességgel kapcsolatban is fontos leckéket kapnak az ilyen esetekből.
2. A helikopter szülők gyermekei gyakrabban asztmásak vagy allergiásak
Az amerikai egészségügyi szervezet statisztikái szerint 1980 és 1994 között 75 százalékkal nőtt az asztmában, 160 százalékkal az allergiában szenvedő 5 év alatti gyerekek száma. Ennek oka a szakemberek szerint az lehet, hogy „az immunválasz kifejlődése szempontjából kritikus születés utáni időszakban extrém tiszta körülmények veszik körbe a kisbabákat a háztartásokban”.
Egy 2014-es svájci és német tudósok által végzett tanulmányból az derült ki, hogy azoknál a gyerekeknél, akik vidéki környezetben, állatok között nőttek fel, jelentősek alacsonyabb az asztmában, allergiában szenvedők száma.
A helikopter szülők, ahogy minden szülő, azt akarják, hogy a gyerekük egészséges legyen. Ám azzal a gondolattal nem tudnak megbirkózni, hogy a betegség természetes velejárója az immunrendszer fejlődésének. Emiatt az otthonukból mindennemű koszt és szennyeződést száműzni akarnak, és mindig készenlétben állnak, hogy bármikor előrántsák táskájukból a kézfertőtlenítőt.
A kosz, sár, növények és állatok nem csak azért jók a gyerekeknek, mert roppant izgalmas dolgokat lehet velük csinálni. Az immunrendszer fejlődésének is jót tesznek. A steril környezet egy alapvetően egészséges gyereknél éppen ellenkező hatást ér el: gyakrabban kapnak el óvodai, iskolai fertőzéseket a helikopter szülők gyermekei.
3. A helikopter szülők elveszik a szabad játék és tanulás lehetőségét gyermekeiktől
Ha valakinél nem fejlődtek ki a megfelelő tanulási képességek, az rengeteg rossz dologhoz vezethet. Depresszió, szorongás, szerhasználat, de hátfájás, emésztési problémák, elhízás okozója is lehet. Ami tény: a tanulás és a játék egy bizonyos szempontból mindkettő ugyanaz – képesség, amit tanulnunk kell.
A helikopter szülők folyamatosan felügyelik a gyerekük játékát
Amikor megtanulunk gyerekkorunkban játszani, megtanulunk tanulni. Rájövünk, hogyan szeretjük tölteni a szabadidőnket, mi az, amit szeretünk és mi az, amit nem. Ha a gyerekkorunkat helikopter szülők teljes felügyelete és irányítása alatt töltjük, beosztják az időnket, soha nem fejlődnek ki ezek a képességeink.
Még ha egy gyerek jól is érzi magát például fociedzésen, ez nem jelenti azt, hogy megtanulja, hogyan kell játszani. Oda fut és akkor, amit az edző mond. Megáll, amikor a sípszót hallja. Egy sor irányított és szabályozott tevékenység a játék egy formája, ám ez nem szabad játék, felügyelet nélkül.
Ha egy gyereknek nincs szabadsága, döntési lehetősége, nem tanul meg unatkozni és rájönni, milyen tevékenységek szórakoztatják, sose lesz valódi hobbija, az egyenes út egy szomorú felnőttkorba.
4. A helikopter szülők azt tanítják a gyereküknek, hogy másoktól függnek
Amikor egy szülő folyamatosan segít mindenben a gyerekének, felügyeli minden tevékenységét, azt tanítja meg, hogy nem kell próbálkozniuk saját maguknak megoldani a konfliktusokat, problémákat, mert mindig lesz valaki, aki majd megteszi ezt helyettük. A gyerekeknek térre és függetlenségre van szükségük, hogy kifejlődjenek a társas, érzelmi és kommunikációs képességeik.
Nem lehet elégszer ismételni és hangsúlyozni: ezek képességek, tehát tanulnunk kell. A tanulás képességével születünk, a többihez ezt kell használnunk. A szülőknek pedig hagyniuk kell, hogy a gyerekük tanulhasson. Magától, tőlük függetlenül is.
Forrás: Your Tango, fotó: Unsplash, Getty Images
